A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 4. szám - Az esküdtszéki határozat jogi jelentőség

4. szám. Budapest, 1901. január hó 27 Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) LAP AZ 1GAZSÍGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPFISELETÉRE. A MAGYAR L'GYFÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve: Negyed évre Fél « Egész « 3 korona 6 « 12 Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Az esküdtszéki határozat jogi jelentősége. Irta: dr. H e i 1 Fausztin, kir. közig, biró Budapesten. — A magyar ált. polg. törvk. tervezetének ismertetése. Irta: Dómján L. kir. aljbiró SajóSzentpéteren. — A német polgári törvénykönyv S61. és $62. §-ai 2. bekezdésének magyarázatához, vonatkozással a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének 519. és 520. §-aira. Irta: dr. Klein Ede. ügyvéd Szepsiben. — A kölcsönkonvertálások részére törvényileg biztosított illetékkedvezményekről. Irta: dr. Dénes István, p. ü fogalmazó a m. kir. közp. dij. és illetékkiszabási hivatalnál. — Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez. Irta: dr. Raffay Ferenc, győri ügvvéd. — Belföld (A kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozása. — A Magyar Jogászegylet ülése.) — Nyilt kérdések és feleletek ^ Végrehajtási zálogjog-bekebelezéseknél önképen hajtható be a 7!ie°'0 bekebelezési illeték ? Irta: Goldberger Gyulai. — Sérelem t_Miért tartanak a perek sokáig? Irta: Egy vidéki ügyvédi — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek táia. — Felsöb irósági határozatok és döntvények. — Kivonat 3 ^Budapesti közlöny»-ből. — Hirdetések. Az esküdtszéki határozat jogi j< lentösége. Irta: Dr. HEIL FAUSZTIN. kir. közig, biró, Bpesteri. Az esküdtszéki határozatnak jogi jelentősége de lege lata. tehát a Magyar BP. alapján s két irányban képezi ezúttal fejtegetésem tárgyát. Először abban az irányban, vájjon az esküdtszék hatásköre a jogi kérdés eldöntésére is kiterjed-e, vagy csak a ténykérdésre szorítkozik ? Másodszor abban az irányban, mi az esküdtszéki határozatnak jogi hatása ? I. Az első kérdés az elméletnek tudvalevőleg egyik Iegvitásabb kérdését képezi. Az esküdtszék legőszintébb hivei közül is vannak, a kik az esküdteket kizárólag a ténykérdés eldöntésére tekintik hivatottaknak, mert csak a ténykérdés eldöntésére elegendő, az esküdtektől várható józan ész és helyes Ítélőképesség, mig a jogkérdés eldöntése az esküdteknél fel nem tételezhető különös szakismeretet tételez fel. A ténykérdés és a jogkérdés különválasztása pedig minden esetben lehetséges. — Ezzel szemben mások a jogi kérdésnek is eldöntését nem csak azért utalják az esküdtszék hatáskörébe, mert a két kérdés különválasztása egyáltalán, vagy legalább számos esetben lehetetlen, hanem azért is, mert az esküdteknek a ténykéidésre szorítása az esküdtszéket a bizonyítás próbakövévé alacsonyítja s tulajdonképi jelentőségétől megfosztja. A BP. szerint kétségtelen, hogy a jogi kérdés eldöntése is az esküdtszék hatáskörébe van utalva : a tétel tehát: «Sicut ad quaestionem facti non respondent judices, ita ad quaestionem juris non respondent juratores» a második részében — hazai törvényeink szerint nem áll. — Ezt bizonyítja: a) az, hogy az esküdtek a bűnösség eldöntésére hivatvák. A BP. 355. § a szerint a főkérdés arra irányul, hogy bünös-e a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményben ? A bűnösség pedig, melynek megállapítására az esküdtek hivatvák — a törvény szerint való bűnösséget jelenti, a mely e tételes törvény alapjában s értelmében döntendő el. Ez pedig kétségkívül nem quaestio facti, hanem quaestio juris; b) a tényköt ülmények csak annyiban sorolandók elő a kérdésben, a mennyiben a tett megkülönböztetésére, tehát a tettazonosság megállapithatása szempontjából szükségesek ; — ellenben a vád szerint alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemek összege sorolandó elő a kérdésben, a kérdés pedig ebben az irányban a «törvény szerint» szerkesztendő, tehát a törvényes ismérveknek még akkor is, ha oly jogi fogalmakról van szó, a melyeknek értelme nem általánosan ismeretes — tehát megértésök szakértelmet követel, vagy a melyeknek értelme az adott esetben vitás, — jogi ismereteket Lapunk mai száma nem igénylő hasonló jelentőségű kifejezésekkel helyettesítése (a mint a porosz 1852. évi törvény rendelte) ép ugy, mint a jogfogalmat tartalmazó ismérveknek a tényleges viszonyra visszavezetése (igy az 1859. évi hannoverai törvény) egyaránt ki/árva van. Az esküdtek eszerint egyenesen annak a megállapítására is hivatvák, vájjon a bizonyító eljárás eredményéhez képest bizonyítottaknak elfogadott tények megállapitják-e a vádlott terhére rótt bűncselekménynek a törvényben meghatározott alkotó elemeit, ez pedig kétségtelenül nem quaestio facti. hanem quaestio juris. c) Arra az esetre különösen, ha valamely alkotó elem fenforgása tekintetében a felek eltérő indítványokat tettek — a törvény azt rendeli, hogy ilyenkor a vád alapjául szolgáló tett körülírásába a vitás kérdés eldöntésére alkalmas ténykörülmény is, — tehát a vi ás alkotó elem is felveendő. Annak eldöntése tehát, hogy a ténykörülmény az alkotó elemet megállapitja-e, tehát a jogi kérdés eldöntése az esküdtek hatáskörébe van utalva ; d) ezt bizonyítja végül a BP. 363. §-ának a francia résumét helyettesítő elnöki fejtegetésre vonatkozó rendelkezése, a melynek értelmében az elnöki fejtegetésnek egyik feladata épen az, hogy megmagyarázza az esküdteknek az általok megoldandó jogi kérdéseket, az alkalmazandó törvényeket s ezeknek a fennforgó esetre való alkalmazásánál irányadó szempontokat. A francia és az olasz judicaturának azt a felfogását tehát, a mely szerint jogi kérdést involváló bizonyos alkotó elemek nem képezhetik az esküdtekhez intézendő kérdés tárgyát, hanem az esküdtek csak egyes concret ténykörülmények megállapítására szoritandók, mig a bíróság hatásköréhez tartozik annak a további kérdésnek eldöntése, vájjon ezek a concrét tények a kérdésben forgó törvényes alkotó elemet megvalósitják-e vagy sem, — a hazai BP. egyenesen kizárja. Az előadottakkal szemben nem bir jelentőséggel s nem bizonyítja az esküdtek hatáskörének a ténykérdésre szorítását az, hogy a büncselekményk ne törvényes elnevezése, a nomen juris a kérdéseknek tárgyát nem képezi, hogy tehát a kérdés nem ugy teendő fel, bünös-e a vádlott, hogy p. o gyilkosságot, vagy szándékos emberölést, vagy gyujtogatást, vagy magánokirathamisitást stb. követett el. Mert a bűncselekménynek a törvényes elnevezéssel megjelölése a törvényben meghatározott alkotó elemek megállapításának szükségszerű folyománya; a bűncselekményeknek törvényes elnevezése nem is lényeges; számos bűncselekménynek külön törvényes elnevezése nincs is, sőt p. o. az olasz btkv. a törvényes elnevezéseket egyáltalán s elvileg mellőzte. A lényeges mindenesetre nem a jogi törvényes elnevezés, hanem a törvényes alkotó elemeknek s törvényes ismérveknek megállapítása, a bizonyító eljárás során felmerült tényekre alkalmazása. Ez pedig jogi kérdés. Magától értetik, hogy kifejezetten a bíróságnak fentartott jogi kérdésekre az esküdtszék hatásköre ki nem terjed. A bíróságnak fentartott jogkérdések a BP. 352. §-ban s a 359. §. 2-ik bekezdésében kimerítően vannak u eghatározva. II. Az esküdtszéki határozat jogi hatását illetőleg. 1. Az esküdtszéki intézmény lényege az, hogy a bíróság nem Ítélhet el senkit, a kinek bűnösségét az esküdtszék meg nem állapította. — A bűnösség megállapítása a büntető Ítéletnek lényeges s sine qua non feltétele. A felmentő esküdtszéki határozat (és annak folytán az annak alapján hozott felmentő ítélet is) a törvényben meghatározott alaki semmiségi okokból megsemmisíthető ugyan, anyagi jogi tekintetben azonban sem az esküdtbíróság, sem a Curia ellenőrzése alatt nem áll. A felmentő verdict anyagi semmiségi okból meg nem támadható. — Ezt, abban az esetben, midőn a felmentés a főkérdésre adott semleges válaszon alapszik, senki sem vonja kétségbe, — de ha a felmentés azon alapszik, hogy az esküdtszék a beszámithatóságot kizáró okot valónak fogadta el, 12 oldalra téried.