A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 48. szám - Az I893: XVIII. t.-c. 5. b) pontjának értelmezése

A JOG 351 A jövőben esedékessé válandó bérösszegekre a zárgondnoki kezelés megkezdése előtt elrendelt végrehajtás joghatályát j veszti azáltal, hogy az ingatlan a zárgondnoknak átadatik és en- i nek következtében kérelem esetében megszüntetendő. (Végrehajtási eljárás 3. fej. 119. §. (A bécsi legf. Ítélőszék 5,530/1900.) A szállítólevél következő címzése : «A-nak B. számára* meg van engedve. A címzésnél kizárólag A. tekintendő átvevőnek és a vasút a küldeménynek B. kezéhez történt kiszolgáltatása által kártérítésre kötelezhető. A fuvarozási szerződésből kifolyólag a vasút oly személylyel szemben is kártérítésre kötelezhető, aki a szerződésben formálisan nem is szerepel. A csulyos mulasztásnak ^Berni egyezmény 41., 44. pontja) fuvarszerződésjogi kifejezése az ált. polg. törv. 1,324. §-ában körülirt feltűnő gondatlanságból eredő mulasztással egyértelmű. (A bécsi legf. ítélőszék 4,478/1900. sz.) Csakis oly biztosítási összegek foglalhatók le, amelyek az alapszabályok értelmében nem fordítandók a tűzkárt szenvedett dolgok helyre állítására vagy tartozékaiknak kiegészítésére — ezen körülmények azonban már a végrehajtási kérvényben hozandók fel. (A bécsi legf. ítélőszék 5,711/1900. sz.) Egyes részvényesnek csak akkor van joga a részvényesek közgyűlésének valamely határozatát megtámadni, ha e határozat, által a törvény vagy a társasági szerződés ^alapszabályok) megsértetnek. Oly határozatok meghozatalára, a melyek harmadik szeméyeknek valamely visszteher nélkül való kedvezményt biztosítanak, a részvényesek közgyűlése csak az esetben nincs feljogosítva, ha ez által az alapszabályok sértetnek meg. (A bécsi legf. ítélőszék 571/1900. sz.) Nyilt kérdések és feleletek. A végrehajtás elsőbbségének kérdéséhez. ^Kérdés.) X. V. teljesen eladósodott köztisztviselő ellen az elmúlt évek során különoöző bíróságok többrendbeli végrehajtást rendeltek el. A végrehajtások — egyéb födözet hiányában — a tisztviselő fizetésére irányultak. így azután a foglaltatok, a végrehajtások idejének sorrendje szerint, nevezett tisztviselő fizetésének letiltott részére jogot szereztek. Történt azonban, hogy a tisztviselőt a felsőbb hatóság állásától elmozdította, fizetését beszüntette és igy azok a foglaltatok, akik a letiltott fizetésrs jogot szereztek, ettől a jogtól elestek. Az állását elveszített tisztviselőt még ezután folyton zaklatták és zaklatják végrehajtásokkal az ujabb hitelezők. — És most a tisztviselő életében egész váratlan fordulat állott be. A felsőbb hatóság állásába visszahelyezte és fizetését újólag folyósította. Az ujabbi hitelezők, akik mostan már abban a helyzetben vannak, hogy foglalhatnak, az ujabban folyóvá tett fizetés letiltásával rendkívüli előnybe jutnak a régi foglaltatókkal szemben. A régi foglaltatok, akik régebben a fizetés letiltásával szerzett jogot nyertek, a rajtok kívül álló azon okból, hogy a tisztviselő állásától elmozdittatott,' elveszítették előbbi végrehajtási eljárásuknak e joghatályát. Abban a percben, amikor a tisztviselő állásától elbocsájtatott és a fizetés beszüntettetett, az összes letiltások, mint tárgytalanok, joghatályukat vesztették. A tisztviselő reaktiválásakor az ujabb hitelezők, akik a végrehajtási eljárást később tették folyamatba, megelőzhetik az összes régibb végrehajtatókat, akiknek a végrehajtási joguk előbb nyilt meg és akik azt érvényesítették is addig, amig a régi hitelezők folytatólagos végrehajtás kérése által ujabb végrehajtási jogot nyernek. Ezen előzmények után kérdés: 1. Kiterjed-e a joghatálya azoknak a letiltásoknak, amelyek a tisztviselő elbocsájtása előtt történtek s feljegyezve is vannak, a tisztviselő későbbi reaktiválásakor újólag folyósított fizetésre ? 2. Miként volna keresztülvihető, hogy az előbbi foglaltatok megakadályozzák, miszerint a későbbi végréhajtatók az ujabban folyósított fizetés letiltásában amazokat meg ne előzzék f Mert annyi bizonyos, hogy a jogérzetet nem elégítené ki, ha nem volna módja annak, hogy megvédjék a régi szerzett jogot az ujabban keletkezett jogok ellenében és ha a forma döntené meg a lényeget. Idem. Sérelem. Itatópapír és vöröstinta*; az igazságügyminisztérium Ítélőszéke előtt. A k . . . . i járásbiróval történt, az adminisztráció körében balesetnek elnevezhető következő eset: 1899. évben a k . . . i járásbíróság részére, az év folyamán felmerült szükségletnél jbgva, vöröstintát és itatópapirt kellett rendelni s miután a szerződéses vállalkozó budapesti cégnél a törvényszéki elnökök által a felügyeletök alatt álló hivatalok részére az olcsóságra való tekintettel leginkább silány irodai áruk rendeltetnek, pl. a legtöbb fajta toll *) Közöljük e sérelmet, jóllehet cikkírónak panaszát a miniszteri számvevőség ellen nem tartjuk teljesen indokoltnak. Szó fér ellenben a decentralisatio kérdéséhez. A szerkesztőség. alig használható az íráshoz, a megelőzőleg szállitott^'itatópapir pedig rossz minőségű s miután különben is a budapestj vállalkozónál a megrendelés csakis félévenkint történhetik s igy tehát történetesen más időben, de évközben felmerült ily szükséglet megrendelése az emiitett időn kívül nemis eszközölhető, ezen okoknál fogva a járásbíróság részére az itatópapir és vörös tinta a bíróság székhelyén, egy üzletben vétetett: a felügyeleti hatóság által engedélyezett s az iroda általány terhére évenkint felmerülni szokott kisebb szükséglet cimén, aminek az ára a naptári év végével kifogás nélkül ki is fizettetett. Azonban a k . . . . i kir. járásbíróságnak 1899-ik évi számadása az igazságügyminiszter számvevőségénél nehézményeztetvén. ezen évi számadás a járásbiróhoz nyilatkozat tételre beküldetett, akihez még azon naiv kérdés is intéztetett, hogy a járásbíróság részére vásárolt seprők mi célra használtattak s egyben felhivatott a járásbiró 10 K. 80 fii. differenciának a megfizetésére azon indoknál fogva, hogy a számvevőségnek a számítása szerint Budapesten a vállalkozónál olcsóbban vehető, mint a járásbíróság székhelyén az itatópapir és a vöröstinta s miután az árkülönbözet 10 K. 80 fill. tett ki, ezért ez a járásbiró által megtérítendő. Két ízben élt a járásbiró ezen miniszteri rendelkezés ellen előterjesztéssel, mert ő jogosítottnak tartotta magát az iroda-átalány terhére felmérült kisebb szükséglet cimén az itatópapirt s vöröstintát megvenni, mert a szerződéses vállalkozónál a szükséglet idejében ezt meg se rendelhette,' miután a megrendelés félévenkint s különben is csak a törvényszéki elnökök által eszközölhető, mert a vállalkozó silány árut szállít s a megelőzőleg szállított itatópapir irodai célokra nem is volt használható s végre, mert a szerződéses vállalkozónak üzleti árjegyzékét soha nem látta s arról tudomással nem birt, hogy az itatópapir s a vöröstinta Budapesten olcsóbban kapható mint a vidéken ? Minthogy azonban a vállalkozóval az illetékes felügyeleti hatóság által évek előtt kötött szerződés másolata állítólag a k . . . i járásbíróság előbbi vezetőjének megküldetett; habár ezen szerződés, kutatás dacára, a járásbíróság irattárában sehol fel nem található és ezen szerződés létezéséről az időközben beállott személyváltozás folytán a járásbíróság jelenlegi vezetője mindaddig tudomást nem szerezhetett ; de minthogy az igazságügyminisztérium indokolása szerint a járásbíróság vezetőjének tudomással kell bírnia arról, hogy a hivatali elődje mit vett át s mi történt alatta, ezért az előterjesztések nem csak hogy kurtán elutasittattak, de egyidejűleg a minisztérium intézkedése folytán inquiziciószerü gyors eljárással a differenciális 10 K. 80 f. a k . . . i járásbiró havi fizetéséből az adóhivatal utján levonatott. Mindez pedig történt azon időben, midőn a magas kormány s a magyar közvélemény által támogatva, a tisztviselői koldus kongresszus a nyomorúságos tisztviselői fizetések felemelésének kérdésében tanácskozott. Hogy mennyire kíméletes, méltányos s jogos volt-e az igazságügyminiszteriumnak a fentebb leirt eljárása, ezt az olvasó közönség bírálatára bizzuk. Csakis intő például a hivatalok vezetői részére hozatott fel ehelyütt ezen eset, kik közül b'zonyára már többen saját tapasztalaikból tudnának az elmondott esethez hasonló eseteket előadni. Azonban ezen elmondott eset is eléggé igazolja annak a szükségét, hogy a számvevőségek a felügyeleti jogkörrel bíró s az alsó folyamodásu bíróságok s azok tagjainak bajait közvetlenül ismerő kir. Ítélőtábláknál mielőbb állíttassanak fel, mert nagy anomália az, hogy számadási ügyekben a minisztérium legyen az első s egyszersmind az utolsó fórum akkor, midőn az állam minden polgárát a legcsekélyebb dolgában is megilleti a fokozatos jogorvoslat, egyedül az állami tisztviselő maradjon védtelen a számvevőségekkel szemben. X. Vegyesek. Szabó Miklós levele a budapesti ügyvédi kamarához. S z a b ó Miklóst, a Kúria nagyérdemű elnökét nyolcvanadik .születésnapja alkalmából a budapesti ügyvédi kamara megbízásából, annak elnöke Győri Elek üdvözölte. Szabó Miklós a következő levelet intézte a budapesti ügyvédi kamarához: Nagyságos Elnök ur ! Azon nagy számú szíves megemlékezések között, melyekben 80-ik szülét snapom alkalmából részesültem, különösen meghatottak a budapesti ügyvédi kamarának oly meleg hangon kifejezett szerencsekivánatai. Mint ügyvéd kezdettem pályafutásomat, de közszolgálatba léptem után is mindenkor a legnagyobb érdeklődéssel és a legmelegebb rokonszenvvel viseltettem az ügyvédi kar iránt s ezért nagyon jól esett szivemnek, hogy a budapesti ügyvédi kamara tagjai oly érdemem feletti jó indulattal emlékeztek meg az egykori kartársról. Fogadja a Nagyságos Elnök ur és a budapesti ügyvédi kamarának minden tagja lekötelező megemlékezéseért hálás köszönetemnek őszinte nyilvánítását. Bpest 1901. november 11-én. Szabó Miklós s. k. A m. kir. Kúria büntető szakosztályai 1901. évidecember hó 2. n a p j á n (h é t f ő n) d. e. 10 órakor a díszteremben" Vörösmarty Béla másodelnök elnöklete alatt teljes ülést tartanak. Tárgy: I. Megvitatása és eldöntése a kolozsvári kir. ítélőtábla 3. számú és a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla 5. számú büntető teljes ülési döntvényeiben észlelt ellentétesség okából a következő büntetőjogi vitás elvi kérdésnek: