A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 43. szám - Harmadszor is - irka-firka

H uszadik évfolyam 43. szám. Budapest, L901 október hó 27. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IG1ZSÍ*Y ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. 1 MAGYAR ÍGYrfDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ... 6 Egész « 12 « Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. ügyvédek. Felelős szerkesztő STILLER MÓR dr. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek ^'- legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Harmadszor is irka-firka ! Irta Nótárius Regius. — Okirathamisitás marhalevelekkel. Irta K. Nagy Sándor, pestvidéki törvényszéki biró. — Észrevételek az örökösödési eljáiást szabályozó 189L évi XVI. t.-c. és az ezt éle beléptető 1895. évi 43,195. sz. I. M. R. egyes szakaszaira vonatkozólag. Irta Rónai Sándor dr., budapesti albiró. — A végrendeleti végrehajtóról. Irta Hajicsek Gyula dr., vágujhelyi jbirósági aljegyző. — Belföld (Vörösmarty Béla, a m. kir. Kúria uj másodelnöke.) — Külföld. (Külföldi judikatura.) — Nyilt k rdések és feleletek. (Mily módon eszközölhető ki a kielégítési végrehajtás elrendelése a marasztalt jogutódok ellenében az ingatlanokra, amelyek hagyatéki vagyont képeznek ugyan, de a marasztalt jogutódok azon ingatlanok erejéig az ítéletben fizetésre nem köteleztettek? Válasz. Irta Raksányi József, árvaszéki ülnök Turóc-Szenimártonban.) — Sérelem. (A tárgyalási határidőkről. Irta Avarfy Ferenc, aradi ügyvéd). — Irodalom. (A hágai harmadik nemzetközi magánjogi konferencia határozatairól. Irta Töry Gusztáv dr. — A magyar állami tisztviselők szolgálati jogszabályainak rendszeres gyűjteménye. Összeállította Rév Mór. — Ügyvédi zsebnaptár.) — Vegyesek — Kúriai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. VHarmadszor is — irka-firka!*) Irta NÓTÁRIUS REGIUS. Uton-utfélen erősen hangoztatják, sőt némely országos képviselőjelölt s a kormány progranimjába befoglalta, hogy a közkormányzat minden ágazatában túlhajtott bürokratikus eljárást meg kell szüntetni, mert a hivatalnokok a sok fölösleges munka terhe alatt összeroskadnak, a közigazgatás, igazságszolgáltatás, pénzügy stb., még'.s megfeneklett, tehát ezeken a tűrhetetlen állapotokon gyorsan s erélyesen változtatni kell. Röpiratok, hírlapok minden oldalról hihetetlen dolgokat hoztak napfényre a bürokrácia tultengéséről s ennek romboló hatásáról, de azért mégis a közkormányzat egyetlen ágazatában sem érez javulást a nagyközönség. A panasz csak panasz maradt, habár miniszterek s országgyűlés a baj létezését felismerték és segíteni — akartak. Ezúttal is csak a közjegyzők teendőivel kapcsolatos sok irka-firkára szorítkozom — harmadízben. Vonatkozik pedig ez a bíróilag megállapított közjegyzői dijakra — hagyatéki ügyekben. Köztudomású dolog, hogy a vidéki kir. közjegyzők munkaköre nagyban és egészben csak az örökösödési ügyek rendezésére terjed ki, mert a közokiratok s váltó-óvások vajmi csekély mértékben veszik igénybe munkásságukat, megélhetésök pedig a hagyatéki eljárási dijak sikeres behajtásától függ. Oly helyeken, ahol a közönség hajlandó és bir fizetni: a közjegyző állása szerény igények mellett tűrhetőnek mondható. Ámde a mai eladósodott, adókkal s zálogjogi bekebelezésekkel túlterhelt világban van-e, aki szívesen fize'ne? A ritkaságok közé tartozik, hogy az örökösök a közjegyzői dijaknak legalább is felét önként megfizessék. A közjegyző tehát kénytelen dijainak behajtását a kényszer utján megpróbálni. Ez azonban a törvény s minisztsri rendelet értelmében oly sok hatóságot s irka-firkát vesz igénybe hogy annak se vége se hossza. Az a közjegyző, aki ebbe a sok irásos útvesztőbe megy, — pedig kénytelen bemenni — keresztet vethet egyszer-mindenkoron dijaira, mert azok soha be nem hajtatnak. Milyen is hát az az útvesztő? A biró végrehajtás terhe alatt kötelezi az örökösöket az eljárási dijak megfizetésére, még pedig arányos részben, ha tehát 3 örökös van pl., a 3 frt dijból mindegyikre 1 frt esik. •) L. a Jog 1900. évi 10 és 16. számait. A jogerősséget be kell várni, ami a felek különböző lakóhelye miatt nem 15, hanem 65 napot is igénybe vesz, mikor aztán a közjegyző a végrehajtás iránti kérvényét a járásbírósághoz benyújthatja. Boldog, aki a mai hátralékos világban 3 hó alatt végrehajtási végzést kap a bíróságtól — ingó vagyonra ! Ennek foganatosítása iránt a jbiróság megkeresi a pénzügyigazgatóságot. Most kezdődik csak a versengés a huzás-halasztásban. A pénzügyigazgatóságnál is oly sok a hátralék, hogy legalább 5—6 hó kell hozzá, míg onnan a végrehajtási végzés a községi jegyzőhöz érkezik. Ha tenger-teendője mellett rá ér a községi jegyző hónapok multával a felektől az egy-egy frt közjegyzői dijat behajtani s magánál nem felejti, ami sokszor megesik : akkor beküldi a pénzt a pénzügyigazgatósághoz, ez aztán átteszi az adóhivatalhoz, amiről a jbiróságot értesiti, — ami természetesen ismét néhány hónapba kerül, mig végre a jbir5ság azt végzéstleg a közjegyzőnek a birói letétből kiutalványozza. A dij behajtásának ez a legegyszerűbb esete, de azért nincs rá eset, hogy a közjegyző egy év alatt pénzéhez juthasson. Hátha még, ami nagyon gyakran megesik, a köiségi jegyző az örökösöknél ingó vagyont nem talál ? Akkor sok sürgetés után fölveszi a nemleges jegyzőkönyvet, beküldi a pénzügyigazgatóságnak, ez pedig a közjegyzőnek sok-sok hónapok után, — ami annyit jelent: ahol nincs, ne keress. Ekkor újból kezdi a végrehajtási eljárást a közjegyző — az ingatlanokra. Annyi példányban kell benyújtani a kérvényt, ahány örökös van, azonkívül egy példány a telekkönyvi hatóságnak s a kir. közjegyzőnek. Aztán végig kell vinni az egész végrehajtási árverési eljárást. De ez már aztán nemcsak munkájába, hanem pénzébe is kerül a közjegyzőnek ; mert a végrehajtó nem megy ki ingyen a helyszínére az ái verést megtartani; olyan kir. közjegyző meg alig van ám az egész országban, aki egy pár forint követelése miatt a szegény ember ingatlan vagyonát közárverésen potom áron eladassa, mert nem akarja egyrészt a szegény embert anyagilag tönkre tenni, másrészt pedig az államkincstárnak illeték-, adó- és egyéb előnyös tételeit saját munkájával s pénzével behajtatni, és mert a potomáron eladott ingatlanból, hacsak maga is be nem áll árverési hiénának, saját követelését különben se képes behajtani. Sok esetben pedig már harmadik kézen van az ingatlan vagyon. Mennyi irka-firka! mennyi idő-, munka- és pénzpazarlás 3 —5 ftért! hisz ez az egész hosszadalmas tekervényes eljárás magának a közjegyzőnek, sőt magának az államkincstárnak is négyszerte többe kerül, mig évek eltelte után a közjegyző dijait megkapja, s akkor is — bélyeges nyugtára. Tömérdek sok iratváltást igényel előbb az ingókra, azután az ingatlanokra vezetett végrehajtás a közjegyző, járásbíróság, pénzügyigazgatóság, községi jegyző s telekkönyvi hatóság közt, mig a végén kitűnik, hogy most már se pénz se posztó. Ebbe az útvesztőbe egyetlen közjegyző se megy be és inkább veszni hagyja jól megérdemelt, biró lag megállapított dijait. Én már ezernél több végrehajtást tettem folyamatba az ingókra, de évek óta még csak nemleges végrehajtási jegyzőkönyvet se kaptam. Hogy ettől a sok irka-firkától szabaduljak : most mát" egy rövidebb s biztosabbnak látszó eljárást követek bíróilag megállapított dijaim behajtásában, t. i. a dijmegállapitó birói végzés alapján követelésem zálogjogi előjegyzését kérem a telekkönyvi hatóságnál. De megjártam, mert noha törvény szerint a közjegyzői dijak behajtása iránt való beadványok bélyegmentesek, mégis bélyegtelen beadványomat megleletezték s az egyszerű és fölemelt bélyegilletéket most kimélstlenül beLapunk mai sxáma 12 oldalrn terjed-