A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 3. szám - Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez

A JOG 23 totta : ennek a fentartásnak. ellenkező kijelentés hiányában, az az értelem tulajdonítandó, hogy az átruházott vagyontárgy hozomány legyen. 116. §. A férj a hozományt javak haszonélvezeti jogának gyakorlását felesége beleegyezése nélkül csak azon fölösleg erejéig idegenítheti el. amely fölösleg a házassági terhek elviselésére nem szükséges. Erre a beleegyezésre nincs szükség abban az esetben ha az elidegenítés olyan követelés kiegyenlítéséül történik, amely a nőt is terheli, vagy a mely a házassági terhekhez tartozó szükségletek fedezéséből keletkezett. Ha a végrehajtást a hozományi javaknak beszedett hasznaira intézik, csak az első bekezdésben emiitett fölösleg foglalható le. De ha a végrehajtás alapjául a második bekezdésben jelzett követelés, vagy pedig a 110. i;-ban felsorolt személyek tartás-követelése szolgál, a hozományi javak összes hasznai korlátlanul lefoglalhatok. 117. §. A 116. §. rendelkezései megfelelően alkalmazandók : L, arra a kamatra vagy haszonmegtéritésre, amely a férjnek igért vagy hagyományozott hozomány után az átvételt megelőző időre jár ; c "2.. azokra a szolgáltatásokra, a melyeket a férjnek a nő (176. §•) vagy érette (114. §.) más, mint a házassági terhek viseléséhez való időnkénti hozzájárulást kötelezett. 118. §. Pénzhozomány esetében a 2álogjog vagy kezesség, a mely a férjnél lévő hozományt biztosítja, világos meg.-zoritás hiányában kiterjed a tőke után. a házasság egész tartamán át, évnegyedről évnegyedre, előlegesen számítandó mindenkori törvényes kamatra is, mint a Ilii. §. harmadik bekezdésében emiitett követelések fedezetére. E kamat mértékét, külön kikötéssel, a mindenkori megengedett kamatláb nagyságáig fel lehet emelni. Ugyanilyen fedezetül szolgál a pénzhozomány kamatja a férj csődjében, a csődhitelezők kielégítését és biztosítását szabá- \ lyozó törvények szerint. Ezek a szabályok kötelezők abban az esetben is, ha a férj a hozományt nem pénzben kapta ugyan, de visszaszolgáltatását pénzben kötetezte, úgyszintén, ha valamely pénztartozását hozományképen nála hagyták. 119. §. A hozomány biztosítása a férjtől csupán abban az esetben követelhető, ha arra magát közjegyzői okirattal kötelezte. A biztositás módjára nézve, eltérő kikötés hiányában, a 168. $ rendelkezése irányadó. Akár a férj. akár harmadik személy áltat elvállalt biztosítási kötelezettség, kétség esetén kiterjed a 118. §-ban említett törvényes vagy kikötött kamatra is. 120. §. A férjet a hozományi perek tekintetében terhelő gondosságra nézve a 105. §. rendelkezése az irányadó akkor is, ha nem a nő. hanem más személy az, akinek irányában a férj gondosságra van kötelezve. Folyt, követk.) Belföld Törvény javaslat, a kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról. (Előadói tervezet.) (Folytatás) 6. §. A főnök segédeinek a munkaidő alatt az étkezésre megfelelő időt tartozik biztosítani. Az e célból engedélyezendő déli munkaközi szünetnek, ha a segéd az ebédet nem az üzleti helyiséget magában foglaló épületben költi el, Budapest székesfőváros területén legalább IV2 órának, a vidéken pedig legalább 1 órának kell lennie. 7- §• A tőnök segédeinek, a fizetésből való minden levonás nélkül évenkint legalább egy heti, vagy kétévenkint legalább két heti pihenő időt tartozik biztosítani. Arra a főnökre, a ki kereskedelmi üzletében az elárusitásnál csak egy segédet alkalmaz, kinek a főnök által, vagy más ideiglenesen alkalmazott segéd utján való helyettesítése a végzendő munka természeténél fogva akadályokba ütközik, ez a kötelezettség nem terjed ki. Az első bekezdés szerint engedélyezendő pihenő időbe a törvényes vasár-,illetve ünnepnapi munkaszünetek be nem számithatók. 8. §. A főnök a segéd fizetését legkésőbb minden hó utolsó napján tartozik kifizetni. 9- §• Ha a főnök és a segéd ugy szerződött egymással, hogy az utóbbinak minden ügyletért, melyet ö kötött, vagy közvetített, jutalék jár, s a jutalék nagyságát kölcsönös megegyezéssel nem állapították meg, a segéd az illető üzletágban az alkalmazás helyén szokásos jutalékot követelhet. Eladási ügyleteknél, más megállapodás hiányában, a jutalék csak a tényleg befolyt összeg arányában követelhető. A leszámolás a fizetendő jutalékokra nézve legkésőbb minden félév végén kel), hogy történjék. A segéd a leszámolásnál azokról az ügyletekről, melyeket ő kötött, vagy közvetített, könyvkivonatot követelhet. 10. §. Ha ki van kötve, hogy a segéd az üzleti nyereségből bizonyos részt kap, a részesedési összeg megállapítása, más kikötés hiányában, a lefolyt üzleti év mérlege alapján történik. A leszámolásnál a segéd a mérleg írásbeli közlését követelheti, s a mennyiben a mérleg helyességének megállapításához szükséges, az üzleti könyveket is megtekintheti. A nyereség-részesedés fizetés jellegével bir s az arra kapott előlegek csak annyiban számithatók be, a mennyiben a nyereségrészesedés a kikötött vagy szokásos évi fizetést meghaladja. 11. §• , A főnök és a segéd között létrejött az a kikötés, hogy a segéd a szolgálat elhagyása után üzletet nem nyithat, a segédre nézve csak akkor kötelező: 1. ha ez a kikötés a szolgálati szerződésbe felvétetett ; 2. ha a segéd a megállapodás létrejöttekor nagykorú volt ; 3. ha a tilalom a szolgálat helyére, ugyanazon üzletágra és legfeljebb három évre szól. Oly kikötés, mely szerint a segéd más főnökhöz nem szegődhetik, érvénytelen. 12. §. A segéd önálló iparűzési jogát korlátozó kikötés (11. §.) nem érvényesíthető, ha a segéd a 18. §. 2. és 3. pontjában meghatározott okokból hagyja el szolgálatát, vagy ha a főnök bocsátja el a segédet, kivéve, ha a főnöknek az elbocsátásra a 19. §-ban meghatározott, vagy a körülmények szerint mérlegelendő egyéb alapos oka volt, vagy ha a főnök a segédnek az általa legutoljára élvezett fizetést tovább kiszolgáltatja. Ha a korlátozás biztosítására kötbér köttetett ki, a főnök a kötbéren felül kártérítést nem követelhet. Tulmagas kötbér a bíróság által leszállítható. 13. §, Ha a segéd szolgálata teljesítésében vétlen betegség vagy baleset miatt ideiglenesen gátoltatik, ezért fizetési igényét nem veszti el. E kedvezmény azonban őt legfeljebb három hónapig terjedő időtartamra illeti s ha a segéd az 1891. XIV. t-c. értelmében alakult betegsegélyző pénztár tagja, a főnök azt az összeget, melyet a segéd a betegsegélyző pénztártól táppénzként kapott, a fizetésből levonhatja. 14. §. Ha a segéd vétlen betegség, baleset vagy rokkantság következtében keresetképtelenné válik vagy elhalálozik, a főnök köteles a segédnek, illetve özvegyének vagy árváinak a segéd által legutóbb élvezett évi fizetésének felét, 10 évi szolgálat esetében egész, 20 évi szolgálat esetében kétszeres fizetését kiszól gáltatni. A főnöknek jogában áll a segédet az első bekezdés szerint fizetendő, vagy kölcsönös megállapodás esetén esetleg nagyobb összeg erejéig is, saját veszélyére biztosítani. Ez esetben a biztosításért fizetendő dijak felét egyenlő havi részletekben a segéd fizetéséből levonhatja. Ha a segéd tagja valamely nyugdíjintézetnek, vagy keresetképtelenség, illetve halál esetére egyébként biztosítva van, de a biztosítási dijakat egészen a sajátjából fizeti, a főnöknek jogában áll a 2. bekezdés alkalmazását az abban megállapított díjfizetési kötelezettség elvállalása mellett követelni. (Vége következik. Külföld. Az osztrák igazságügyminister a mult héten egy ujabb rendeletet bocsátott ki a bűnvádi eljárás menete és a letartóztatási szabályok alkalmazása tárgyában. A rendelet nagyjában csak hasonmása a mult évben hozott hasontárgyu intézkedésnek; uj benne a szökés gyanúja miatti letartóztatások tekintetében azon érv, hogy «a letartóztatás elrendelésénél nem szabad a bírónak magát a közönség méltatlankodása vagy a büncselekménynyel járó feltűnés által vezéreltetnie*. Kiemeli továbbá, hogy «az indulatból elkövetett bűntetteknél az előzetes letartóztatás lehetőleg megrövidítendő, mert itt már néhány nap múlva a higgadtabb megfontolás szokott beállani*. • Örömmel' (?!) constatálja az igazságügyminister statistikája, hogy 1899-ben csak 18,620 személy lett letartóztatva, a kik ellen vád nem emeltetett (!!), továbbá, hogy csak 1,754 személy tartatott 2 hónapnál tovább vizsgálati fogságban. És fáj-