A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 45. szám - A tárgyalási határidőkről

328 A JOG Ellenkezőleg A v a r f y ur, ha ön tud magyarul, nem tagadhatja le, hogy én a magyar ügyvédi karról az elismerés hangján emlékeztem meg s éppen arra utaltam, hogy az ügyvédi kar az igazságszolgáltatás mai szervezete mellett belátja annak nehézségeit s inkább elősegíteni, nem pedig gátolni igyekszik a bírót a nehézségek leküzdésében, nem mint némely urak, akik a tisztviselőt s ezek közt a birót is kellnernek nézik. Ezt ne tessék elcsürni-csavarni ! A v a r fy ur viszonválaszának egyéb, egészen személyes természetű — részeivel nem tartom érdemesnek foglalkozni, annál kevésbé, mert ez a lap nem személyes polémiákra való s máris bocsánatot kell kérnem e lap t. szerkesztőitől s első sorban olvasó közönségétől, hogy más értékesebb irás, e sorok miatt, hacsak ideiglenesen is, kiszorult. Szolgáljon mentségemül az, hogy kényszeritettek reá. Ezzel a vitát a magam részéről be is szüntetem és összegezem disputánk eredményét. A v a r fy ur helyteleníti a 7 órás terminust, mert egy ügyfelét, dacára, hogy 7 órakor megjelent, elmakacsolták. Én pedig helyesnek tartom a 7 órás terminust nyáron, a legnagyobb munkaidőben, annál inkább, mert ezt se törvény, se rendelet nem tiltja és mert azt tapasztaltam, hogy nyáron a 7 órás terminusok mellett sokkal kevesebb a makacssági Ítélet, mint máskor 8, 9 órás határidők mellett. Lehet, hogy A varfy urnák van igaza, lehet, hogy nekem; de ha neki van igaza, akkor se személyes támadásokkal lehet és kell ezer. segíteni, hanem más uton. Ki kell jelenteni a végrehajtási törvény analógiájára, hogy birói funkciót is — a sommás biró — csak bizonyos meghatározott időben végezhet, pl. reggel 8-tól este 6-ig, vagy ami ennél sokkal helyesebb volna, vissza kell állítani a régi 2 órai várakozási időt, hogy ennek letelte előtt ne lehessen ex contumacia marasztalni senkit. Erre az alkalom most a polgári perrendtartás megalkotásakor éppen kedvező. Mert az csakugyan nem igazságos, hogy az órák különböző járása, rossz ut vagy más hasonló ok miatt, éppen percnyi pontossággal nem jelentkező fél ugy tekintessék, mintha védekezni nem akarna s elmarasztalható legyen. Ez azonban már nem a mi dolgunk. Ifj. Kocsán János, kisjenői kir. albiró. Irodalom A házasság védelme a büntetőjogban Irta Vá.m'bé'ry Rusztem. I. köt. Budapest P o 1 itzer Zsigmond és fia kiadása. Ara 8 kor. Egy nagyszabásúnak ígérkező munka első része fekszik előttünk. Mély és beható tanulmányok gyümölcsének látszik. Szerző, ki fiatalabb jogászi irói gárdánk egyik igen szorgalmas és tehetséges tagja, ezen müvében célul tűzte ki magának, hogy egyrészt a házasság, illetőleg tartalmi vagy alaki "elemei ellen irányuló büntetendő cselekmények fejlődését és a tételes jogokban elfoglalt állását feltárja, másrészt hogy kimutassa, hogy azok egymáshoz és a házasság védelméhez, milyen viszonyban állanak. Ezen cél elérését nem tette szerző magának könnyűvé, mert mindent összehordott a különféle országok törvényhozásaiból, ami tárgyára vonatkozik, sőt jogtörténeti fejlődését is adja a kérdésnek. Érdekes mindenesetre szerző azon megjegyzése, hogy tanulmányai eredményeként azt találta, hogy mig a fejlődés kezdetén a házassági viszony védelme inkább annak tartalma felé fordult és csak mint a házasságtörés részesült megtorlásban, később a házasság tartalmának védelme háttérbe szorul és mindinkább közeledik a magánjogi és erkölcsi represszióhoz. Hogy különben mily széles alapokra fektette szerző munkáját, kitűnik ezen első kötet dus tartalmából. I. Kezdetleges jogrendszerek. II. Római jog. III. Kánonjog. IV. Középkori jogfejlődés és az uj kor; V. Összehasonlító jog (az összes törvényhozások intézkedéseit a kérdésre vonatkozólag). VI. A házasságtörés a magyar büntetőjog fejlődésében. VII. A tételes jog. VIII. A házasságtörés repressziójának fejlődési iránya. Ipari közigazgatás. Az 1884 XVIJL t.-c. Irta R u d á n Amadé dr. m. kir. keresk. ügy. miniszt titkár. Ára 2 kor. 40 f. Szerző nagy szakavatottsággal ismerteti nerrcsak a fenti tárgyra vonatkozó összes rendeleteket, utasításokat, hanem az elvi jelentőségű miniszt. döntvényeket is. A Közigazgatási Könyvtár egyik füzetét képezi ezen dolgozat is.. Magánjogi esetek. Főleg kezdők számára. Irta S z e n t m i klósi (Kajuch) Márton dr. egyetemi tanár. Bpest. Politzer Zsigmond kiadása. A szerző, ki a praktikumok kiváló hasznának lelkes hirdetője, 200 esetet tesz közzé e füzetben; érdeme e füzetnek, hogy nem lehetetlen, hanem a való életből merített eseteket tárgyal. Ára 3 korona 20 fillér. Vegyesek. A m. kir. Kúria polgári szakosztályai f. é. november hó 22-ik napján (pénteken) d. e. 10. órakor a díszteremben Sz a b ó Miklós elnöklete alatt teljesülést tartanak. Tárgy. I. Megvitatása és eldöntése a kir. Kúria VII. polgáji tanácsának 1901. évi október 17-én tartott nyilvános ülésében felmerült következő vitás elvi kérdésnek: Az 1881: LIX. t.-c. 6. §-á nak első bekezdésében foglalt rendelkezés kiterjed-e azokra a keresetekre, amelyekkel a tulajdonjog előjegyzésének igazolása céloztatih, és amely keresetek az 1868: LIV. 44- §-ával a telekkönyvi katósághoz k i r. K ú r i a b i r áj a; az utalvák ? Előadó: Kársa László, illető ügy száma: 2,193/P. 901. II. Folyó tárgyak (esetleg). i\ m. k. Kúria ügyforgalma s tevékenysége 1901. január 1-től október 31-ig. 1. Elintézésre várt 9,451 polgári, 1,897 váltó, 116 úrbéri, 699 felülvizsg. sommás, 9,492 büntető, 589 fegyelmi, 112 felszólalás (orsz. gyül. képviselőválasztás kérdésében), összesen 22,359 ügydarab. II. Elintéztetett 6,205 polgári, 1,106 váltó, 78 úrbéri, 516 felülvizsg., 8,018 büntető, 508 fegyelmi, 41 felszólalás, összesen, 16,477. III. Hátralék: 3,249 polgári, 796 váltó, 38 úrbéri, 183 felülvizsg. 1,474 büntető, 81 fegyelmi, 66 felszólalás, összesen 5,882. IV. Hátralékkülönbözet a mult év ugyanazon időszakával szemben: 188-cal több polgári, 198cal több váltó, 1-gyel több úrbéri, 71-gyel több felülvizsg. 2,296-tal k e v e s e b b büntető, 31-gyel kevesebb fegyelmi, 79-cel kevesebb fölszólalás, összesen 1,951-gyel kevesebb ügydarab van hátralékban, mint tavaly ilyenkor. Képezheti-e tárgyát a szolgalomnak a vasút tüzszikrái által okozott kár tűrésének bekebelezése. A meggyesi kir. járásbíróság: Az 1900. évi június hó 4-én kelt nyilatkozat alapján a zálogjog 20 korona biztosítéki összeg erejéig K. A. és neje P. M.-nak a meggyesi 1,985. számú telekjegyzőkönyvben A+l. rendsz. alatti ingatlanára a m. kir. államvasutak javára bekebeleztetik. Ellenben a mozdony szikrái által az épületben okozható kár tűrésére vonatkozó kötelezettségnek mint szolgalmi jognak a bekebelezése megtagadtatik, mert ezen kötelezettség a szolgalmi jognak az osztr. tkv. 472. §-ában irt kritériumát nem tünteti föl, így a telekkönyvi rendtartás 63. §-a alapján az bejegyzés tárgyát se képezheti. — A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését a vasút tüzszikrái által okozott kár tűrésének mint szolgalomnak bekeblezésére vonatkozó neheztelt részében helybenhagyja. Indokok: Az osztrák ptkv. 472—479. §-ainak helyes értelme szerint az csak személyes szolgalmakat (használat, haszonélvezet és lakás), telki szolgalmakat és személyhez kötött telki szolgalmakat ismer. Hogy az épületben a mozdony szikrái által okozható kár tűrésének elvállalása nem személyes szolgalom, az osztrák ptkv. 478. §-a értelmében az nyilvánvaló s ezt a felfolyamodó sem vitatja. A telki szolgalmak lényege az, hogy a szolgalomra jogosult telek vagy személy (479. §.) magát a szolgáló telket használja. A kár tűrésével azonban felfolyamodó nem használná a szolgáló telket s így a kérdéses jog telki szolgalomnak se minősíthető, az tehát mint szolgalmi jog nem is kebelezhető be. Ennélfogva, amennyiben a vasút biztosítani kívánja magát az ingatlan mindenkori birtokosa ellen a mozdony tüzszikrái által az épületben okozott kár tekintetében, ezt csak azon uton eszközölheti, ha e kár fedezésére a kár öszszegének megfelelő biztosítékot vesz igénybe s e kikötött biztosítéki összeg erejéig zálogjogot kebleztet be; mert ebbeli követelése kötelmi természetű. — A m. kir. Kúria: A felfolyamodás visszautasittatik, mert a másodbiróság az elsőbiróság végzését helybenhagyta, a tkr. 145. §-a értelmében pedig ily esetben a további felfolyamodás nincs megengedve. (1901. szeptember 24-én 1,581. sz.) PALLAS RÉSZ VÉN 1TÁPSAQÁG NyO«OAJA BUDAPE»TIh Kúriai és táblai értesítések. ~ . f,Ar*d Zs. dr. Sadivi-Fehér érk. 4,306/901. p .-Sz. a. elöa. Gyárfás, okt. 30. hh. — Derecske L. I. dr. Gábor—Klein (449450/901 p ) okt. 28. rmv. - Eger A. D. dr. Táblán : 2,338. v. sz. előa. Karav okt 22. hh. - 5,491/901. p. sz. a. előa. Véber, n. e. - 5 6U/901 p sz' előa. Debreceni, n. e. - 6,0607901. p. sz. okt. 29. rendelv. visszament - Kunan: 3,133. és 4,228. n. e. - Erzsébetvárosi Gy dr MaierZielmszky érk. 6,667/901. p. sz. előa. Somogyi, n. e. — Kalocsa W S. dr. Munda-lieckó, Beckó—Munda, nem található. — Török--Herczeg fv o^/S,01' P- S7" aVel0\ Vörösmarty, n. e. - Görbe-Federer érk. 2,148/901. p. sz. a. eloa. Kacskovics, n. e. — Maver és Lehmann -Salamon érk. 860-861/901. v. sz a. előa. Forrásy, n e — Makó D Mfii/5ni \ !L%7 Naeysz°mbat Cs. L. Északnyugati-Szomolányi r Von • \ 3L-Tu ~ P°zsony D Gy- dr. Bachraty - Harsányi n 11Í:i7?QniT' °- h,h: ~;iP0ZcS°ny R T Hakenberger és Kánya n ír Pil1 i h H-f V'? *' Nagy Sránd0r> e' Sátoraljaújhely T. n í w*7hí A7BKRKŐCZY ¥,Óférk' 3'7á6/901 sz' a- elöa'Kovács Antal ik m7 ífr" Srb11"?? érk 5 630/901 sz. a. előa. Zsembery okt. 13. mv. - The Gresham-Tatray érk. 1,093/901 v. sz. a. előa. Bubla eiöa KarsTnT * ^ Sornorjai tp.-Csörgő érk. 6,067/901 sz. a.' eloa. Kársa, n e. - Szabadka V. S. dr. A jövő számban. - Trencsén S. K. dr. Gazdik-Gazdik érk. 2,873/901 n sz a eloa IThlvarik n. e. - Hejko-Czigler érk. 3,510/901 p. Jzl eiőa Zachár n. e * '