A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 3. szám - Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez

12 A JOG nyéknek egybevetett mérlegelésével a felperest illető ellenszolgáltatás összegét megállapíthassa. (A m. kir. Curia 1900. nov. 22. 2.076/900. sz. a.) Még abban az esetben is. ha a tényleges különélés megkezdésére a férj hibája szolgáltatott okot, annak a kérdésnek a megbirálásánál. vájjon a férj neje részére ideiglenes tartásdíj fizetésére kötelezendő-e, vagy nem ? a nőnek a különélés ideje alatt folytatott életmódja lényeges befolyással bír. (A m. kir. Curia 1900. dec. 15. I. G. 477. sz. a.) Jogszabály az. hogy az a személyi adós, a ki jelzálogilag biztosított követelést a jelzálog tulajdonosa helyett kifizeti, a jelzálogos követelés annyiban reá átszáll, a mennyiben a jelzálog tulajdonosától vagy annak elődjétől a megtérítést követelni jogosítva van. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: 19C0 dec. 12. I. G. 494. sz. a.) Bűnügyekben. Vádlottak, akik a velük egy korcsmában ivó pénzügyőröket sértegették, majd kaszákkal és favillával is megtámadták, felmentettek a hatóság elleni erőszak vádja alól és csak közcsend elleni kihágásban mondattak ki bűnösöknek, mivel a pénzügyőrök hivatalos eljárásáról tudomással nem birtakA szegzárdi kir. törvényszék (1900 évi március hó 20-án 5,918/99. sz. a.) Hatóság elleni erőszak büntette miatt vádolt A. Gáspár és A. György ellen bűnvádi ügyben következően itélt. A. Gáspár és A. György vádlottak a btkv. 165. §-ába ütköző sugyanezen törvényszakasz szerint minősülő hatóság elleni erőszak büntette helyett a btkv. 92. §-ának alkalmazásával s a 20. §. felhívásával ennek vétségében bűnösöknek kimondatnak s ezért fejenként négy-négy (4—4) havi fogházbüntetésre Ítéltetnek stb. Indokok; A vizsgálat és végtárgyalás során kiderített tényállás szerint A. Gáspár és A. György vádlottak 1899. évi október hó 9-én a szolgálatban levő K. Zsigmond, M. István és K. Sándor pénzügyőröket, midőn a «taplósi» csárdába betértek, többszöri tiltakozó felszólítás dacára ok nélkül sértegették, majd midőn a pénzügyőrök őket megfélemlítésül letartóztatással fenyegették, ellenük kaszát és villát ragadtak s a korcsma udvarán, hova a pénzügyőrök az összetűzés kikerülése végett kivonultak, oly erővel támadták meg ezeket, hogy ezek csakis szuronyos fegyvereik használatával voltak képesek tettleges bántalmazásukat elhárítani. Tekintve most már, hogy a pénzügyőrök vádlottak általi megtámadtatásuk alkalmával egy feljelentett dohánycsempészet megakadályozására kiküldve hivatalos eljárásban voltak; tekintve, hogy vádlottak ama védekezését, mely szerint a pénzügyőrök támadták volna meg őket, nemcsak a pénzügyőrök, de az érdekeltségi kifogás alá nem eső M. Jánosné, P. Antal, F. Antal, Sz. Antal és M. József tanuk is határozottan megcáfolják, akik egyszersmind a fentebbi tényállásnak megfelelő ténykedést egybehangzólag igazolják és tekintve, hogy a pénzügyőrök, vádlottak heves támadása és a támadásra használt eszközök miatt nagy veszélynek voltak kitéve: mindezeknél fogva vádlottak ellenében a hatóság elleni erőszak büntette kellőleg bizonyítva lévén, őket ebben kellene bűnösöknek kimondani; azonban a cselekmény elkövetésekori ittas állapotuk, mit különösen M. János tanú igazol javukra, oly nyomatékos enyhítő körülményként jelentkezik, melynek kellő méltatásával az elkövetett cselekményre megállapított börtönbüntetés legkisebb mértéke is tulszigorunak mutatkozik, ezen okból tehát vádlottak cselekményét vétséggé lefokozni és büntetésüket ez alapon kellett megfelelő mértékben kiszabni stb. A pécsi kir ítélőtábla (1900. évi június hó 5-én 1,554. sz. a.) A kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1900. december 14-én 8,643. sz. a.) Mindkét alsó fokú bíróság ítélete a vádbeli cselekmény minősítése, és a büntetés kiszabása tekintetében megváltoztattatik s a vádlottak a kbtkv. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágásban mondatnak ki bűnösöknek s ezért ugyanezen törvényszakasz alapján fejenként 14 (tizennégy) napi elzárásra és 20 (husz) korona pénzbüntetésre ítéltetnek stb. Egyebekben a kir. ítélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az első fokú bíróságok által megállapított s e helyütt is elfogadott tényállás nem szolgáltatott alapot arra, hogy a vádbeli cselekmény hatóság elleni erőszak bűntettének minősíttessék, mert a pénzügyőrök a taplósi csárdában nem teljesítettek semmi oly cselekményt, mely a hivatalos kiküldetés jellegével birna, és amiből a vádlottak a pénzügyőröknek hivatalos eljárására következtethettek volna annyival kevésbbé, mivel a pénzügyőrök, saját vallomásuk szerint a vádlottak sértegetéseit kikerülendők, a csárda ivójából az udvarra kimentek, hogy ott a félszer alatt egy pohár bort igyanak. Ezek szerint a vádlottak a pénzügyőrök hivatalos eljárásáról tudomással nem birván, cselekményük az erre irányuló szándék hiányában a hatóság elleni erőszak bűntettének nem minősíttethetett. Tekintve azonban, hogy a vádlottak előbb szóval sértegették, majd kaszával és favillával is megtámadták a pénzügyőröket, ezekkel az eszközökkel a pénzügyőrök feltűzött szuronyaikra csapdostak, • ezáltal a pénzügyőröket súlyos testi sértés elkövetésével fény jették, a vádlottakat a kbtkv. 41. §.-ába ütköző közcsend elleni k íágásban kellett bűnösöknek kimondani s tekintettel büntetett előéletükre, mint súlyosító és a cselekmény elkövetésekor ittas állapotukra, mint enyhitő körülményre, a rendelkező részben meghatározott büntetéssel fenyíteni. Egyebekben a kir. ítélőtáblai ítélet az abban az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokok alapján hagyatott helyben. A kérdések ismét való felolvastatásának elmulasztását semmiség terhe alatt tiltja ugyan a törvény és ez a semmiségi ok a BP. 384. §. 5. pontja szerint fenn is forgott, azonban az emiatt megengedett semmiségi panasz használása a bejelentéssel yalo elkésés folytán a törvényben ki van zárva, ha a semmiségi panaszt az illető fél a mulasztás elkövetése alkalmával azonnal be nem jelentette, mert a BP 429. §.a szerint a kir. Curia hivatalból figyelembe vehető semmiségi ok alapján nem intézkedhetik, ha a használt semmiségi panasz a törvényben kizárt volta miatt visszautasítandó. (A m. kir. Curia 1900. nov. 7. 6,657/900. sz. a.j Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök : Ifj. Weisz Lajos e.. Budapest, keresk. e's váltótrvszék, bej. febr. 4.. félsz. márc. 2., csb Karacsay Gerö. tmgg. Hegedűs Béla. — «Pollatschek és Heuduska» e., Újvidék, u. o. trvszék, bej. márc 10., félsz. márc. 21 , csb. Longauer Ferenc, tmgg. dr. Kleiszner Gusztáv. — Rosenzweig Salamon e., Zsolna, trencséni trvszék, bej. febr. 18., félsz. márc. 19., csb. dr. Laudon Gyula, tmgg. dr. Friedner Dávid. Ludig László e.. Kapruca, aradi trvszék, bej. márc. 1., félsz. márc. 28., csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Tamasdán Livius. — Weber Vilmos e., Sopron, u. o. trvszék, bej. márc. 21., félsz. ápr. 18., csb. Thiring Béla, tmgg. dr. Arnhold Károly. — Ranisavljevits Pája e., Pancsova, u. o. trvszék, bej. ápr. 6., félsz. máj. 1 , csb. Furdek Miksa, tmgg. dr. Stajonevic Branislav. — Stojkovits J. Gyura e, Versec, u. o. trvszék, bej. márc. 23., félsz, ápr, 4., csb. Rinaszevich Béla, tmgg. dr. Zepeniag Péter. Pályázatok : A nagyváradi trvszéknél bírói áll jan. 26. — A kassai trvszéknél ügyészi áll. jan. 26. — A soproni trvszéknél jegyzői áll. jan. 26. — A soproni trvszéknél aljegyzői áll. jan. 28. — A pancsovai trvszéknél alj egyz ői áll. jan. 31. Fiatal ügyvéd azonnali belépésre irodavezetői állást ker-s, esetleg irodát átvenni. Cime a kiadóban. Schreyer Victor nagy-szent-miklósi ügyvéd irodájában még kezdő ügyvédjelölt is állást kaphat. Fizetés 50 korona, teljes ellátás, lakás, fűtés világítással együtt. Törvényszéki, felebbezési, váltó ügyekben ugy bármely kiküldetésnél 2 korona különdíjban részesül az ügyvédjelölt. 3—1 ®$ 19. s 0 m ® ss m m • 1 Törvények és Rendeletek g tárgymutatóval ellátott legolcsóbb hivatalos kiadása. m Most jelent meg : S 1900 évi törvények gyűjteménye m 8-rét, fűzve 4 kor., kötve 5 kor. 60 fill. 1 Országos Törvénytár (Corpus Juris) 4l%sfiíérrora gí 1900. évi törvények gyűjteménye 16-rét. — Legközelebb megjelenj§j nek a törvények német, olasz, román, tót szövegű kiadásai; § továbbá : g Magyarországi Rendeletek Tára |j 1900. évfolyam a kötetben. — Ezen hivatalos kiadásoknak olcsóH ságuk mellett különös előnyük, hogy a kimerítő tárgymutatót az ® «Országos Törvénytára szerkesztője készítette nagy gonjg dossággal. — Megrendeléseket ugy a felsoroltak megküldésére, 9 mint az uj 1901. évi folyam legpontosabb szállítására elfogadi TOLDI LAJOS m P az ((Országos Törvényül niszterium, a m. kir. H kiadásainak főbizományosa j Budapest, II. ker., Fő-utcza 2. szám. m Az eddig megjelent összes «Törvények és Rendeletek Tára» H hivatalos kiadványairól jegyzékkel ingyen és bérmentve készségül gel szolgálok. könyvkereskedése, tár».'m. kir. pénzügymiállamnyomda hivatalos Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.