A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 45. szám - Perjogi kérdések tekintettel az uj perrendi javaslatra - A jogi szakoktatás reformja

Huszadik évfolyam 45. szám. Budapest, 19Q Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP ÍZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÚGYFÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Felelős szerkesztő STILLER MÓR dr. Megjelen minden vasárnap. ember hó 10. Előfizetési- árak: isi *^F^n- vagy vidékre bér~ SJLW*/ mentve küldve: Negyed évre Fél « Egész « 3 korona 6 « 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A jogi szakoktatás reformja. Irta Egy ügyvéd. — Perjogi kérdések tekintettel az uj perrendi javaslatra. Irta Főven y essy Lajos, budapesti tszéki biró. — Az uzsoratörvény reformjáról. Irta Nagy Kálmán dr., belényesi albiró. — A fővárosi állami rendőrség működése 1900-ban. Irta Révai Lajos dr. — Belföld (Az országos ügyvédgyülés). —Külföld (Sajtóviszonyok Ausztriában). — Nyilt kérdések és feleletek (A végrehajtási jog köréből. Kérdés. Irta H e m m e n János dr., ujaradi ügyvéd). — Sérelem (A tárgyalási határidőkről. Irta ifj. Kocsin János, kisjenöi albiró). — Irodalom (A házasság védelme a büntetőjogban. Irta V á m b é r y Rusztem. — Ipari közigazgatás. Irta R u d a n Amadé dr. — Magánjogi esetek. Irta Szentmiklósi Márton dr.) — Vegyesek. — Kúriai és táblai értesitések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozat ok és döntvények. — Kivonat a « Budapesti Közlöny»-ből. X' A jogi szakoktatás reformja. Irta EGY ÜGYVÉD. A királyi trónbeszédnek, amelylyel ő felsége az országgyűlést megnyitotta, egyik fontos és országszerte figyelmet keltő pontja volt az. hogy a jogi oktatás reformja is a sürgős törvényhozási teendők közé tartozik. Ezzel, hogy t. i. a király szájából is halljuk a reform fontosságát és sürgősségét, azt hisszük, ez a fontos kérdés a megvalósulás stádiumába lépett. Mindenekelőtt meleg elismerésünket és hálánkat kell kifejeznünk ezért YV 1 a s s i c s Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszternek, aki kiváló és elévülhetetlen érdemeire a koronát teszi rá azzal, ha a jogi oktatást újjá szervezi s ha az évek óta tapasztalt rendkívül súlyos bajokat ezen a téren megszünteti. Az egész nemzet intelligenciájának regenerálására fog vezetni ez a reform, ha helyesen s ha abban a szellemben viszik keresztül, amelyet a legutóbb közzétett javaslat inaugurált. A mai állapotok ezernyi hibáját, az egész rendszer tarthatatlanságát, azt gondoljuk, nem kell újból kifejteni. Mindenki előtt ismeretesek már azok, hiszen a szaksajtóban és a képviselőházban oly sokszor tárgyalták őket. Inkább a javaslat néhány irányelvére nézve akarunk ezúttal egy pár megjegyzést tenni. Mindenekelőtt őszinte lelkesedéssel és nagy elismeréssel kell kiemelni a javaslatnak azt az alapelvét, amely az akadémiai rendszert fogadja el. Ez a rendszer megfelel először a magyar jogi oktatás régi irányának, amely az 1874. évi szerencsétlen reform előtt mindig akadémiai volt és ha a régi jogi oktatás szellemét és eredményeit a mai egyetemi rendszerével összevetjük, kétségtelenül az előbbi javára fog a mérleg lebillenni. A régi magyar jogi élet, amely általánosan magasztalt kitűnő sikerű volt, a jogi akadémiákon pezsgett hajdanában. Ezek voltak a tudománynak, de a puritán polgári erkölcsöknek és a törhetetlen hazafiságnak is évszázadokon át mentsvárai és hatalmas erősségei ; mig az egyetemi rendszer mindebből csak a tudomány müvelését, de ezt is csak kevesebb sikerrel tudja megvalósítani; nevelő hatása pedig egyenlő a semmivel, sőt a nagy tömegeknél fogva, amelyeket nem fegyelmezhet, rossz közszellemet hozott az ifjúság köreibe. Végül nagy csapás a hajdan virágzó jogakadémiák devalvációja, amelyeken pedig a tudományos, erkölcsi és hazafias erők egész telje várja a kellő érvényesülést. Nagy, hazafias és évszázadokra kiható s maradandó becscsel biró alkotás lesz tehát a jogi oktatásnak a tervbe vett irányban és szellemben való reformálása. De nemcsak azért érdemel föltétlen elismerést Wlassics. mert ezt a kiválóan tudományos és hazafias jelentőségű javaslatot ilyképen dolgoztatta ki és fogadta el, hogy tehát ez által nemzeti missziót teljesit, hanem azért is, mert javaslata az általános fejlődés és emelkedett, európai felfogás szempontjából is a leghelyesebb álláspontot foglalja el. Az egyetetemek hazájában, Németországban is belátták már, hogy az egyetemi rendszerrel szemben sokszoros és igen nevezetes előnyei vannak a kari, tehát akadémiai rendszernek s a tendencia Németországban is az, hogy az egyetemi rendszerrel szakítsanak s felállítsák a fakultások rendszerét. íme, Magyarország vezető szerepet fog játszani ebben a fontos kérdésben, ha t. i. a jogi oktatást akadémiai rendszer szerint szervezzük, ami szintén maradandó és nagy emlék W 1 a s s i c s kiváló működéséről. Ami pedig a javaslat vizsgálati rendszerét illeti, ezzel szemben csak azt hangsúlyozzuk, hogy a vizsgálatok számának csökkentését nem helyeselhetjük. Tapasztalati tény ugyanis, hogy minden tanuló, bármilyen iskolába járjon is, csak azt a tantárgyat hallgatja és tanulja meg lelkiismeretesen és igazán, amelyből neki vizsgálatra kell mennie, mig a többire nem fektet nagy súlyt. Ennek következtében az volna az ideális és kívánatos állapot, ha minden tanév június havában illetve minden második félév után vizsgálatot kellene a joghallgatónak is kiállania; szóval, a két alapvizsgálat számát nem kellene egyre csökkenteni, hanem háromra kellene felemelni. Ez a megszaporitott vizsgálati szám nem lenne terhes nagyon a tanárokra, mert várható, sőt bizonyos, hogy a budapesti egyetem zsúfoltsága csökkenni fog s a hallgatók a jogakadémiákon fognak eloszlani, amelyeken pedig, aránylagos elosztás mellett, van elég tanerő a vizsgálatok tartására. A hallgatókra nézve pedig valóságos áldás lenne s az alapos kiképzés lehetőségét biztositaná az alapvizsgák számának felemelése. De szükség van az alapvizsgálatok szaporítására azért is, mert ha csak a III. félév végén kell alapvizsgát tenni, a joghallgatók ismét a budapesti egyetemre fognak tódulni, mert tapasztalati tény az is, hogy a jogakadémiákról is távoznak az alapvizsgák letétele után, jórészt azért, mert az egyetemen nem kell jelen lenni az előadásokon ; sőt most még az is sokszor előfordul, hogy az I. és III. félévet Budapesten hallgatják, a II. és IV. félévet pedig jogakadémián, hogy ott tehessenek alapvizsgát. Ha tehát c-ak egy alapvizsga lesz ezután s ha a budapesti egyetemen a numerus clausust nem hozzák be, illetve, ha ott a mai állapotokat tűrik: vagyis, hogy csak az menjen előadásra, aki akar; akkor igazi jótékony hatása nem lesz a reformnak ; hacsak minden félévben nem irják elő mindenkire nézve a kötelező colloquiumot, ami szintén nagy biztositéka a tanulónak és nem irják elő, hogy minden hallgató köteles ott lenni minden előadáson. Ha tehát csak egy alapvizsga lesz is, ami szerintünk kevés, segíteni kell ezen a kötelező lecke-látogatás és kötelező colloquium behozatalával, amint ez pl. a műegyetemen van. Mindez azonban részletkérdés s később is lehet segiteni a netán mutatkozó hézagokon; fő az, hogy a jogi oktatás reformja a sürgős teendőik közé van iktatva. Vajha a folyó tanévben keresztül tudná vinni Wlassics bölcsessége és hazaszeretete! Perjogi kérdések, tekintettel az uj perrendi javaslatra. Irta FÖVE NYESSY LAJOS, budapesti törvényszéki biró.+) II. A viszontkereset. A keresetjog a jogalanyok mindenikét bármelyik ellenében megilleti. A viszontkeresetjog nem ilyen általános, hanem korlátoltabb. Ez csakis az alperest, illetve alperes társakat illeti meg *) Előző közlemény f. évi 42. számunkban. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.