A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 43. szám - A tárgyalási határidőkről

A J ezen indokból keresve, meg is fogja találni az alkalmazandó jogszabályt és igy nemcsak elfogulatlanul, hanem helyesen is fogja a törvényt alkalmazhatni. Es most, midőn ezen asztalnál helyemet pelíoglalom, feléled előttem azon kiváló férfiú emléke, akitől e helyet átveszem. Disze és büszkesége volt ő birói karunknak. Alig volt férfiú, ki nemesebben fogta volna fel birói hivatását s nagyobb odaadással teljesítette volna birói feladatát; és alig volt biró, aki lelkiismeretében nyugodtabban és tisztább önérzettel hagyhatta el birói székét. Szeretjük, becsüljük és tiszteljük őt ma is. Es én, visszagondolva eredményekben gazdag működésére, csakis azzal a tudattal foglalom el elhagyott helyét és azzal a tudattal veszem át az állásával járt terheket, amelyeket koránál fogva tovább viselni nem kivánt, hogy amit ő koránál fogva tartott nehéznek, az reám nézve képességeim határolt voltánál fogva fog nehézséggel birni és hogy ennek leküzdéséhez csaki° abból menthetek reményt, hogy az önök bizalmára, szives jó indulatára és támogatására száinithatok. (Éljenzés) Ezzel az ülés véget ért. Külföld. Külföldi judikatúra. 1. Valamely tkvi jószágtest tulajdona, amely valamely másik tkvi jószágtest tulajdonával összekapcsolva mint eszmei részekben meghatározható társtulajdon jelentkezik, a telekkvi törvény 9. §-a szerint dologi jog gyanánt bekeblezendö. 2. Az ingatlan telekkönyvi megterhelése külön bejegyzés nélkül is kiterjed annak tartozékára is és a zálog tartozékának tehermentes leírása ugyanazon törvény 13. §. értelmében ki van zárva. (A bécsi legf. ítélőszék 4,329/1900. sz.) Egy közkereseti társaságnak oly módon való cégjegyzése, hogy a cégnek nyomtatott, szines pecséttel vagy bárki által kézzel odairt szövege és egy a társasviszonyt jelző toldalék alá a cégjegyző cégtárs nevét írja, meg van engedve. (A bécsi legf. Ítélőszék 4,600/1900. szám.) A vendéglős kártérítési kötelezettségét már azon körülmény is megállapítja, hogy az utas poggyásza a vendéglős házába hozatott, amiben az ált. polg. törv. 970. §-a szerint való átadás már bennfoglaltatik. (A bécsi legf. ítélőszék 5,155/1900.) 1. Azáltal, hogy egy váltóürlapon az összeg kitöltetik és az űrlap aláiratik, váltó még nem jön létre. 2. A készfizetői kezesség elvállaltnak tekintetik, ha valaki concludens módon kinyilvánítja abbeli akaratát, hogy egy harmadik személy tartozásáért szavatolni akar. (A bécsi legf. Ítélőszék 3,711/1900. sz.) Nincs helye gondnok-kirendelésnek valamely születendő gyermek részére azon célból, hogy az a gyermek nemzője ellen tartás iránt való igényeket érvényesítsen. (A bécsi legf. Ítélőszék 4,882/1900 sz.) A hagyatéki bíróság már a hagyatéki tárgyalás megkezdésekor és az örökösi nyilatkozat tudomásulvétele előtt is vizsgálni tartozik, hogy van-e egyáltalában örökösi jogcím, s van-e helye örökösödésnek ; örökösi jogcím hiánya esetében pedig az örökösi nyilatkozatot el nem fogadhatja. (A bécsi legf. ítélőszék 5217 1900.) Nyilt kérdések és feleletek. Mily módon eszközölhető ki a kielégítési végrehajtás elrendelése a marasztalt jogutódok ellenében az ingatlanokra, a melyek hagyatéki vagyont képeznek ugyan, de a marasztalt jogutódok azon ingatlanok értéke erejéig az ítéletben fizetésre nem köteleztettek ? *) (Felelet) Ezen heti szaklap 41. f. é. számában fenti cim alatt közzétett nyilt kérdésre következőkben felelek: Az 1894: XVI. t.-c. egyes §§-ainak rendelkezéseiből kiindnlva az örökösödési eljárás azért tétetik folyamatba, hogy az örökhagyót illető összes személyi és vagyoni kérdések a jogutódok és hitelezők értesítése mellett tisztába hozassanak. Ha az örökhagyó bárkinek is valamely összeggel tartozásbanjmaradt, ezen tartozást a leltározó közegnek a jogutódok illetve ' *) Ezen kérdésre még két felelet érkezett be, melyeket helyszűke miatt csak a legközlebbi számban fogunk közölni. A szerkesztőség. OG 311 jelenlevő családbeliek szóval bejelenteni tartoznak, de ha a leltározás alkalmával valamelyik hitelezőt a felek mellőzik, ugy hogy ennek követelése a hagyatéki eljárás alkalmával fel nem vétetett vagy bármily oknál fogva mellőztetett, az ily hitelezőnek szabadságában áll fennállónak vélt és beigazolandó összes követelését a hagyaték értéke erejéig külön peruton érvényesíteni, mely esetben a hitelező felperes köteles a végrehajtás szorgalmazása idején elhalt adósának tulajdonát alkotott összes vagyonát, vagyis az egész hagyatékot venni figyelembe, melyre kielégítési végrehajtást vezethet, mert ennek részletes és többszörös szorgalmazása közben felmerült költségezö adósa hagyatékának terhére jogosan fel nem számithatók és annak értékéből ki nem elégíthetők. — Ugy hiszem, alig van hazánkban oly lelkiismeretes biró, aki az ily részletező végrehajtási szorgalmazási (kérvényi) költségeket adósa hagyatékának terhére mindannyiszor megállapítaná, mert ez utóbbi nem oka annak, hogy ellenfele illetve a végrehajtató hitelező követelését nem egyszerre, hanem esetleg többszőrre és nem adósának tulajdonát alkotó összes ingó és ingatlan vagyonából, hanem csak annak valamely részlete értékéből kívánta a kielégítést, amely a végrehajtási eljárás folyamán elégtelennek bizonyult. Bármely hitelezővel szemben tehát a legigazságosabb és azon legegyenesebb eljárás követendő, hogy: a jhitelezők követelései leltározás alkalmával bejelentendők, melyek valódisága, fennállása és milyen módon való kifizetése kérdésében a hagyatéknak rendezésére hivatott kir. közjegyző az érdekelt feleket figyelmeztetni tartozik, — tehát a hagyatéki hitelezők követelései külön peruton csak akkor érvényesitendők, ha azok a hagyatéki eljárás (örökösödési eljárás) folyamán bármily okból mellőztetnek vagy veszélyben forognak. — Ezen gyakorlati jogszabály mellőzése esetén, vagyis akkor, ha valamely hitelező be nem várva az örökösödési eljárást, követelésének behajtását egyszerűen ügyvédre bizza, aki nagyjából saját érdekét is veszi tekintetbe, pert indit és a nyer t Ítélet alapján adósfelének időközben való elhalálozása után ennek nem összes, hanem csak egyes részletes hagyatékára kielégítési végrehajtást szorgalmaz az illető perbíróságnál, — az ily hitelezőnek költségei az adós hagyatékának terhére meg nem állapithatók, s az ily módon szorgalmazott folytatólagos kielégítési végrehajtás nem a z elhalt adós hagyatékának költségére és veszélyére, hanem csupán a hitelező felperes költségére rendelhető el bíróilag. Raksányi József, árvaszéki ülnök Turóc-Szentmártonban Sérelem. A tárgyalási határidőkről. (Válasz.; A Jogban megjelent fenti cimü közleményemre két választ olvastam. Egyik a Jogtudományi Közlönyben volt, mely a 7 órás határidőre vonatkozó érvelésemet méltatva azzal nyugtatott meg, hogy ilyen 7 órás terminus elle i igazolással lehet élni. Concedálom, hogy sok esetben eredményhez vezetne az igazolás, ámde az 1881. évi 60. t. c. 97. §-ának imperativ intézkedése egyenesen kizárja az igényperekben az i gaz o 1 á s t. Egészen más szempontból fogja fel a kérdést ifj K ócs á n ur, aki becses lapjukban a Sérelem rovata alatt nyiltan személyeskedik vélem, hogyan merészeltem ezen kérdés fölött szakirodalmi lapjában véleményt nyilvánítani. Nincs szándékom álláspontomat védeni, mert aki közleményemet olvasta, meggyőződhetett arról, hogy távol állott tőlem ifj. Kócsán úrral való foglalkozás és személyére cézás, de még távolabb, hogy én cikkemmel a f ö 1 lebbezés alatt álló ügyben azaradifölebbezési tanácsra befolyást gyakorolják. A közlemény cimét szem előtt tartva, igyekeztem az általam fölvett témát minden irányban kifejteni, megvilágítani, és meggyőző érvekkel kimutatni a törvény hiányosságát, egyszersmind reá mutatni arra, hogy egy kis tapintatossággal bizony ezen segíteni lehetne. Ez fájt tehát ifj K ocsán urnák, habár távol tőlem a személyére való célzás, mégis (sajnálom) érzékenyen találta őt. A tárgyilagosságtól talán csakis annyiban tértem tl, mert praecedensre hivatkoztam. Véletlen hogy a 7 órás terminus helyeslőjére éppen ICócsán úrban találtam. Eléggé kiterjedt praxisomból tudom, hogy eztmásbiró nem kultiválja. Megengedem és értem, hogy ezen 7 órás terminus ott helyben lakó kisjenői ügyvédek helyeslésével találkozik, sőt koncedálom, hogy esetleg ott helyben lakók is helyeselhetik azt, tehát tegye meg azoknak ; ámde kétségbe vonom, hogy vidéki felek ebben előnyt látnának. Azokra csakis a vonat érkezesének időpontja (reggeli 9 óra) lehet helyes. Már pedig, hogy közleményemben én a vidéki felek érdekeit tartottam szem előtt, abból ezt meg lehet érteni. Node mondja meg ifj. Kócsán ur, midőn neki vélem ügyedolga van, hogyan állithatja ellentétbe az ügyvédi és birói kart vagy annak csak egy részét is? Pláne olyan kitételt használva, hogy «kellnernek nézik» ^bizonyosan a • fizetése után» — stb.