A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 48. szám - Az I893: XVIII. t.-c. 5. b) pontjának értelmezése

352 A JOG «Ki illetékes a B. P. nO. §-a esetében a vizsgálat elrendelésére ?y> Előadó Tar nai János dr., a kir. Kúria birája. II. Esetleg folyó tárgyak. Jegyzet. A föntnevezett kir. Ítélőtáblák ellentétes bűnügyi döntvényei az I. büntető tanács termében vannak az ebbeli gyűjteményben elhelyezve. Az ezen ellentétes táblai döntvényekre alapul szolgált iratok pedig az elnöki irodában megtekinthetők. A tárgyalási óra kitűzése. Érdekes határozatot hozott az aradi kir. törvényszék mint felebbezési biróság a lapunkban is v tátott tárgyalási óra kitűzése tekintetében. A határozat indokaiból idézzük a következőket: «Az elsőbiróság ítélete az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozatván meg, elbírálásánál a felebbezési eljárásban a S. E. 128. 173. és 175. §§-ai irányadók. A S. E. 170. és 179. fainak felhívásával — az elsőbirósági itélet és iratok tartalmára való utasitással — hivatkozott tényállás szerint felperest a kir. járásbíróság Sp. 452/90!. sz. végzésével igénykeresetének első tárgyalására f. é. augusztus hó 10-ik napjának d. e. 7 órájára idézte meg. Felperes a felhíváskor nem jelentkezvén, alperes kérelmére ellene a meg nem jelenés következményei alkalmaztattak, mit felebbezésében mint sérelmet panaszol, mert a reggeli 7 órai idézést törvényszerűnek nem tartja. Kétségtelen ugyan, hogy a sommás eljárás a tárgyalás órájának meghatározására közelebbi utasítást nem tartalmaz, az a tárgyaló bíró hatásköréhez tartozik, de más részről a törvényhozás akkor, midőn az egyes bíróságok különböző ügyforgalmi viszonyaira tekintettel, az ügymenet és ügykezelés tekintetében a tárgyalások órájának mikénti beosztására vonatkozólag a tárgyaló bírónak szabad kezet engedett, ezt a felhatalmazást csakis a bíróságoknál szokásos, általában hivatalos időnek kijelölt s a íelek által ilyenné-; ismert napszak tartamán belüli időre adta meg ; mert nem egyeztethető össze a törvény szellemével az az értelmezés, hogy a tárgyaló bírák, az illető bíróságnál a hivatali főnök által hivatalos óráknak kijelölt időtartamra tekintet nélkül, a napnak tetszés szerinti bármely szakában a meg nem jelent felek ellenében a meg nem jelenés törvényes következményeit korlátlanul alkalmazhassák. Különösen áll ez a nem helyben lakó ügyfelekre, a kik a megjelenésben a rendszerinti vonatközlekedéshez alkalmazkodni kénytelenek s e miatt esetleg a per értéké.el arányban nem álló költséggel terheltetnek, a mennyiben a biróság székhelyén több napot eltölteni, vagy képviseltetésükről gondoskodni kénytelenittetnek. Tekintve, hogy a kisjenői kir. járásbíróságnál a d. e. hivatilos órák 8 órakor kezdődnek; hogy felperes orosházi lakós; hogy a reggeli 7 órai idézés különös szükségessége vagy indokolt ;olta nem is állíttatik: felperesnek f. é. augusztus hó 10-iki d e. 7 órára történt megidéztetése törvényszerűnek nem tek nthető, ezért a S. E. 128. §. és a 165. §. 4. pont alapján az elsőbiróság Ítéletét feloldani sa kir. járásbíróságot szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (Az aradi kir. tszék mint felébb, biróság 1901. nov. 22. D. 449. sz.) Mily mértékben vett részt az ország ügyvédsége a kongresszuson. Arra nézve, milyen érdeklődéssel viseltetett az ügyvédség az országos ügyvédgyülés iránt, jellemző adatként említjük föl, hogy mintegy 1,200 budapesti ügyvéd közül 326, és 4,000 nél több vidéki ügyvéd közül csak 342 volt tagja a kongreszusnak. Igazán sajnálatra méltó részvétlenség. Az országos ügyvédgyülés tárgyalásairól hozott értesítések mai lapunk nagyrészét lefoglalván, munkatársainknak több e számra s^ánt cikkét a következő számokra kellett halasztanunk. Mostoha szülőnek a Btk. 235. §-a szempontjából a vele egy háztartásban élő mostoha gyermek fölött van-e felügyeleti joga ? Erre a kérdésre a budapesti kir. tábla igen érdekes indokolással a következőkép válaszol: ... A Btk. 235. §-a szerinti minősülés nem a gyámságból, vagyis a személy feletti törvényes hatalom fogalmából, hanem a ^felügyelő vagyis a . . . . megbízás fogalmából indul ki>. Kérdés tehát csak az lehet, vajon az az anya, ki gazdasági okokból a házból eltávozik, otthon maradt férjére hagyta-e a serdületlen gyermeke feletti felügyeletet és illetve tartozik-e a második férj felügyeletet gyakorolni hazulról eltávozott nejének vele együtt otthon maradt serdületlen gyermeke felett. Csaknem végnélküli nehézségbe ütköznék az özvegységre jutott atyának vagy anyának második házasságra lépése, ha a második férj vagy második feleség házastársának első házasságából származott serdületlen gyermekét oly idegennek tekinthetné és a mindennapi életben tényleg tekintené, hogy a felett felügyeletet gyakorolni sem jogában, sem kötelességében nem áll. Ha ez állana, akkor a mostoha szülőnek a vele egy háztartásban élő serdületlen mostoha gyermeke felett fegyelmi joga nem volna és a házi rend fentartása céljából alkalmazott fegyelmi büntetés által okozott legcsekélyebb testi sértés a Btk. 301. és 302. §-ai alá, a keményebb szó pedig a Btk. 261. §-a alá esnék. Nem szenved tehát kétséget, hogy a másodszor férjezett asszonynak első házasságából származott serdületlen gyermeke az anyának a háztól való távolléte alatt a vele közös háztartásban élő mostoha apának, mint a ház fejének, felügyelete alatt áll. (5,621/901 sz. a.) A bírósági joggyakornokok, mint a gyakornokok általában, hivatali állásukból fegyelmi eljárás nélkül is elbocsáthatók. A m. kir. közigazgatási biróság 1901. évi 603. sz. határozata. A közigazgatási biróság S. György b—i kir. járásbirósági joggyakornok illetményügyét, mel>ben a m. kir. igazságügyminister 1901. évi január hó 28. napján 1,021/1. M. E. sz. a. intézkedett, nevezett joggyakornok által beadott panasz folytán tárgyalás alá vévén, következőleg i t é 1 t: A biróság a panaszt elutasítja: Indokok: A m. kir. igazságügyminiszter S. György joggyakornokot a panaszolt rendelettel az 1891. évi augusztus hó 11-én 4,192. sz. a. kelt kir. igazságügyminiszteri rendelet 5. §-a alapján a közszolgálat érdekéban hivatali állásából elbocsátotta s ennek folyományakép nevezettnek az 1893. évi IV. t.-c. alapján élvezett és fizetés természetével bíró segélydija beszüntettetett. Panaszló az 1893. évi IV. t.-c. 11. §-ából, mely a gyakornokok díjazására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, továbbá abból, hogy a joggyakornokok a bírósági segédszemélyzethez tartoznak és mint ennek tagjai az 1871. évi VIII. t.-c. hatálya alatt állanak, azt következteti, hogy őt nem rendeleti, hanem csak fegyelmi uton lehet állásából elbocsátani. Ezzel az érveléssel szemben kétségtelen, hogy az 1891. évi augusztus hó 11-én 4,192/1. M. E. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet az 1891. évi XVII. t.-c. 63. §-a, tehát törvényes felhatalmazás alapján szabályozza a joggyakornokok szolgálati viszonyait és pedig ugy, hogy bár a joggyakornokoknak a bírósági segédszemélyzethez sorozását megengedi, mégis velők szemben az államszolgálat többi ágainál is létező azt a jogállapotot nem változtatta meg, mely szerint a gyakornokok alkalmazása ideiglenes jellegű s az addigi jogállapottal megegyezően az 5. §-ban kimondotta, hogy a joggyakornokoc a közszolgálat érdekéből bármikor elbocsáthatók. A szolgálati viszonyt illető ezen rendelkezés, mely az alkalmazás feltételeit határozza meg, minden joggyakornok s így a panaszló irányában is, aki ama szolgálati viszonyba belépett, oly feltételt állapit meg, amelynek folyománya a fegyelmi eljárás nélkül való elbocsáthatás. Az említett rendelkezés érvényét a panaszló által panaszátiratában felhozott az a körülmény, hogy ideiglenesen viselt joggyakornoki állásában később végleg megerősíttetett, nem ronthatta le, mert a végleges megerősítésnek nincs más jelentősége, mint hogy az a kivételes helyzet, melynél fogva a képesítési kellék nélkül joggyakornokká kinevezett panaszló a jogtudományi államvizsga letételére, tehát a hiány pótlására kitűzött határidő eredménytelen elmulta esetében állását azonnal elvesztette volna, ama vizsga letételének igazolásával megszűnt. De a fent érintett rendelkezést az 1893. évi IV. t.-c. 11. §-a sem változtatta meg, mert ha e szakaszban a gyakornokok mint állami tisztviselők említtetnek is, ebből csak az következik, hogy a törvénynek a rangsorra, szolgálati idő beszámítására és egyéb illetménykedvezményre vonatkozó szabályai a gyakornokokra is alkalmazandók. Eme kedvezmények biztosítása szempontjából, miután az idézett törvény a régi XII díjosztály helyett XI fizetési osztályt állított fel s a régi XII díjosztályba helyezve volt gyakornokoknak fizetési osztályba sorozását mellőzte, szükséges volt kimondani, hogy a gyakornokok állami tisztviselők és hogy a segélydijuk fizetés természetével bir, azonban ezzel a szolgálati viszony ama feltételei, melyeket a 4,192/1. M. E. 1891. sz. igazságügyminiszteri rendelet foglal magában, nem módosittattak. A panasziratban tett azon további ellenvetés, hogy az elbocsátás még a hivatkozott rendelet.5. §-a alapján sem lett volna kimondható, mert a rendelet szövegében foglalt kifejezés: «az igazságügyminiszter a kinevezett joggyakornokot a közszolgálat érdekéből elbocsáthatja*, kapcsolatban az előző mondattal, azt jelenti, hogy a joggyakornok azonnal a kinevezés után bocsátható el, vagyis, hogy az idézett kifejezés csak a kir. ítélőtábla elnöke által tett kinevezésnek az igazságügyminiszter részére fentartott felülbirálat jogát mutatja,— szirtén nem érdemel figyelmet, mert ez az értelmezés a rendelet világos szavai ellenében helyt nem foghat. Abból ugyanis, hogy az idézett szövegben ^kinevezettjoggyakornok* és nem egyszerűen «joggyakornok» -ról van szó, nem lehet tisztán a kinevezés felü'bírálására szorítkozó elbocsátási jogot kimagyarázni, mert a kinevezett «joggyakornok» kifejezés nyilván azt jelenti, hogy a kir. itélőtábia elnöke által kinevezett joggyakornokot nem a kinevezési jogot gyakorló kir. ítélőtáblai elnök, hanem a közszolgálat érdekéből csakis a kir. igazságügyminiszter bocsáthatja el. Ezért kellett a panaszt elutasítani. Fiatal ügyvéd fővárosi vagy nagyobb vidéki ügyvédi irodába irodavezetőül esetleg társul ajánlkozik.) Cime a kiadóhivatalban. Fiatal ügyvéd, ki a közjegyzői pályára óhajt lépni, közjegyzői irodába jelöltnek ajánlkozik. Cime: Névy Zoltán dr. Szigetvárott. 2—2 Közjegyzői jelölt, volt gyakorló ügyvéd, aki ez idő szerint mint hivatalból kirendelt helyettes önállóan működik, nagy forgalmú közjegyzői irodába helyettesnek ajánlkozik. 1—£ fHXAt RÉSZVÉNY TÁMA8ÁO NYOMDÁM BUDAPESTEN. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.