A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 3. szám - Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez

22 A JOG 3. a tartás (96.. 100., 102., 103. §§.), 4. a nemi hűség és tisztaság, 5. a házassági tartozás kölcsönös teljesítése és 6. az együttlakás. 95. §. A férj a család feje s őt illeti családi ügyekben a döntő szó. A férj választja többi közt a lakóhelyet és a lakást. Köteles azonban a férj a családi ügyek elintézésénél felesége tanácsait és ellenvetéseit figyelembe venni s nem szabad neki családfői jogaival visszaélni. A biró e szabályok alkalmazásánál súlyt helyezzen arra, hogy adott esetben a házassági terheket a nő viseli, vagy viselésükhöz hozzájárul. (99., 100., 110,. 176. §§.) 96. §. A féri vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelően köteles a nejét eltartani, (illendő tartás.) A nőtartás lakásból, élelmezésből, ruházatból, a szellemi szükségletek kielégítéséből és a gyógyítási költségek fedezéséből áll. 97. §. Az asszony férje vezetéknevét (családnevét) viseli és viselheti ezt akkor is, ha özvegységre jut. 98. §. A háztartás vezetése, a 95. §-ból folyó korlátok között, a nő kötelessége. A háztartás szükségleteit a nő is beszerezheti s az ily nemű szükséges kiadások ebben az esetben is a férjet terhelik ; kivéve, ha a férj ezt a hatáskört a 95, §. alapján egészben vagy részben elvonta nejétől s ha erről harmadik személyeknek tudomásuk volt, vagy kellő gondosság mellett tudomást szerezhettek volna róla. 99. §. Szükség esetén köteles az asszony a férj mesterségében, illetve keresetmódjában segédkezni, sőt önállóan keresni is. 100. §. A nő csak abban az esetben köteles eltartani férjét, ha teheti és ha a férj teljes vagyonhiány vagy keresetképtelenség folytán az eltartásra rászorul. A férjtartás mértékére nézve is a 96, §. szabályai irányadók azzal a módosítással, hogy itt nem a férj, hanem a nő vagyoni helyzetét és keresetképességét (99. §.) kell alapul venni. 101. §• A házastársi kötelességek teljesítésére s a házaséletnek megfelelő magatartására (91-—10Ö. §-ok) a házastárs birói határozattal kötelezhető ugyan, de az ilyen marasztalás végrehajtás alapjául nem szolgálhat. A házastárs ezt a pert csak maga indíthatja meg s a törvényes képviselőt e jog nem illeti. Szerződésképtelen vagy elmebetegség miatt gyámság alá helyezett házastárs ellen ilyen pert sem indítani, sem folytatni nem lehet. Más okból nem önjogu házastárs az e §. alapján indított perben perképes. 102. §. Házon kivül akkor köteles a férj feleségének tartást nyújtani, ha a különélésre a férj adott okot, vagy ha a különélésbe a ferj beleegyezett. Ugyanez a szabály megfelelően alkalmazandó férjtartás esetén is. Abban az esetben, ha a férj saját vagyoni tönkrejutását vagy keresetképtelenségét a házasság ideje alatt vétkes könnyelműséggel önmaga okozta, a férjtartás csak a legszükségesebbekkel való ellátásra szorítkozik, (szükséges tartás.) A házon kivül nyújtandó tartást készpénzben, előleges havi részletekben kell fizetni. 103. §. A házastárs tartási kötelezettségéi e nézve a 263., 266 —267. §-okat, valamint a 268. §. első bekezdését megfelelően alkalmazni kell. 104. §. A hátramaradt házastársnak joga és kötelessége elhunyt házastársát, még ha tényleg külön éltek is. tisztességesen eltemettetni. Az örökös felelőssége a temetési költségért ezzel nem változik. 105. §. Ha a házastárs házastársának vagyoni ügyeiben gondosságra van kötelezve, olyan gondosságot tartozik kifejteni, mint a milyennel saját hasonló ügyeiben el szokott járni. 106. §. A házastársak egymással is szabadon köthetnek mindennemű olyan jogügyletet, a mely mások közt meg van engedve a házasság természetével pedig nem ellenkezik, e jogügy. letek érvényességéhez azonban közjegyzői okirat kívántatik, kivéve a szokásos alkalmi ajándékokat. A váltójog, továbbá kereskedelmi utalványok szabályai szerint kiállított nyilatkozatok s a halál esetére szóló jogügyletek nem esnek e §. rendelkezései alá. Ezek a szabályok a jegyeseknek egymással kötött jog. ügyleteire is kiterjednek. Második fejezet. Házassági vagyonjog. I. Női szabad vagyon. 107. §. A feleség kizárólagos tulajdonát képező vagyon (női szabadvagyon) felett, amennyiben az hozományul lekötve nincs, a férjnek nincs semmiféle kezelési, rendelkezési, használati vagy bármi néven nevezendő olyan joga, a mely a nőt a szabad rendelkezésben korlátozza. 108. §. Ha a nő a szabad vagyona kezelését egészben vagy részben átengedte is a férjének, ezt a kezelést bármikor visszaveheti. Ezzel ellenkező kikötés semmis. A férj a kezelése alá bocsátott női szabadvagyon tiszta jövedelmét, a házasélet terheinek viseléséhez neje részéről való önkéntes hozzájárulásnak tekintheti s igy azt ellenkező kikötés hiányában szabadon fölhasználhatja s róla számot adni nem köteles. 109. §. Ha férjének olyan vagyont ad át a nő, a mely neki tiszta bevétele, vagy a melyről ezt a férj alaposan feltehette: kétség esetében az a vélelem, hogy ezt a vagyont a nő a házassági teher viseléséhez való önkéntes hozzájárulásként szabad felhasználásra adta. A nő kijelentése nem pótolja a férjnek emiitett feltevését. A férj kezéhez jutott egyéb női vagyon, ha a nő annak szabad felhasználásába beleegyezett, ajándéknak tekintendő. 110. §, A házassági terhek alatt a férjnek, a feleségnek és leszármazóiknak szükségletei értendők, a mennyiben a leszármazóknak atyjukkal vagy anyjukkai szemben tartási igényük van. 111. §. A férj és feleség közös birtoklásában lévő dolgokról az a vélelem, hogy azok a férj tulajdonai. Arról a szerzésről pedig, amelylyel a nő a maga szabadvagyonát a házassági együttélés ideje alatt növelte, az a vélelem, hogy az a férj vagyona árán történt. II. Hozomány. 112. §. A hozomány-haszonélvezete, a házasság tartama alatt a férjet illeti. A hozomány haszonélvezetre, a mennyiben a törvényből más nem következik, a haszonélvezet szabályai alkalmazandók. 113. §. Ha a hozományt a nő adja vagy igéri, szükséges, hogy nyilatkozata közjegyzői okiratba foglaltassák. Törvényes képviselő a nő nevében csak gyámhatósági jóváhagyás mellett adhat vagy Ígérhet hozományt s igy is csak akkor, ha a nő tizennyolcadik évét már betöltötte és a szerződésbe beleegyezett. A nőnek sem egész vagyona, sem vagyonának hányada nem lehet hozomány tárgya. 114. §. Ha a hozományt harmadik személy adja vagy igéri, ellenkező fentartás hiányában a hozomány állaga a nőt illeti. Ha harmadik személy a házassági terhek könnyítése végett vagyont adott vagy Ígért a férjnek, s kétséges, hogy azt a nőért, tehát hozományul adta. illetve igérte-e : ez a vagyon hozománynak tekintendő, hacsak a körülményekből, különösen az adományozó harmadik személynek a férjhez, yagy a ferj családjához való viszonyából az ellenkező szándék ki nem tűnik. 115. Ha a férj valamely vagyontárgyat a de a haszonélvezetet a házasság tartamára nejére átruházott, magának