A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 43. szám - A tárgyalási határidőkről

312 A JOG _ Ej, ej, albiró uram ! hát nem gondolt arra, hogy nem a fizetéséről, hanem a külső benyomásból szokták megítélni az embert. Önnek tudnia kell, hogy én nem ismerem önt, hiszen eddig mi az életben nem találkoztunk, hogy tételezhet fel tehát rólam ilyesmit ? Kultiválja ön tovább is a reggeli 7 órás terminusokat. H.szen ön is abban a véleményben van, hogy a nap bármely szakára tárgyalás végett maga elé rendelheti a perlekedő feleket. Akinek nem tetszik, menjen és éljen igazolással vagy fölebbezéssel, de nincs pardon! Tiltakoznom kell azonban amaz állítása ellen, hogy a praecedensre való hivatkozásomban én a tényállást hiven nem adtam volna elő. Ugyanis a tényállást irodámban Megyas za y Sándor n é v é t e 11 e fel, annak tagadása esetére Sárik Józsefre és Megyaszay Sándorra hivatkozott. Meg kell mégis jegyeznem abbeli eltérésemet, mikép ügyfelem amaz állítását, hogy ön már d. e. 10 órakorhivatalából távozott, szándékosan mellőzt em. Végre nem képzelek oly eshetőséget, hogy közleményem a mindkettőnk felett álló aradi kir. Törvényszék bölcs és mindenkor megfontolt ítéletére befolyással lenne. Avarfy Ferenc, aradi ügyvéd Irodalom. A hágai harmadik nemzetközi magánjogi konferencia határozatairól. Irta Tőry Gusztáv dr. igazságügymin. tanácsos, Bpest 1901. Grill Károly kiadása. A nemzetközi magánjogi konferenciák célja a polgári eljárás, sőt az anyagi magánjog terén is bizonyos egyöntetűséget a nemzetek érintkezésében létesíteni. Ezen törekvésnek gyakorlati eredménye is volt. Legfontosabb a polgári jogsegély tekintetében létrejött nemzetközi egyezmény, mely nálunk mint az 1899 évi XIII. tcikk lőn becikkelyezve. Szerző, ki állásánál fogva az igazságügyminisztériumban, de ugy is, mint egyik tagja, a nemzetközi magánjogi konferenciáknak, legjobb ismerője és leghivatottabb ismertetője is egyúttal természetesen ezen intézménynek. Kiváló jelentőségű a harmadik konferencia; mert az e=y egyezményi tervezetet dolgozott ki a házasság érvényességére vonatkozó törvények összeütközéseinek kiegyenlítésére. Szerző fenti cimü tanulmányában nagy szakismerettel és tudással ismerteti ezen tervezetet és vonatkozásait hazai házassági jogunkra. A magyar állami tisztviselők szolgálati jogszabályainak rendszeres gyűjteménye. Összeállította : R é v Mór, m. kir. pénzügyi fogalmazó. Abból az alkalomból, hogy az állami tisztviselők viszonyainak rendezése újból — és ezúttal nagy arányokban — napirendre került, szerző oly művecskét ad a tisztviselők kezébe, melyben röviden össze vannak foglalva mindazok a szabályok, a melyek az állami tisztviselők szolgálati viszonyaira vonatkoznak : a minősítéstől a nyugdíjazásig. A füzet a «Közigazgatási Könyv tá r»-ban jelent meg. Ara 1 kor. 20 fillér. Ügyvédi zsebnaptár 1902-re. Teljes pontos címtárt, közhasznú tudnivalót és célszerű naplót tartalmaz. 2 korona beküldése ellenében bérmentesen küldi meg a Pal'.as irod. és nyomd, r. társ. könyvkiadóhivatala, Budapest, V , Honvéd-utca 10. Vegyesek. öngyilkosságra való rábírás és annak elkövetésénél való közreműködés vétsége miatt a kecskeméti kir. ügyészség vádiratot nyújtott be F. Márta slIen, mert a terhelttel hosszabb időn át benső szerelmi viszonyt folytatott G. Gyula 1899. évi december hó 7-én este F. Mártát — annak hívására — Tápió-Gyöigyén felkeresvén, vele ugy 10 óratájban a kertre nyiló ablakon át beszélgetett s midőn egymást kölcsönösen szemrehányásokkal illették és G. Gyula kijelentette, hogy mással nem tudja megváltani azt, hogy F. Mártát szerencsétlenné tette, mint hogy meghal, F. Márta atyjának háló-szobájába ment s annak az éjjeli szekrényben elhelyezve volt töltött forgó-pisztolyát azzal adta ki az ablakon G. Gyulának: «itt a revolver, lődd magad agyon te nyomorult,» mire G. Gyula az átvett forgópisztolylyal agyonlőtte magát. A kecskeméti törvényszék a vádiratot elutasította és az eljárást beszüntette, indokul a következőt hozván fel: Minthogy F. Márta terheltnek azt a felhívását: «itt a revolver, lődd agyon magad nyomorult* a btkv 283. §-ában meghatározott reábirásnak, figyelemmel arra, hogy ez utóbbi lelki vagy testi kényszert feltételez s a kapacitátió és nem a felhívás fogalmának felel meg, a vádtanács nem minősítheti. Minthogy továbbá G. Gyula a 11. n. sz. vallomásához csatolt levéltöredékből megállapithatólag öngyilkosságát már régebben elhatározta, minthogy végül G. Gyula öngyilkosságát az esetben is végrehajthatta volna, ha terhelt atyja forgópisztolyát át nem nyújtja, mert az elhunyt hasonló, az élet kioltására alkalmas fcrgó-pisztolylyal egyébként is rendelkezett és azt az öngyikosság elkövetésekor is magánál bírta s így azon körülmény, hogy G. a terhelt átnyújtott fegyverrel oltotta ki életét, terheltnek büntetőjogilag nem számitható terhére. A budapesti kir. tábla a kir. ügyésznek a főügyészség által is fenntartott felfolyamodását elutasította, mert a vádba tett vétséget a btkv2í-3. §. első bekezdése szerint a2 követi el, akit valakit az öngyilkosságra rábír, vegy e célra annak tudva eszközöket vagy szereket szolgáltat. A btkv most felhívott szakaszának első bekezdése tehát mind a rábírásnál, mind pedig a bünsegédi közreműködésnél feltételezi azt, hogy az illető az öngyilkosságot célba vette, vagy tudva azt, hogy valaki öngyilkosságot akar elkövetni, annak e célra szolgáltat át eszközöket vagy szereket. E'.eknek figyelembe vételével a kir. ítélőtábla se találja megállapíthatónak azt, hogy terhelt birta volna reá G. Gyulát az öngyilkosságra, meri F. Márta terheltnek az a nyilatkozata, hogy «itt a fegyver, lődd magad agyon nyomorult,* a rábírás fogalmát, ami bensőleg kényszeritő hatású közreműködést tételez fel, nem meríti ki. De nem találja a kir. Ítélőtábla megállapíthatónak azt sem, hogy terhelt a töltött forgó pisztolynak átadása által az elhalt G. Gyulának öngyilkosságát tudva mozdította volna elő, mert habár a napló 11. sz. alatt fekvő levéltöredékből mégis állapitható az, hogy az elhalt G. Gyula a terheltet lelövéssel és azután magát agyonlövéssel fenyegette, de arra nézve, hogy terhelt ezen fenyegetést komolynak vette volna sa töltött forgó-pisztolyt annak tudatábin, hogy G. Gyula öngyilkosságot akar elkövetni, erre a célra szándékosan adia volna át, adat nincs és mert a jelen bűnügy adataiból csak az állapítható meg, hogy terhelt F. Márta a G. Gyulával folytatott szóváltás u án a helyzet körülményeinél fogva lélektanilag is megmagyarázható legnagyobb ingerültség és felhevülésben adta atyjának töltött revolverét G. Gyulának, azt se tudva, mit cselekszik, mely utóbbi körülményt egyébként a 72. n. sz. alatt fekvő orvosszakértői vélemény is támogat, mely vélemény szerint terhelt oly beteges kedélyállapotu egyén, hogy öntudata a bűnvádi cselekmény idejében oly mértékben volt megzavarva, hogy akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt. (1901. évi ápriiis hó 10-én 1,635. sz.) A megsértett katonaezred. Az Egerben elhelyezett cs. és kir. 60-ik számú gyalogezred legénységének tiltva van U. S. kocsmájába járni. 1900. évi április 13-dikán F. János, Sz. Sámuel és T. István tagokból álló járőr avégből jelent meg a terhelt korcsmájában, hogy nincs-e ott katona. Ez alkalommal a terhelt boszankodván azt mondta a járőrnek: «mit kerestek itt, talán lopni vagy rabolni akartok, minden este jöttök vizsgálni, az ezredestek is tőlem él. Az egész tisztikar rongyos koldus.> A járőr a becsmélésről jelentést tévén: Sch. . . Henrik ezredparancsnok 1900. évi. április 18-ikán az egri rendőrségnél becsületsértés vétsége miatt tett feljelentést s miután időközben az eljárás folytatásához a hadügyminisztérium meghatalmazása is beérkezett a kir. ügyészség a btkv 261. §-ába ütköző és a btkv 270. §-ánaK 3. pontja szerint minősülő becsületsértés vétsége miatt kérte terheltnek a megbüntetését, minthogy a használt kifejezés által ugy az ezred tisztikara, valamint a jaróőr gyaláztatott. Az egri kir. tszék ugy találta, hogy ittcsak egyszerű becsületsértés forog fenn, és az iratokat a járásbírósághoz tette át. A budapesti kir. ítélőtábla a kir. törvényszék vádtanácsának végzését megváltoztatta akként, hogy U. S. korcsmárost a Bp. 261. §-ba ütköző és a 370. §. 3. pontja szerint minősülő hivatalból üldözendő becsületsértés vétsége miatt vád alá helyezte, mert a cs. és kir. 60-ik gyalogezred az annak álladékához tartozó és attól el nem választható tisztikarral együtt a maga katonai szervezetében mint a katonai szabályzat szerint is csapattestnek tekintendő pgység. a hadsereg önálló része; az mint számadó test is az önálló tagozottság feltételeinek megfelelő szervezettel bir; saját pénztára és kezelő bizottsága van; a hatósági jogkör tekintetében az ezredesnek az őrmesteri állásig bezárólag kinevezési, továbbá a tisztek irányában önálló szabadságolási és fegyelmi joghatósága van. A katonai ezred tehát az attól elkülönithetetlen tiszti karral együtt a hadseregnek egyik önálló részéül lekintendő, sőt annak tekintendő az ezred állományához tartozó kivezényelt járóőr is a vett parancs keretében végrehajtott eljárása közben; minélfogva, amennyiben bizonyíthatónak látszik, hogy terhelt az ezred tisztikara és a járőr irányában meggyalázó nyilatkozatot tett, ez nem inditványi, hanem a Bp. 270. §. 3. pontja és utolsó bekezdése szerint minősülő,felhatalmazásra ugyan, de hivatalból üldözendő becsületsértés vétségének alkotó elemeit foglalja magában stb. (1901. évi április hó 1-én 1,828. sz.) Kúriai és táblai értesítések Arad S. P. dr. 1,538 n. e. — Cegléd V. Zs.^dr. Barta és Berger—Polacsek érk. 1,069/901. v. sz. a. előa. Beck—Barta és Berger— Huszár (Táblán) érk. 2. í44/9ül v. sz. a. előa. Karay-Bubics—Vér érk. 5.896/901 p. sz. a. előa Nyeviczkey. — Pestmegyei abonyi tp. — Kulbach érk. 3,065/9^1 v. sz. a. előa. Karay. — Ceglédi Hitelbank — Gyuia érk. 7,735/901 p. sz. a. előa. Koós Pintér hagyat, érk. 4,761/901 p. sz. a. előa. Belus. - Nincsenek elintézve — Erzsébetváros I. Gy. dr. Majer—Zielinszky nem. érk. — Gyöngyös B. J. dr. Petko—líerzsenyi ügyről legközelebb. — Gyöngyös P. S. dr. Barna—Kovács érk. 4,403/901 p. sz. a. előa. Oeffner, okt. 8. hh. — Kolozsvár I. Gy. dr. Fadere-Vlájk érk. 2,411/901 p. sz. a. előa. Piukovits.—Boldis—Bere érk. 3,255/901 p. sz. a. előa. Egry — Tosa —Blaga érk. 4,724/901 p. sz. a. előa. Bene. — Ciortea -Virághátl érk. 5,581/901 p. sz. a. előa. Danilovics, n. e. — Papp-«Oconomul» érk. 1,353/901 v. sz. a. előa. Jókuthy. N. e. -- Nagyszeben H K dr. 659. n. e. — Nagyszombat Cs. L. 161. n. e. — Pécs B. A. dr. Zsigmond—Csizmadia érk. 7,547/800 p. sz. a. előa. Egry, okt. 23. hh. — Varga—Szabó érk. 931/901 p, sz. a. előa. Vaszilievics, okt. 23. hh. — Kratochwill stb. nem érk- — Sümeg B. K. Laczi-Laczi (7,53-/900 p.) okt. 16. hh. — Szászrégen Ch. A. dr. Mezőszilvás-Tüzkuti (7,642/901)) okt. 22. mv. — Zombor G. I. dr. Müller—Schnaderbeck (5.204/900) okt. 22. hh. RÉVAI LAJOS dr. lakása V., Kálmán-utca 16. STILLER MÓR d-. lakása V., Rudolf-rakpart 3. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NÍOWOÁj* BUDAPWTBN.