A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 44. szám - Az országos ügyvédgyülés

Huszadik évfolyam 44. szám. Budapest, 1901. november hó 3. Szerkesztőség: V., Rudolt-rakpait 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) LAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIM KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYTÉBI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Felelős szerkesztő STILLER MÓR dr. Megjelen minden vasárnap Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « —6 « Egész « 12 « Az előfizetési pénzek yiS/legcélszerűbben bérmentesen rj^V/ postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Az országos ügyvédgyülés. Irta Ödön fi Miksa dr., budapesti ügyvéd — Az örökbefogadás a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében. Irta Hat ty úffy Dezső dr., árvaszéki elnök Székesfehérvárott. — Az ellátási jog átruházása és biztosítása. Irta Dobi Imre dr, pécsi trvsz. biró. — A fővárosi állami rendőrség működése 1900. évben. Irta Révai Lajos dr. — Belföld. (Az igazságügyminisztarium törvény előkészít "> munkálatai. — A Magyar Jogászegylet ülése.) -- Nyilt kérdések és feleletek. (Mily módon eszközölhető ki a kielégítési végrehajtás elrendelése a marasztalt jogutódok édenében az ingatlanokra, melyek hagyatéki vagyont képeznek ugyan, de a marasztalt jogutódok azon ingatlanok erejéig az ítéletben fizetésre nem köteleztettek ? Válaszok; I Irta W e i s z Gyula dr., budapesti ügyvéd. — II. Irta Polacsek Endre dr. morvaőri ügyvéd.) — Irodalom. (Az elévülés a magyar anyagi magánjogban. Irta Kiss Albert dr.) — Vegyesek. — Kúriai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. - Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. Az országos ügyvédgyülés. irta ÖDÖNFI MIKSA dr. budapesti ügyvéd. Közeledik az országos ügyvédgyülés ideje, s ma még alig hallunk róla beszélni ügyvéd- és jogászkörökben, pedig azon kérdések, amelyeket az országos ügyvédgyiilés lesz hivatva megvitatni, az ügyvédi kar jövőjének, exisztenciájának alapját vannak hivatva megállapítani. Öt éve mult. hogy utoljára gyűlt egybe az ország ügyvédi kara, részben ugyanezen fontos, részben kevésbé fontos kérdések megvitatására. Ámde akkor, valljuk me^ az igazat, részben az országos ezredéves kiállítás mámora, részben pedig az azzal kapcsolatos gyors fellendüléssel járó jólét, melynek kétségtelenül kihatása volt az ügyvédi karra is, feledtették velünk a legsürgősebb létkérdések tüzetesebb megvitatását és elégnek tartotta az országos ügyvédgyülés kisebb kérdések végleges eldöntését, a nagyobbakat pedig a kongresszusok állandó szokása szerint a legközelebbi országos ügyvédgyülés teendőinek hagyta fenn. Azóta nagyot változott a világ sora. A rohamos fellendülés, mely a 90-es évek elején, a kereskedelem és ipar fellendülésével állott kapcsolatban, az ügyvédi karnak, — minden szaporodása dacára.— biztos életfentartást és exisztenciát látszott ígérni, melynek eredménye még nagyobb tódulás volt. az ügyvédi pálya felé. Ámde a nagy fellendülés az ezredéves kiállítással együtt egyszerre megakadt. Kettészakította előbb ez építési krach, ezt követte az ipar és kereskedelem terén egy oly óriási pangás, amilyen Magyarországon még nem volt. A kereskedelem és ipar terén észlelhető pangásnak természetesen megvan a maga hatása az ügyvédi kar anyagi helylzetére s ma ugy állunk, hogy a kar tagjainak száma megkétszereződött, az ügyletek száma, az ügyvédi teendő pedig felére fogyott. Kettős feladat vár tehát különösen a tekintetben az országos ügyvédgyülésre : megállapítani első sorban azon módozatokat, hogyan és mi módon lehetne az ügyvédi pályára még mindig tartó óriás: tolongást megakadályozni; és másodsorban miként lehetne és mily módokkal az ügyvédi kainak tisztességes jövedelmét szaporítani, emelni olykép, hogy az ügyvédi kar társadalmi állásának megfelelő módon élhessen meg a jövőben. S e kérdés körül forognak a többi kérdések mind. amelyek az ügyvédgyülés tárgyai lesznek' Az igazságügyi reformok között a polgári törvénykönyv még a jövő zenéje lévén, aktualitásával különösen a polgári perrendtartásról szóló javaslat lép előtérbe, melyről köztudomású, hogy az országgyűlés legelső teendői közé fog tartozni; és lehetséges, hogy az országgyűlés megnyitását követő formális ügyek elintézése után a javaslat már a Ház asztalára kerül. Készen kell tehát lennünk különösen a perrendtartásról szóló javaslattal szemben azért, mert az amugyis megnyirbált jövedelmeinket kisebbiteni s a nagy közönség előtt amúgy is sok szór meghurcolt tekintélyünket még lejjebb szállítani célozza. Fel kell tehát vennünk a harcot minden irányban és minden törvényes eszközzel, hogy a javaslatból mindaz, ami magasabb igazságügyi érdek nélkül, csupán az ügyvédi kar elleni ellenszenv és gyűlölet jellegét hordja magán, csupán az ügyvédi kar jövedelmének megnyirbálását, tekintélyének megszorítását célozza, feltétlenül kiküszöböltessék a javaslatból. Éppen ezért szükséges volna, hogy azok, akiknek az országos ügyvédgyülésen előadói szerep jutott, határozo't, kész és átdolgozott tervvel lépjenek az országgyűlés elé, hogy különösen ezen exisztenciális kérdések közül egyse legyen olyan, melyben a határozatalhozatalt a jövő kongresszus teendői közé tegyük át. Határozott javaslattal kell fellépnie az országos ügyvédgyülésnek a perrendtartási javaslat minden egyes intézkedésével szemben, mely érdekeinket sérti. Ki kell mutatniok az előadói javaslatok alapján hozott határozatoknak, hogy nincs olyan igazságügyi érdek, mely azt kívánná, hogy az ügyvédi kart kenyerétől fossza meg az igazságügyi kormány, hogy az ügyvédi kar tekintélyét annyira sülyessze, hogy egy albirócskának letartóztatási jogot adjon az ügyvéddel szemben. Erélyesen kell felemelnie tiltakozó szavát az országos ügyvédgyülésnek minden irányban, a javaslat minden egyes olyan intézkedésével szemben, mely anyagi vagy erkölcsi kárt von maga után kárunkra. És éppen ezért látjuk nagyon szomorúnak, hogy 5,800 ügyvéd között alig találta még szükségesnek egy kettő, akár a szak-, akár a napi sajtó hasábjain magával az országos ügyvédgyüléssel vagy annak teendőivel foglalkozni. Eldugott helyeken, a napi lapok hasábjain megjelent 3 — 4- soros meghívó jelezte csupán, hogy az ország legtekintélyesebb kara novemberben az ország szivében összegyűl, hogy anyagi helyzetéről tanácskozzék, mert Iétfenállását veszélyeztetve látja s hogy ha a polgári perrendtartásról szóló javaslat törvénynyé válnék, a fenyegetés be lesz váltva és az ügyvédi kar egy feltétlen anyagi csődnek néz eléje. És akkor, amidőn ily fontos exisztencáilis kérdések merülnek fel a közel jövőben játjuk, hogy a legközelebb lezajlott képviselőválasztások alkalmával, dacára annak, hogy ügy védek vitték a vezérszerepet mint jelöltek, mint választási elnökök, mint pártelnökök minden párton, al'g 1—2 helyen tartották szükségesnek a képviselőjelöltek programmjukba felvenni, hogy az ügyvédi kérdés megoldását feladatuknak fogják tekinteni s alig egy-két helyen vázolták egyáltalában a képviselők a jövő teendői között az igazságügyi reformok s ezek közt különösen az ügyvédi rendtartás reformjának szükségességét és az ügyvédi kar anyag ihelyzetével kapcsolatos polgári perrendtartási javaslat intézkedéseiből a sérelmeseknek oly irányban való módosítását, vagy legalább a módosítás szükségességét, mely az ügyvédi kar anyagi és erkölcsi reputációjára nem hátrányos, hanem előnyös. A sajtó tehát nem törődik helyzetünkkel, az országgyűlés se törődik helyzetünkkel, hátra marad a kongresszus. Teljesitse ez feladatát a legnagyobb lelkiismeretességgel, a legnagyobb buzgalommal; dolgozzék minden egyes tagja úgy, mintha az egész ügyvédi kar jövője, anyagi helyzete, erkölcsi tekintélye egyedül az ő munkájától függne, s dolgozzék különösen az országgyűlés vezetősége úgy, hogy lássa az ország ügyvédi kara, mikép tudatában van annak, hogy a kongresszuson való sikeres működéstől függ a magyar ügyvédi karnak jövője, boldogulása. Videant consules ! tiipunk mai száma 12 oldalra *«!*•;<