A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 51. szám - A vád képviseletének megtagadása ujrafölvétel esetében - A végrehajtási törvény 54. és 102. §-aihoz

Á JOG részt vesznek és az akció az összkormányzat ténykedésének nívójára emelkedik. — csak akkor lehet szó arról, hogy akár P o 11 á k Illés, akár más vele hasonlóértékü egyén bizassék meg ezen leszürődött igazságok irásba foglalásával, feldolgozásával, kodifikációjával. Nem tételezzük fel a miniszterről azt, hogy az egész kényelmetlen kérdést P o 1 Iák megbízásával és annak tudatában, hogy az ő fáradozásának gyümölcse amugyis csak a kör qüátffaturája, — a nyakáról lerázni akarta volna. Plósz komoly és ideális gondolkozású ember, aki el nem zárkózik okos szó és bölcs tanács előtt. Ö tehát bizonyára hajlandó lesz ezen enquéte-be is belemenni, ha Pollák azt előfeltétel gyanánt követeli. Mert az ügyvédi kérdés ma szociális baj jellegével bir, azt egyik-másik módon okvetlenül meg is kell ol-. dani — hacsak az állam gépezetét, következményeiben előreláthatatlan rázkódtatásoknak ésexplózióknak nem akarjukkitenni Ezt pedig bölcs kormányzatnak minden áron kerülnie kell. Pollák tehát ez iiányban elő is terjeszthet javaslatokat, melyek, hogy hatályosak legyenek, a szük igazságügyi kormányzat keretét kirepeszteni és az összes állami intézményekre kiterjedni kénytelenek. Ezen munkájában őt támogatni erkölcsi kötelességünknek tartjuk. Ezen támogatás nemcsak ténykedéseinek passzív jóakaratú elbírálásában, hanem részünkről való pozitív szereplésben 's áll. Mindenkit, akinek vannak jóravaló eszméi, felhívunk ezennel hogy közölje azokat lapunkban és könnyítse ezzel Pollák munka át. Sok szem többet lát. Nekünk is volnának ilyen pozitív javaslataink, melyei: talán alkalmasak arra, hogy a numerus clausus elejtése dacára mégis bizonyos határfalakat állítanának és az ügyvédség bajain segíthetnének. Vájjon gyökeresek-e ezen javaslataink vagy sem, azt a jövő, azt az esetleg azokhoz fűződő diskusszió fogja kideríteni. Kiről legközelebb. Révai Lajos dr. Jk"A vad képviseletének megtagadása ujratölvétel esetében. Irta SÁNTA ELEMÉR dr. budapesti kir. büntetőtörvényszéki biró. A B. P 34. §-a följogosítja a kir. ügyészt, hogy a vád képviseletét megtaga- "íassa. A kir. ügyész azonban e jogositványnyal nem élhe^ önkényüleg; a megtagadásnak akkor vari helye, ha a kir. ügyész meggyőződése szerint a följelentett cselekmény nem büntethető, vagy ha az eljárás sikeréhez szükséges bizonyíték nem szerezhető meg. A vád képviseletének megtagadásáról a sértett Írásbeli határozattal értesítendő. A 13. P. XXI. fejezetében szabályozza az újrafelvételi. Itt különféle kategóriák vannak. Különbséget tesz a törvény a szerint, amint az eljárás megszüntetéssel nyert befejezést vagy ítélet hozatott. Ha az eljárás megszüntettetett, ismét kétféle variatióval találkozunk; eljárás folytatása formális határozat nélkül és~j^" ujrafelvétel; amaz tehát tulajdonképen nem is ujrafelvétel. (H. P. 444. és 445. §-a.) ítélettel befejezett bünperben ujrafölvétel lehet az elitélt javára vagy a fölmentett, illetőleg elitélt vádlott terhére. (V. ö. B. P. 446., 449. §§.) E helyütt csak annak kiemelésére szorítkozunk, hogy a B. P. Í45. §-a és 449. §-a szerint a megszüntetett eljárás ujralolvételének és a fölmentett, illetőleg elitélt terhére az újra fölvételnek egyebek közt az az egyik előföltétele, hogy az ujrafölvételt a kir. ügyészség vagy a főmagánvádló indítványozza. Az inditványi jogosultság akként értendő, hogy közvádra üldözendő cselekmény esetében az ujrafölvételt a kir. ügyészség, mig főmagánvád esetét képező cselekményekéi az ujrafölvételt a főmagánvádló indítványozhatja. A B P. 445. és 449. §-ának rendelkezése a B. P. 43. §. utolsó bekezdésére tekintettel (a pótmaganvádló nem kérheti az eljárás ujrafölvételét), előfordult esetben akként értelmezetett, hogy midőn a sértett a korábban megszüntetett eljárás vutöl vél elét a kir. ügyészségnél szorgalmazza, a kir. ügyészség amennyiben az ujrafölvételt indítványozni nem akarja, erről a sértett felet indokolt határozatban értesítheti, miután a kir' ügyészség megtagadhatja a vád képviseletét, ha meggyőződése szerint a följelentett cselekmény nem büntethető, vagy ha az eljárás sikeréhez szükséges bizonyíték nem szerezhető meg. . , , , Ennek a felfogásnak hivei arra utalnak, hogy amennyiben a törvény szerint úgyis előfeltétel az, hogy az ujrafölvételt hivatalból üldözendő cselekmények esetében a B. P. 4í;>. §-a értelmében a kir. ügyészség indítványozza, végeredményében mindegy : akár a kir. ügyész a vád képviseletét megtagadó határozatot hoz. akár a bírósághoz a sértettnek ujrafölvétel iránt tett indítványát (kérelmét) elutasító indítványt tesz, mivelhogy a bíróság — ha hivatalból üldözendő cselekmény miatt a kir. ügyészség nem indítványozza a megszüntetett eljárás ujrafölvételét — ilyenkor az ujrafölvételnek helyt nem ad. E sorok célja: rámutatni arra, hogy ez a felfogás téves és hogy a kir. ügyész mindazon esetekben, amelyekben a sértett fél a megszüntetett eljárás ujrafölvételét szorgalmazza, eziránt indokolt indítványt köteles a bíróság elé terjeszteni. Ugyanis : a B. P. 34. §-ára utalás teljesen elhibázott, mert a vád képviseletének megtagadása csak följelentés esetében foglalhat helyet; kitűnik ez az id. §. szövegéből és a B. P. III. fejezetének egyéb rendelkezéséből; az eljárás későbbi szakában vád elejtésének van helye. Azonban oly ügyekben, amelyekben a bíróság már eljárt, és jogerős megszüntető Határozatot hozott : az ujrafölvétel iránt előterjesztett kérelem iránt a bíróság határoz; a bíróságtól ezt a hatáskört a kir. ügyész el nem veheti oly módon, hogy a pl. nála a sértett fél részéről beadott ujrafölvételi kérelem iránt megtagadó határozatot hoz. Mert a B. P. XXI. fejezetének minden rendelkezéséből kitűnik, hogy az ujrafölvétel tárgyában a bíróság illetékes határozni. így a B. P. 445. §-a szerint: «Ez indítvány felett ... a megszüntetett ügyre nézve illetékes elsőfokú bíróság tárgyalás nélkül határoz.» A 452. §. (az ítélettel eldöntött bünperek ujrafölvételéről) azt mondja, hogy :«Az ujrafölvétel kérdésében rendszerint az a bíróság határoz, mely az ügyet első fokban intézte el. ...» A 154.. 45(1. §-ok az ujrafölvétel tárgyában a döntést a bíróságnak tartják fenn. A törvény annak elbírálását, hogy az ujrafölvételnek föltételei fenforognak-e ; hogy az indítványt az arra jogosított személy tette-e ; hogy az elévülési határidő még le nem telt stb. — a bíróság hatáskörébe utalja. Ezek eléggé megvilágítják azt, hogy a kir. ügyész, ha a sértett fél a bünper ujrafölvételét szorgalmazza, e részben inditványnyal köteles a bíróság elé járulni. Eonák különbség állana be máskülönben olyankor, amidőn a sértett fél az ujrafölvétel ir.'nti kérelmet a bíróságnál adja be ; a bíróság, hivatalból üldözendő cselekményről lévén szó, a kérelmet indítványtétel végett közli a kir. ügyészszel ; ez most indítványt terjeszt elő s a bíróság határoz. Holott a dolog lényege ugyanaz és pusztán véletlen, hogy ha a sértett fél a kérelmet a kir. ügyészhez adja be. Vagyis minden körülmények közt ugy kell lenni, hogy az ujrafölvétel kérdésében a bíróság határoz, ami csak akkor következhetik be, ha a kir. ügyész a nála beadott kérelem tárgyában is megfelelő indítványt terjeszt a bíróság elé. A végrehajtási törvény 54. és 102. ü-aihoz. Irta HAMAR GYULA, szakolcai járásbiró. Az alább ismertetett két törvényszakasz rendelkezései nem oly világosak, hogy a gyakorlatban a bíróságok által egyenlően értelmeztetnének, azért a mindennapi életben gyakrabban előfordulni szokott esettel azokat megvilágítani nem lesz fölösleges munka. A végrehajtási törvény 54. §-a a tisztviselők — értve ezek alatt tágabb értelemben vett tisztviselőket — rendes fizetésének illetve várakozási illetékének személyes és korpótdijainak lefoglalásáról intézkedik olyként, hogy annak legföljebb egy harmada s ez is csak ugy vehető végrehajtás alá, hogy 800 frt a foglaláson tul is érintetlenül maradjon. A végrehajtató, mikor a tisztviselő ellen végrehajtást vezet, csak azt tudja, hogy ennek mily évi fizetése van. A foglalás jogereje után utalványozásra kerül a sor, de akkor kitűnik, hogy a végrehajtást szenvedőnek az államkincstárral szemben is kötelezettségei vannak. Előleget vonnak le, s mert 800 frtnak tisztán kell maradni, a végrehajtatónak mi se jut. A végrehajtató jogosan kérdheti, hogy mi köze neki a