A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1901 / 45. szám - A tárgyalási határidőkről
A JOG 327 Belfold Az országos ügyvédgyülés. Az országos ügyvédgyülés 'állandó választmánya f. hó 4-én este 6 órakor ülést tartott G y ö r y Elek kamarai elnök elnökleteié alatt az ügyvédi kamara helyiségében. A választmány tagjai közül megjelentek: Nagy Dezső dr., kamarai titkár, B u r i á n Béla dr., a választmány jegyzője, Gyöngyösy József dr., W o 1 f Vilmos, S t e h 1 o János, eperjesi ügyvéd. Somogyi Miksa dr., Nóvák Sándor dr. Az értekezletnek célja az^országos ügyvédgyülés részletes programmjának megállapítása volt. Ez a végleges programm a következő: November 23-án, szombaton, este 8 órakor ismerkedési estély az ügyvédi körben. (Ügyvédi kamara palotája, V., Szemereutca 10. sz.) November 24-én, vasárnap, délelőtt 10 órakor az'? ügyvédgyülés ünnepélyes megnyitása. Megnyitás után, délután 2 órakor, bankett a Hungária-szálló^éttermében. November 25. és 2(3. napjain délelőtt 10 órakor a napirendre kitűzött kérdések tárgyalása. A napirend kérdései a következők: I. Állásfoglalás a polgári perrendtartási tervezetnek az ügyvédi képviseletet érintő intézkedései tekintetében. Előadó Végm a n n Ferenc dr., a szegedi ügyvédi kamara titkára. Véleményezésre felkérettek: Kőnig Vilmos dr., a budapesti ügyvédi kamara vál. tagja, G 1 ü c k Eipót dr. kassai ügyvéd, S t a s s i k Ferenc, nagybecskereki ügyvéd. II. Mily módon és mely eszközökkel tehető az igazságszolgáltatás a szegényebb sorsu'nép részére^hozzáférhetőbbé és olcsóbbá r Itt tárgyalandó az 1896. évi országos ügyvédgyülésről visszamaradt következő kérdés: A közigazgatási bíráskodáshoz utalt jogügyek olcsó és gyors elintézése. Előadó- Nagy Dezső dr., a budapesti ügyvédi kamara titkára. Véleményezésre íö)kérettek : Zakariás János dr. a brassói ügyvédi kamara titkára, Rév ész Ernő dr, a szabadkai ügyvédi kamara vál. tagja. Kozma László zombori ügyvéd s a szabadkai ügyvédi kamara vál. tagja, Rottenberg Márton dr., szepes-iglói ügyvéd. III. Állásfoglalás az ügyvédi nyugdij-intézet létesítése tárgyában. Előadó: Nagy Olivér dr. pozsonyi ügyvéd. IV. a.) Az ügyvédség jelenlegi szervezete meghagyandó, avagy uj alapra fektetendő-e ? (Bifurcatio,numerus clausus) Előadó Pollák Illés, a budapesti ügyvédi kamara ügyésze. Véleményezésre fölkérettek: Kornis Géza, a temesvári ügyvédi kamara titkára, S z t e h 1 ó 1 János, az eperjesiügyvédi kamara titkára. V e ö r e ö s Jenő győri ügyvéd, Sichermann Bernát dr. kassai ügyvéd, b) Mikép mérsékelendő az ifjúságnak a tnlzsufolt ügyvédi pályára tódulása r (Ügyvédképzés.) Előadó Neumann Ármin budapesti ügyvéd, orsz. képviselő. Véleményezésre fölkérettek : Baracs Marcel dr., a budapesti ügyvédi kamara vál. tagja, Pleininger Ferenc, a pécsi ügyvédi kamara titkára, Nagy Olivér pozsonyi ügyvéd, N y u 1 á s z y János kassai ügyvéd, Csontos Olivér, a m-vásárhelyi ügyvédi kamara h. elnöke, Béke fi Gyula dr. szabadkai ügyvéd. V. Megengedhető-e, hogy a közigazgatási hatóságok szabadságvesztés büntetéseket szabjanak ki ? Előadó: Gyöngyösi József dr. a budapesti ügyvédi kör titkára. Véleményezésre fölkérettek; Márk Endre, a debreceni ügyvédi kamara elnöke, Kecskeméti Lajos, a kecskeméti ügyvédi kamara titkára, Szabó László, a szombathelyi kgyvédi kamara tiszteletbeli elnöke, Kelenen Samu szatmári ügyvéd, Hexner Gyula liptószentmiklósi ügyvéd, Kardos Samu dr. debreceni ügyvéd. Az országos ügyvédgyülésre fölránduló vidéki ügyvédek részére az országos ügyvédgyülés végrehajtó bizottsága által kiállított s^névre^szóló igazolvány ellenében a magyar államvasutak, a kassa-oderbergi vasút és a déli vasút féláru menetjegyeket ád. Jelvények az ügyvédi kamara helyiségében, az országos ügyvédgyülés központi irodájában kaphatók. Ugyancsak itt bárminemű fölvilágositással is szolgálnak a vidéki ügyvédeknek. Külföld. Sajtóviszonyok Ausztriában. Az osztrák sajtóviszonyokra különös világot vet az a hivatalos kimutatás, mely nemrég jelent meg a sajtóbiróságok által a jelen év első felében eszközölt lefoglalásokról. Összesen 2,311 nyomdaterméket (764-el többet, mint az előző év hasonló dőszakábanj foglaltak le; ezek között 837 német. 344 cseh és 965 lengyel (ez utóbbiak közül csak 208 a lapok száma, a többi képes levelezőlap,) 113 olasz, 37 horvát és 55 francia nyomtatványt. A sajtóban elkövetett törvénysértések száma az elmúlt félévben 3,098 volt és pedig izgatásért (l—6 hónapig terjedő börtön) 359, egyházi tagok lealacsonyitásáért (1—6 hónap) 202, az uralkodóház tagjainak megsértéseért (1—5 év) 96, honárulásért (10—20 év) 24, felségsértésért (1—5 év) 115 esetben. A hírlapok lefoglalásában legbuzgóbbak voltak a bécsi, az innsbrucki és az égeri államügyészek, akik 102, illetve 59 és 48 esetben rendelték el a laplefoglalásokat. Nyilt kérdések és feleletek. A végrehajtási jog köréből. (Kérdés.) A ritkább jogi kérdések megoldásával szívesen foglalkozó kartársakat felkérem, hogy az alábbi kérdésre nézve véleményüket e lap hasábjain nyilvánítani szíveskedjenek: Tényállás: N. N. végrehajtást vezetvén személyes adósa, X. ellen, az 1881: LX. t.-c. 138. és a tlkvi rdts 74. §-a értelmében végrehajtási zálogjogot nyert X.-re Z.-ről örökösödés utján szállandó ingatlanra. X. azonban nem örökösödés, hanem adásvétel utján szerezte meg a zálogjoggal terhelt ingatlant és a hagyatéki eljárás lejártatása alatt azt el is idegenítette, ugy hogy a tulajdonjog átírásánál ő csak mint tikvön kivüli tulajdonos tüntettetett ki s a tulajdonjog Z.-ről egyenesen az X. vevője: V. javára kebeleztetett be. Kérdés: van-e hatálya az emiitett végrehajtási zálogjognak V. ellen s ha igen, az ingatlanból a kielégítés egyenes árverés kérelmezése, avagy jelzálogi keresettel szorgalmazandó-e ? Hetnmen János dr. uj-aradi ügyvéd. Sérelem. \7 A tárgyalási határidőkről.*) — Utolsó szó. — Összegezzünk ! Avarfy ur cikket irt a tárgyalási határidőkről. Ezen másfélhasáboscikk keretébencsaknem egy teljes hasábot szentel arra, hogy egy meg nem nevezett vidéki albirót megleckéztessen azért, mert ez reggeli 7 órás terminusokat szokott kitűzni. Kétségbe vonja ezen biró igazságosságát, kitanitjaabiróihatalommiként leendő gyakorlásáról, leckét ad nek i atapintatosságból. És Avarfy ur, hogy a 7 órás terminus ellen bizonyítson és alapja legyen a biró megleckéztetésére, felhoz egy esetet, a hol a fél 7 órakor pontosan megjelents mégis e 1 m a k a c s o 11 a t o 11. A szándék nyilvánvaló. A felhozott esety nem lévén alkalmas annak bizonyítására, hogy 7 órás terminusokat nem helyes kitűzni, — mert hiszen ugyanily alapon és joggal lehetne cikket irni a 8, 9, 10 és 11 órás határidők ellen is, mely órákban szintén megtörténhetik, hogy a fél jelen van ugyan, de járatlansága vagy más ok miatt nem jelentkezik és elmakacsoltatik — önként felmerül a kérdés, miről volt hát j ó ezt az esetet feihozni és mi értelme van a hozzá fűzött következtetéseknek, amelyeknek végső konklúziója nem egyéb, mint megtámadása az eljárt biró igazságosságának és leckeadás a — tapintatosságból. Az ilyen támadást válasz nélkül hagyni nem lehet; aki támad, ne lepődjék meg, ha a megtámadott védekezik és ne fakadjon sirva, ha": kezéből kiütik a fegyvert. Itt is ugy történt. A vidéki albiró megnevezvén magát, védekezett; védelmezte megtámadott igazságosságát és visszaadta a leckét. Körülbelül ilyenformán: A felhozott eset a 7 órás terminusok ellen nembizonyit; és tiltakozom az ellen, hogy sub titulo: jogi értekezés, egy hajánál fogva előrántott, a tárgyhoz nem tartozó és nem is a valósághoz hiven előadott eset alapján, ha meg nem nevezve is, megtámadjanak, megtámadják igazságosságomat és ezzel bírói integritásomat. És tiltakozom az ellen, hogy a tapintatosságból egy olyan valaki adjon nekem leckét, aki tapintatosnak és helyénvalónak tartja azt, hogy egy még folyamatban levő, végleges birói döntéssel be nem fejezett ügyet nyilvánosan pertraktáljon akkor, mikor ő abban az ügyben — mint ügyvéd — érdekelve van. És teszi ezt egy helytelenül — nem mondtam, hogy rosszhiszeműen, — helytelenül előadott tényállás alapján. Hol van ebben a védelemben a személyeskedés f És ha van, nem volt-e személyes a támadás? — Mikor a «tárgyalási határidőkről* Írott első cikk másfél hasábjából csaknem egy egész hasáb a «szegény asszony* esetének és a vidéki albiró kritikai méltatásának van szentelve, nem jogos-e a föltevés, hogy a kérdéses cikk nem annyira a ^tárgyalási határidőkről* mint inkább a «vidéki albiró* ellen íródott f Avar f y ur mérges kirohanását tehát nem értem. Aki olvasta válaszomat, meggyőződhetett arról, hogy A v a r fy ur cikkével epésen nem, legfeljebb itt-ott, — ahol megérdemelte — ironikusan foglalkoztam. Nincs tehát se joga, sem oka személyeskedéssel vádolni, csak azért, hogy tovább szeméiyeskedhessék. Erre a térre követni nem szándékozom; tiltakoznom kell azonban minden inszrnuáció, minden félremagyarázás ellen a tekintetben, hogy én az ügyvédi kart vagy annak csak egy részét is szembeállítottam volna a birói karral. * Fzzel ezen ügyet befejezettnek nyilvánítjuk. A szerkesztőség.