A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 45. szám - Az uzsora-törvény reformjáról

326 A JOG lésnél nincs az előadóknak módjukban, hogy a megkerült tárgyakat megértékeljék és ezt az ügylapokra fel is jegyezzék. De akkor viszont kérdem; minek olyasmit jegyzékelni és nyilvántartani, aminek absolute semmi értéke nincs? Kinek tesz a rendőrség szolgálatot az ily hasból csinált kimutatásokkal? Nem szerint volt a kinyomozott tettesek közül 1900-ban : 11,132 férfi és 3,301 nő, a letartóztatottak közt 1,169 férfi, 306 nő, — tehát az összes büntettek körülbelül egy negyedét képviseli a női elem. Figyelemreméltó azonban, hogy 1896 óta a bűnöző nők száma fokozatosan emelkedik ; a női proletariátus tehát, mint Európa többi fővárosaiban : nálunk is erősen növekszik. A letartóztatottak közt volt magasabb müveit ségü 214, földmivelő 8. rmnkás 430, cjelíj :\)2 ;in.üá mos 971. A 16 éven felüliek száma volt 13,938, a 16 éven aluliaké 195, (1899: 446), a letartóztatottak közt nagykorú 700, kiskorú 775, — valóban ijesztő egy számadat ! A kiskorúak közt volt 16 éves : 43 fiu, 10 leány ; 16 éven aluli : 59 fiu, 6 leány. Származás szerint volt : budapesti 4,175, vidéki 9,863. külföldi 395. A budapestiek száma folyton növekvő (1896: 2,550, 1897: 3,148, 1898: 3,202, 1899: 3,837), a külföldieké folyton apadófélben van (1897: 1,047, 1898: 852, 1899: 548); a letartóztatottak közt 597 bpesti, 767 vidéki, 111 külföldi. Rovott multu volt a kinyomozottak közt 1805 (1899 : 1,120; a letartóztatottak közt 674, ebből 594 férfi és 80 nő; (1899: 1,070 férfi, 189 nő). A legtöbb rovott multu a lopásokra esik, épugy a csalások és sikkasztások is emelkedőfélben vannak, a többi bűncselekményeknél ellenben a visszaesők száma csökkenőben van. A rovott multuak törzslapszáma a lefolyt év végén 83,257 volt, tehát 5,393 törzslappal több, mint 1899-ben. A körözöttek nyilvántartásáról már mult évi cikkemben megemlékeztem. A Bp. életbeléptetése alkalmából, tekintettel arra, hogy a körözések visszavonásáról igen sok esetben sem a biróság, sem a Rendőri Közlöny nem értesítette a rendőrhatóságot, mert elfeledték azt visszavonni, ami miatt a sze mélyes szabadság gyakran sérelmet szenvedett, — a körözöttek nyilvántartásának alapos revíziója foganatosíttatott. 17,000 megkeresés ment széjjel az illetékes igazságügyi hatóságokhoz. Hogy mennyire szükséges és indokolt volt ezen lépés, kitűnik abból, hogy 1900. évben 29,283 körözés lett visszavonva. A rendőrség arcképalbum^a áll 7,130 arcképből. A bünjelgyüjteménya mult évben is több tárgygyal szaporodott, csak az a baj, hogy «helyszűke miatt kellő elhelyezést és berendezést nem nyerhet a gyűjtemény; ez időszerint szekrényekbe van összezsúfolva minden». Gyűjtünk, mert külföldön is gyűjtenek, de hogy a gyűjteménynek hasznát is vegyük — azt ments Isten ! Révai Lajos dr. Folytatása következik. Az uzscra-törvény reformjáról. Irta NAGY KÁLMÁN dr, belényesi alb iró. Második közlemény.*) Hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanság a legfontosabb ismertető jele az uzsorának, azt nem lehet tagadni az 1883 : XXV. t.-c. 1. §-ának szempontjából sem, bárha ezen szakasz a relatív fogalmak, s ruganyos kifejezések gyűjteménye is. Csakhogy ezen főismertetőjel mellé fogalmi kellékekül oda vannak állítva az adós szorultságának, könyelmüségének, tapasztalatlanságának felhasználása, az adós vagy kezes vagyoni romlását előidézni vagy fokozni alkalmas kikötések; a hitelezőnek, vagy egy harmadiknak engedett túlságos mérvű vagyoni előny, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanság csak az eset körülményeihez képest veendő figyelembe, szóval az uzsora mint gazdasági fogalom, — mely a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanságban jut kifejezésre fel lett öltöztetve, s jogpolitikai szempontokból olyan kifejezett fogalmi kellékek hozzá csatoltattak, melyek a gazdaságilag hátrányos uzsoránál is rendszerint fennforognak ugyan, de mint alig bizonyíthatók, csak arra alkalmasak, hogy a bűnös a büntetést kikerülje és igy nem szükségesek egy olyan törvénynél, amelynek határozott célja a gyengébbek védelme. Attól nincs mit tartani, hogy a szerződési szabadság és a kereskedelmi forgalom fog szenvedni a mellék-ismertetője*) Első közlemény a «J o g» 11. számában. A múltkori cikk máso~ dik sorába sajtóhiba csúszott: a jogfejlődésnek nem legrégibb, hanem legújabb iránya szocialisztikus színezetű. A szerkesztőség. j lek elejtésével, mert nem lehet tagadni, hogy a bíró mindenkor az eset körülményeinek szorgos méltatására van utalva, ha az olyan ügyleteknek, amelyeknél a szolgáltatás es ^ ellenszolgáltatás között aránytalanság van — a priori két faját különböztetjük meg, u. m. egy károst és egy nem károst es ennek a kcnkrét esetekben való megállapítását a bíróra bízzuk ; a kereskedelmi ügyleteket pedig szintén nagy részben kivesszük az uzsorás ügyletek közül, talán megfogjuk találni a kellő határt. Természetesen csak körvonalaiban érintem a kérdést ezen megjegyzésemmel, melynek nincs más célja, mint rámutatni arra, hogy az 1883 : XXV. t.-c. 1. §-ában meghatározott uzsoravétség fogalmi kelléke;ből veszély nélkül többeket el lehet hagyni, hogyha a súlypontot a birói cognitióra nagyobb mértékben helyezzük rá, mint ezt az említett törvényhely teszi, mely a bitó kezét minden irányban megkötni akarja a sok fogalmi kellék felállításával, melyeknek különben mindegyike olyan, hogy a biró cognitiójára számit, mert taxatíve nincs felsorolva, hogy ki a könyelmü, ki tekinthető tapasztalatlannak, mik tekintendők túlságos vagyoni előnyöknek? stb. stb. Nincs ebben ellentmondás. A törvény elaprózza, részletekben veszi igénybe s mégis egészen lefoglalja a birói cognitiót; nem helyesebb volna ehelyett azt bizni rá a bíróra, hogy íme itt az eset, bíráld el egészében, összefüggésében, ha a lényeget föltalálod benne, ki tudod azt mutatni; mi nem kérdünk tőled meg minden mellékkörülményt, s ezek közül emeld ki azokat, amelyeket megláttál s méltasd azokat mint minősítő, enyhítő, vagy súlyosító körülményeket, dc a te cognitiód javát mindig a lényeg foglalja le ? Hogy mi legyen az a lényeg, az a tulajdonképpeni kérdés előttem. Előző cikkemben jeleztem, hogy szükzégesnek tartom az uzsorának kihágását, vétségét és bűntettét statuálni, s ezek hárman lennének hivatva megosztozni az uzsora törvény 1. §-ában felállított fogalmi kellékeken, vagyis képletesebben szólva, ennek a három fogalomnak kell az uniformisát a 1. §. szövetéből kiszabni, amennyiben az anyagból kitelik, amennyiben pedig ki nem telik, máshonnan pótolni. Mindenekelőtt a szabályozandó viszonyok veendők szemügyre, vagyis foglalkoznunk kell az uzsorás ügyletek természetével. Ezeknek legelterjedtebb alakja a pénzuzsora, otthonos városon, falun, palotától kunyhóig. De nem a paloták lakói számára kell a törvényt reformálni, mert hiszen ezek részére elég védelem a törvény mostani alakjában is, hanem az alsóbb, nyomottabb néposztályok érdekében. És itt ismét a falvak lakóinak életviszonyaiból kell kiindulni, azon egyszerű okból, mert ezeket a pénz-uzsorán kivül az uzsorák egyéb nemei is akadályozzák a gazdasági fejlődésben^ minél szélesebb alapra van a reform fektetve, annál üdvösebb annak hatása. Hogy radikális reformra van szükség, éppen s főleg a földmivelők érdekében, arról bárki meggyőződhetik, ha figyelemre méltatja azon tüneteket, amelyek országszerte mutatkoznak. Nem akarok ezekkel bővebben foglalkozni, mert hiszen nemcsak az uzsora hozta őket létre, de hogy milyen nagy része van azok létrehozásában az uzsorának, azt tudja minden közvetlen szemlélő. Oit van a ruthén kérdés, ott vannak az alföldi szabolcsmegyei zavargások, ott van főleg a kivándorlás, amely már valóban rendkívüli arányokat öltött. Kezemben van az O. M. G. E-nek egy kiadványa a vándorló magyarokról. Az van mondva benne, hogy az utolsó három évtized alatt körülbelül egy millió ember hagyta el mindinkább növekvő rajokban hazáját. Ez a sajnálatos tünet összeesik a korlátlan uzsora, majd az elnézett uzsora, végül az alig üldözött uzsora korszakával, ami többet mond minden Demosthenesnél. Még az olyan vidékeken is, ahonnan kiáltóbb tünetek nem jönnek nyilvánosságra, alá van aknázva a kisebb földmivelők gazdasági helyzete az uzsora által, amire rájövünk, ha alkalmunk van megfigyeléseket tenni, mikor is alkalmunk van az uzsorák egyes fajaival megismerkedni s azoknak különböző vonatkozásaival foglalkozni. Kezdjük először is a készpénz-uzsorán. (Folytatása következik.)