A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 50. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. (3. r.)

200 A JO(.T vádlottak Budapesten 1899. évi febr. 22-én csereügyletet kötöttek és erről közjegyzó'i okiratot állítottak ki. A most nevezett vádlottak azonban elvállalt kötelezettségeiknek nem csak nem tettek elegei, hanem 1899. évi február hó 25-én, ekként a csereszerződés megkötését követő 3-ik napon kiállított nyilatkozattal megengedték S. Jakab fiának S. Adolf vádlottnak, hogy ez a cserébe nyert ingatlanokra és azok jövedelmére telekkönyvileg feljegyeztethesse, mikép:« az ingatlanok az ő beleegyezése nélkül meg nem terhelhetők és el nem adhatók*, holott vádlottak közt ilyen biztosítás alapjául szolgáló jogügylet létre nem jött. — Ennek a feljegyzésnek az lett a következménye, hogy id. E. Lajos és neje, a kikkel szemben S. Jakab és S. Mórné vádlottak elvállalt kötelezettségeiket nem teljesítették, e miatt ellenük annak dacára, hogy a felek a közjegyzői okirat záradékában egymásnak végrehajtási jogát kölcsönösen elismertékés kikötötték ; s annak dacára, hogy vádlottak a sértettek végrehajtási jogát nem is a követelések alaptalansága miatt kifogásolták, sőt a főtárgyalási felszámítások ellen lényeges kifogást nem is jelentettek ki, végrehajtást nem vezethettek és ennek folytán a nevezett sértettek mintegy 18,700 frt kárt szenvedtek. A kir. itélő tábla eme tényálláshoz pótlólag megállapította m -g> hogy a S. családnak ezen bűnügyben szereplő tagjai a vádbeli cselekmény idejében építkezési vállalkozásaik által tönkre jutott egyének voltak, kik mikor a csereügy megkötése végett a közjegyzőnél megjelentek, egy krajezár tőkepénz felett sem rendelkeztek, kik a 2,000 lrtnyi foglalót a közjegyzőnél folyt alkudozás alatt csak nagy nehezen birták kölcsön utján előteremteni és akiknek ekként a sértettekkel szemben elvállalt terhek törlesztésére az ezektől cserébe kapott birtokon kivül más fedezetük nem volt; hogy S. Sándor nem csak egyik fötényezője volt a földbirtok megbecslésének, az E -ékkal folytatott alkudozások eredményes befejezésének és csakhamar a — földbirtok tovább adásának, — hanem egyenesen megtévesztette E.-ékat ama komoly kijelentésével, hogy az ö 1,200 frtos követelése, habár a telekkönyv mást mutatott is, már nem áll fenn és minden akadály nélkül törölhető. Az alsófoku bíróságok eme tények alapján jogilag is megállapították, hogy az elidegenít Asi és terhelési tilalom telekkönyvi feljegyzése S Adolf vádlott javára csakis azért jött létre, — annak folyományaként az átvett földbirtok azért lett eladva, — mert a vádlottak a sértetteknek végrehajtási lépéseit bekövetkezőknek tartották és előre intézkedtek, hogy a végrehajtandó követelés alapot ne találjon; s miután a hitelező kijátszása és megkárosítása tényleg bekövetkezett: S. J. vádlott mint tettes, S. A. és S. S. vádlottak pedig mint részesek a btk. 386. §-ában meghatározott csalás miatt bűnösnek ítéltettek. Tekintve azonban, hogy a btk. 386. §-ában meghatározott csalás tényálladékának egyik lényeges kelléke a hatósági végrehajtás bekövetkezősige, ennek előfeltétele pedig az, hogy a megkárosított hitelezőnek legalább is lejárt követelése legyen akkor, amikor a vádlott a btk. 386. § ában büntetendőknek kijelentett tényeknek legalább is egyikét elkövette, ebben az esetben pedig a kir. itélő tábla által valóknak elfogadott tények közt nem foglaltatik annak megállapítása, hogy a sértetteknek lejárt követelésük volt s e nélkül nem foglalhat helyt annak a meghatározása, hogy a sértetteket a közjegyzői okirat alapján bíróilag elrendelt e végrehajtási jog illette: a vád alapjául szolgáló lett a btk. 386. § ban meghatározott eme lényeges alkotó elem hiányában a csereszerződés kötése körül a ravasz fondorlat jogi fogalmának megfelelő valamely tényleges megtévesztés, valamint a tettesség miatt vádlottak ellen a csődkérés elmulasztása következtében, a btk. 387. §-ban határozott előfeltételek nélkül, a büntethető csalás egyik esetének tényálladékát sem foglalja magában: mindkét alsófoku bíróság ítélete a bp. 385. §. 1. pontja alapján megsemmisítendő volt és ennek következtében a bűnösöknek ítélt vádlottak fölmentendők voltak. — E felmentés következtében pedig a büntetés kérdésére vonatkozólag bejelentett semmiségi panaszok tárgytalanokká váltak. zentai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 25. — A szolnoki tszéknél a 1 j e g yz ö i áll. dec. 25. - A nyitrai tszéknél aljegyzői áll. dec. 26. — A bánffyhunyadi jbiróságnál albirói áll. dec. 27. — A galgóci jbirósÍT. nál aljegyzői áll. dec. 27. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. ^ SOdfik : Szilágyi Géta nagyváradi kereskedő ellen, a nagyváradi tszéknél, bej. dec. 30., fsz. ]an. 9 , csb. Nagy Imre, tg. Miksa Lőrinc dr. — Altmann Jakab budapesti péküzlet-tulajdonos ellen, a keresk. és váltőtszéknél, bej. jan. 4-., fsz febr. 4., csb. Beck Károly dr., tg. Iricz Adolf dr. — Uzarevics Mátyás eszék-felsővárosi kereskedő ellen, az eszéki tszéknél, bej. dec. 15., fsz. dec. S0.. csb. Matausek Vilmos, tg. Wagner Ignác.— Glück Henrik tokaji kereskedő ellen, a sátoraljaújhelyi tszéknél, bej. márc. 3., fsz. márc. 15.. csb. Wieland Lajos, tg. Bollner Károly. — Milhofer Jakab nagykanizsai lakos ellen, a nagykanizsai tszéknél, bej. tan. 11., fsz. jan. 17., csb. Eőri Szabó Jenő dr., tg. Dick József dr. — Weisz Ármin galántai lakos ellen, a pozsonyi tszéknél, bej. febr. 28., fsz. febr. 17.. csb. Würtzler Ödön, tg. Krascsenics Ferenc dr. — Klein Gusztáv törökszentmiklósi kereskedő ellen, a szolnoki tsiéknél, bej. |an. 25., fsz. febr 2Í., csb. Pálka Kálmán, tg. Rácz Albert dr. — Zinhober testvérek budapesti cég ellen, a keresk. és váltó tszéknél, bei. jan. 25., fsz. febr. 24., csb. Vályi Sándor dr., tg. Mendl Artbur dr. Pályázatok: Az aübunári jb róságnál aljegyzői áll. dec. 21. — A deési kir. ügyészségnél alüpyészi áll. dec. 21. — A deési tszéknél aljegyzői áll. dec. 2i — Privigyén kir. K ö z | e g y z ő i áll. dec. 28. — Az aranyosmaróti tsíéknél aljegyzői áll. dec. 25 — A PAUAS RÉSZVÉNYTÁRSA: Kúriai és táblai értesítések Dárda N. K dr. Tóth-Tóth érk. 4,448/901. sz. a. előa. Egrv n. e. — Gyulafehérvár P. R. Stan -Cze-tgya érk. 6.74í'901. sz. a előa. Frink, n e—Nagyszeben H. K. dr. Woy b. ü. (7,361/901.) dec 5 s. p. elint. — Szegzárd S L. dr. Ellebruch-Ellebruch érk. 7,376/901. sz. a. előa. Keresztszeghy. n. c. — Újvidék C. A. M. dr. Zlokolicza . Zlokolicza érk. 2,695/901. sz. a. előa. Oeffner. — Szeverini—Szeverini érk. 2.174/901. sz. a. előa. Rene. — Sztanimirovics— Dungyersíky. érk. 5,199/901. sz. a. előa. Vermes. — Nincsenek elintézve. Gyakorlott, németül és románul is beszélő ügyvédjelöltet keresek. Cimem a kiadó hivatalban. 3— Lukácsffy István dr, székely udvarhelyi ügyvédi irodájában gyakorlott ügyvédjelölt, esetleg fiatal ügyvéd azonnal alkalmazást kap. Azok, akik vidéken szerezték gyakorlatukat, előnyben részesülnek. 2 — i Fiatal ügyvéd fővárosi vagy nagyobb vidéki ügyvédi irodába irodavezetőül esetleg társul ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. gj MEGJELENT és szerzőnél (Budapest, Jgazságügyminiszterium) megrendelhető j A hatályban levő X IGAZSÁGÜGYMINISZTERI RENDELETEK \ rendszeres gyűjteményének a kir. igazságügyminiszter megbízásából készült .=============• kiegészítő kötete. ^^=^=^== Összeállította MARSCHALKÓ JÁNOS dr. J kir. törvényszéki biró. ] A kiegészitő kötet a gyűjtemény megjelenése óta t kiadott és az eredeti gyűjtemény rendszerébe foglalt ren- } deleteken kivül az igazságügyminiszteriumban felmerült ) fontosabb kérdésekben tett összes elvi kijelentéseket is tartalmazza. Ezenfölül a végből, hogy az eredeti gyűjtemény használhatóságát továbbra is biztosítsa, a kötet bevezetéseként fölvett jegyzékben pontról-pontra megjelöli azokat a változtatásokat, amelyek az eredeti gyűjtemény > anyagán időközben történtek! A kötethez a kir. biróságok és kir. ügyészségele szervezetét feltüntető táblázat van csatolva. A 85 ives (1360 oldalj kötet ára 12 lorona. (Az eredeti hat kötetes gyűjtemény a Grill-féle udvari J könyvkereskedésben 56 koronáért kapható. ty Büntető jog és eljárás a kir. járásb róságok előtt. Gyakorlati kézikönyv ügyészségi megbízottak, büntető járásbirák, jegyzők és ügyvédek részére. — TARTALMAZZA : a büntettek-, vétségekről, és kihágásokról szóló büntetötörvénykönyveket, bűnvádi perrendtartást, életbeléptetési törvén,t a rendelettel, ügyviteli büntető szabályokat és az ügyész ségi megbízottak utasítását, jegyzetekkel és magyarázatokkal. Szerkesztették JURASZEK JÁNOS és SCHLAMANDIGER JENŐ dr. Ára 6 korona. A Jog előfizetőinek kedvezményképen 3 korona. E munka célja egy kötetbe gyűjteni az anyagi és alak: büntetőjognak mindazon rendelkezéseit, amelyekre a járásbíróságok előtti bűnvádi eljárásban az eljárás tényezőinek : bírónak, ügyészségi megbízottnak, védőügyvédnek nélkülözhetetlen szükségük van. A tájékozódást könnyíti és az anyagnak csoportosítása körül nyújt s g.tséget e mii. A gyakorlati használat fokozása érdekében Függelékeimen a járásbíróság hatáskörébe utalt vétségekhez és kihágáshoz néhány a gyakorlati jogalkalmazásból vett útmutatás van függesztve. Me ^rendelhető J Cjr k'a(Jóhivatalánál. Budapest, V., Rudolf-rakpart 3.