A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 44. szám - A fővárosi állami rendőrség működése 1900. évben. 2. [r.]

176 A JOü nevezettek megengedték a velük együtt kérvényező G. Károly, G. Alfréd, és K. Mórnak, akikre az ezen cég alatt folytatott üzletüket átruházták, hogy ezek ezen céget is változatlanul használhassák. Minthogy pedig a céget átvett, illetve az ez alatt alakult közkereseti társaságba belépett, most nevezett G. Károly, G. Alfréd, K. Mór a 17,558/900 sz. kérvényben, illetve a 21,680. szám alatt beadott pótkérvényben a K. T. 65—67. §§-ai követelményének minden tekintetben megfeleltek; minthogy továbbá nevezettek a most kifejtettek szerint jogositvák a fent nevezett céget használni, amiből azonban az is kétségtelen, hogy az ezen most már az ő rendelkezésük alatt álló cég szövegét a K. T. által megengedett módon meg is változtathatják; minthogy a cégnek bejelentett uj szövege csak annyiban tér el az előbbi cég szövegétől, hogy abba a <W. Lajos> név helyett az újonnan belépett társtagok egyikének «G. Károly* vétetett be. a felterjesztett ügyiratokból pedig kitűnik, hogy az eredetileg «Első magyar nap- és esernyőgyár B. és D.> cég alatt folytatott ezt az üzletet a budapesti kereskedelmi és iparkamarának 55,649/98. jegyzőkönyv mellett levő bizonylata, illetve az abban felhivott, a kir. kereskedelemügyi ministerium által 24,811/97. sz. a. kiadott rendelet értelmében az <Első magyar nap- és esernyőgyár> jelző megilleti; minthogy végül ezek szerint a bejegyeztetni kért uj c gszöveg a K. T. 13. §-ának, valamint a cégvalódiság szempontjából az idézett törvény 11. §-ának is megfelel, folyamodók kérelmének elutasítására tehát törvényesok fenn nem forog: az elsőbiróság végzését meg kell változtatni stb. (1900. április 19-én. 831. sz.) A kir. Kúria: A másodbiróság végzése indokaiból helybenhagyatik. (1900. november 28-án, 1,361. v. sz.) Alperes kibocsátói névalá rása az intézvényezetthez szóló felhívás alatt megkezdve íratott a váltóra; az pedig nem szükséges, hogy a kibocsátói aláírás egészben az érintett felhívás alá írassék, mert ezt a váltótörvény nem irja elő. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék mint váltóbiróság: Az 1899. szept. hó 4-én 91,999. sz. a kelt sommás végzés hatályon kivül helyeztetik, a sommás kereset hivatalból visszautasittatik. Indokok: A sommás végzést hatályon kivül helyezni és a keresetet hivatalból a V. Elj. 4 §-a alapján visszautasítani kellett, mert a kereseti váltón olvasható «I. I.» név a váltó szövegén keresztül írva lévén, ezen névírás szabálytalan és nem tekinthető a V. T. 3. §. 5. pontjában körülirt kibocsátói aláírásnak; a váltón előforduló, az intézvényezett H. R. és társa által tett aláírás pedig a V. T. 21. §-a értelmében elfogadói aláírás. Ennélfogva a váltó egyik lényeges kelléke: a kibocsátói aláirás (V. T. 3. §. 5. pont) hiányozván, a sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett a keresetet a váltóeljárás 4. §-a értelmében hivatalból vissza kellett utasítani. A perköltség iránti intézkedés a prdts. 251. §-án alapul. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir ítélőtábla az elsőbiróság végzését a benne felhozott indokoknál fogva helybenhagyja. A m. kir. Kúria: Mindkét alsóbiróság végzése megváltoztattatik, az elsőfokban eljárt kir. törvényszéknek mint váltóbiróságnak a kereset tárgyává tett váltókövetelésre nézve váltóbirósági hatásköre megállapíttatik és az elsőfokú bíróság utasittattatik, hogy a per érdemében hozzon hatátozatot; mert alperes kibocsátói névaláírása az intézvényezetthez szóló felhívás alatt megkezdve íratott a váltóra; az pedig nem szükséges, hogy a kibocsátói aláirás egészben az érintett felhívás alá Írassék, mert ezt a váltótörvény elő nem irja. (1901. szept. 24-én 906. sz. a.) Bűnügyekben. A kir. tszék a kir. jbiróság ítéletét a bp. 55o. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére felebbviteli tárgyalás megtartása nélkül hagyta helyben, noha a vádlott és védője a kir. tszék ítéletének alapjául szolgáló tjnybeli megállapításokat támadták meg. Minthogy pedig a vádlott és védőjének jogorvoslata a hozott Ítéletek ténybeli megállapításai ellen irányul, ellenben felebbviteli tárgyalás nem tartatott és arra a bp. 55i. §. 6. p.-ban felsorolt egyének meg nem idéztettek és ezek közt a vádat átvevő kir. ügyész nem értesíttetett, tehát a bp. 384. §. 6. p.-ban foglalt alaki semmiségi ok forog fenn, mely ugyanazon törvényszakasz végöekezése szerint mindig hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez. I. A m. kir. Kúria (1901. szept. 19. 5,577. sz. a.) könnyű testi sértés és becsületsértés vétségei miatt vádolt M. Istvánná és becsületsértés vétsége miatt vádolt H. Katalin és K. Ignácné elleni, a bpesti kir. bünt. jbiróság előtt 1900. máj. 22. B. VIII. 408 a bpesti kir. bünt. tszék által pedig M. I-né vádlottnak elítéltetése miatt és K. I-né viszontvádolt felmentése miatt bejelentett fólebbezésére 1900. jul. 27-én 38,653. sz. a. elint, bünperben M. I.-né vádlottnak és védőjének a bp. 385. §. 1. a, és e.) pontjai alapján bejelentett semmiségi panasza folytán nyilv. tárgyaláson következő végzést hozott: A kir. tszék. Ítélete megsemmisíttetik és utasittatik a kir. tszék hogy a bp. 550. §. utolsó bekezdése értelmében szabályszerű tárgyalást tarl on és a kifejlendőkhöz képest hozzon uj ha- 1 tározatot. Indokok: M. I-né szül K. Lujza vádlott és védője a bp. RétZVÉNYTÁRSAS^G 385 8 1 a e 1 c. pontjai alapján jelentettek be semm. panaszt, tehát ama kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapitia-e valamely büntetendő cselekmeny tényálladekát és hogy a beszámithatóságot kizáró ok és melyik forog fenn ; a semmiségi panaszok Írásbeli indokaiban pedig kifejtik, ho y a nevezett vádlott önvédelemmel élt, midőn a panaszlott testi sértést elkövette. A vádlottnak és védőjének eme jogorvoslata a bp. 556. 8 3 bekezdése szerint megengedett semmiségi panaszt képez. A kir tszék a kir. jbiróság Ítéletét a bp. 550. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére azonban, felebbviteli tárgyalás megtartása nélkül hagyta helyben, noha a vádlott és védője a kir. tszék Ítéletének alapjául szolgáló ténybeli megállapításokat támadták meg. „,,"'. , Minthogy pedig a vádlott és védőjének jogorvoslata a hozott ítéletek ténybeli megállapításai ellen irányul, ellenben felebbviteli tárgyalás nem tartatott és arra a bp. 551. §. 6. p.-ban felsoroltegyének meg nem idéztettek és ezek közt a vádat átvevő kir. ügyész nem értesíttetett, tehát a bp. 384. §. 6. p ban foglalt alaki semmiségi ok forog fenn, mely ugyanazon ^törvényszakasz végbekezdése szerint mindig hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez ezeknél fogva a fentiek szerint kellett határozni II. A m. kir. Kúria (1901. szept. 19. 5,576. sz. a.) súlyos test sértés vétsége miatt vádolt R. József és R. Leontine ellen a fa" eseti kir. jbiróság előtt 1900. febr. 20-án 1900 Bs/Ssz. a, a lugosi kir. tszék által pedig 1900. máj. 1. 1,706. sz. a a elint, bűnügyben a vádlott semm. panasza folytán nyilv. tárgyaláson következő végzést hozott: A kir. tszék. Ítélete megsemmisíttetik és a kir. tszék utasittatik, hogy a bp. 550. §. utolsó bekezdése értelmében szabályszerű tárgyalást tartson és hozzon a_ kifejlendőkhöz képest uj határozatot. Indokok: Vádlottak a kir. tszék Ítélete ellen bejelentett semmiségi panaszukban azt panaszolják, hogy a btk. megfelelő szakaszai tévesen alkalmaztattak ama kérdésben, vájjon a vád alapjául szolgáló tettük megállapitja-e a súlyos testi sértés vétségét. A bp. 556. §. 3. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint tehát, megengedett vagyis a bp. 385. §. 1. a. pontjában megjelölt semmiségi panaszszal éltek a vádlottak. A kir. tszék a kir. jbiróság ítéletét a bp 550. §-a utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére azonban felebbviteli tárgyalás megtartása nélkül hagyta helyben és hozott ekként Ítéletet, noha vádlottak a kir. tszék ítéletének alapjául szolgáló ténybeli megállapításokat támadják meg. Minthogy a vádlottak jogorvoslata a kir. tszék ténybeli megállapításai ellen irányulnak, ellenben felebbviteli tárgyalás nem tartatott, melyre a bp. 551. §-ban megnevezett egyének meg nem idéztettek és melyben a kir. ügyész sem lehetett jelen, tehát a vád képviselete is mellőztetett az itélet hozásánál és ekként a bp. 387. §. 6. pontjában megjelölt semmiségi ok forog fenn, mely ugyanazon törvényszakasz utolsó pontja értelmében mindig hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez: ezeknél fogva a kir. tszék ítélete meg volt semmisítendő stb. Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök : Meisner József kissebesi kereskedő ellen, a kolozsvári trvszéknél, bej. nov. 29. fsz. dec. 6., csb. Jékey Dániel dr., tg. Pop Endre, dr. — Szigeti József krompachi lakos ellen, a lőcsei trvszéknél, bej. nov 19, fsz. dec. 10., csb. Putz Mátyás, tg. Kraynár Gyula. — Lederer Aladár bicskei cég ellen, a székesfehérvári trvszéknél, bej. dec. 26., fsz. jan. 24. csb. Sohár Béla, tg. Borchert Jenő dr. — Adler szül. Feldheim Fánni bécsi lakos ellen, a kassai trvszéknél, bej. dec. 30., fsz. jan. 23., csb. Dubay József, tg. Kemény Béla dr. — Magyar általános szállítási részvénytársaság felszámolás alatt budapesti cég ellen, a keresk. és váltótrvszéknél, bej. dec. 4., fsz. jan. 2., csb. Tomcsányi László dr., tg. Földiák Emil dr. Pályázatok : A nagykárolyi jbiróságnál a 1 bi r ó i áll. nov. 10. — A budapesti trvszéknél b i r ó i áll. nov. 12. — A szobránci jbiróságnál albirói áll. nov. 13. — A budapesti büntetőtrvszéknél jegyzői áll- nov. 14. A somorjai közjegyző helyettest, esetleg gyakorlattal biró jelöltet keres. 3—2 Ügyvédjelölt, dr juris, másfélévi gyakorlattal, nagyobb közjegyzői irodában jelölti állást keres. Címe a kiadóhivatalban. ' - .a—* Ügyvédjelölt alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. 3—3 Lengyeltótiban, Berzsenyi Gerő dr. irodájában, gyakorlott ügyvédjelölt azonnal alkalmazást kaphat. 1 — 1 Közjegyzőhelyettes azonnal alkalmazást kap Kellner Ignác besztercei közjegyző irodájában. Ajánlatok hozzá intézendők. RÉVAI LAJOS dr. lakása V., Kálmán-utca 16. JSTILLER MÓR dr. lakása V., Rudolf-rakpart 3. NYOMDÁJA BUOAPWTEN.