A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 39. szám - Fővárosi bűnügyi statisztika

A JOG 279 tárgyai : Római jog (története és institúciói) heti 8 órán. Juss | tinianus-instituciómak III. k. XIII—XXIX. tit. De Obligationibu- j szövegmagyarázattal, spec. coll. heti 1. órán.—Kársa István dr. ' ny. r. tanár, a jogtudományok doktora, köz- és váltó-ügyvéd, jogakad. tanár 187:-» óta, Debrecenben 1883 óta. Tantárgyai : Ausztriai magánjog heti 6 órán. Magyar magánjog heti 5 órán. Bacon i Lajos dr. az államtudományok doktora, ny. r. tanár a tiszántúli ev. ret egyházkerület aljegyzője. Jogakad. tanár 1875. óta. Debrecenben 1885. év óta. Tantárgyai :Magyar közigazgatási jog heti 5 órán, Allamszámviteltan heti 3 órán, Közgazdasági igazgatás heti 2 órán.— Ozory István dr. ny. r. tanár a jogtudományok doktora köz- és váltó-ügyvéd, Jogakad. tanár Debrecenben 1887 óta. Tantárgyai: Büntető jog heti 5 órán. Bűnvádi eljárás heti 5 órán. — B a r t h a Béla dr. mult évi akad. igazgató, a jog- és államtudományok doktora, képesített egyetemi magán-, nyil. rend. akadémai tanár 1887, Debrecenben 1895 óta. Tantárgyai: Magyar pénzügyi jog heti 5 óra. Nemzetgazdaságtan heti 5órán. — Kérészy Zoltán mult évi jogkari dékán, képes, egyetemi magán-, akad. rendes tanár. Debrecenben 1895 óta. Tantárgyai: Egyházi jog heti 7 órán. Gyakorlatok az egyházi jog köréből kiszemelt jogforrás-részletek tárgyalásával, heti 1 órán. Magyar alkotmány- és jogtörténet heti 7 órán. H e 1 1 e Károly dr. Tantágyai: Perrendtartás heti 5 órán, Váltó és kereskedelmi jog heti 6 órán. — H a e n d e 1 Vilmos dr. a jogtudományok doktora ny. r. jogakad. tanár, Debrecenben 1900 óta. Tantárgyai: Bevezetés a jog- és államtudományokba heti 2 órán, Alkotmány és kormányzati politika heti 5 órán. Bányajog heti 3 órán. Reklám-ügyvédek. Csak imént látta a müncheni ügyvédi kamara szükségét annak, hogy külön körlevélben nyomatékosan figyelmeztesse a kamara tagjait az ügyvédi rendtartás idevágó szakaszaira és a fegyelmi eljárás megindítását helyezte kilátásba azok ellenében, kik «hírlapokban hivatásbeli tevékenységükre és elért sikereikre vonatkozó közleményeket praxisszerzés céljából, vagy nekik egyébként reklámul szolgáló módon tesznek közzé, vagy az ilyenek megjelenésére közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorolnak.* Az ügyvédi reklámhajhászat ezen kinövései nem szorítkoznak csupán Németországra. A bécsi «Junstische Bialter» f. é. szeptember 22-ik számában ugyanezt a kérdést fejtegeti és a «streberek» reklámhajhászata ellen kel erélyesen sikra. «A reklám utálatos kinövései — úgymond — visszahatásukban azon esztelenségre vezettek, hogy az ügyvédek nevei a hírlapokban egyáltalában meg ne neveztessenek. Aki az ügyvédségben többet lát az egyszerű iparüzemnél, az ép oly Ízléstelennek fogja találni az ügyvéd egyéniségének elvi ignorálását, mint ha a műépítészt, írót, politikust nevétől megfosztani akarnák. Azonban látható az ily jelenségekből, hogy mily mélyre terjed az ily iparszerü nagy dobütésektől való undor, melyekhez fegyelmi bíróságunk eddig, más országokkal éppen ellentétben, — nyúlni nem merészkedett. Itt ugy látszik az a nézet uralkodik, hogy a világok legjobbikát éljük. Beh kár, hogy a iCandid>-ok karunkon kívül oly ritkán találhatók.* És nálunk? Szóról szóra ugyané sorokat alkalmazhatjuk. Igazán nem tudjuk, nevessünk-e vagy bosszankodjunk-e inkább a nálunk napirenden levő csúnya hírlapi reklám okából. Idéző végzéseknek és határnapokról való értesítéseknek Németországban tartózkodó felekkel, illetve német bíróságokkal való közlése. Előfordul, hogy a Németbirodalomban tartózkodó felek részére kézbesítendő idézések valamint a tanúkihallgatási és egyéb határnapokról szóló értesítések ugy a közvetlen, mint a diplomáciai uton való érintkezés eseteiben gyakran elkésve oly időben érkeznek a kézbesítésre, illetve az értesítés közvetítésére hívott német hatóságokhoz, a midőn a megidézett, vagy a határnapról értesített németországi fél, illetve képviselője se személyesen nem jelenhetik meg, sem a tárgyalásnál, a tanúkihallgatásnál stb. képviseltetéséről nem gondoskodhatik. Minthogy ebből a németországi felekre joghátrányok származhatnak és a német törvények szerint is a perben álló feleknek jogukban áll, hogy a tanúkihallgatásnál bírói szemlénél stb. személyesen vagy képviselőjük által megjelenjenek, a német külügyi kormány kívánatosnak jelentette ki, hogy a magyar bírósági idézéseknek és a határnapokról való értesítéseknek Németországba való továbbítási oly időben történjék, hogy az iratok közvetlen érintkezés esetében (30,021/1899. I. M. sz. rendelet 5. és 19. §§.) az illető német bírói hatósághoz legalább 8 nappal, a diplomáciai uton való érintkezés esetében pedig a német külügyi hivatalhoz legalább 14 nappal a határnap előtt érkezzenek meg. Tekintettel arra, hogy a diplomáciai ut hosszabb időt vesz igénybe, a Németbirodalomba küldendő idéző végzéseket és határnapos értesítéseket a kir. igazságügyminiszteriumhoz a továbbítás közvetítés végett legkésőbb megelőzőleg 4 héttel kell fölterjeszteni. (7,400/1901. I. M. sz.) Állásáról lemondott kir. törvényszéki aljegyző tulélvezett hivatali illetményeinek visszatérítéséről. Egy kir. törvényszéki aljegyző, állását lemondás után elhagyván, a kir. igazságügyminiszter intézkedett, hogy a nevezett az előre felvett fizetést és lakáspénzt, valamint a kapott fizetési előleget, mint tulélvezményt visszatérítse. Ezen intézkedés ellen a kir. törvényszéki aljegyző panaszszal élvén, a m. kir. közigazgatási bíróság folyó évi április 16-án 575. sz. a. következőleg itélt: A bíróság a panaszt elutasítja. Indokok: A bírói ügyviteli szabályok 38. §.-a szerint lemondás esetében a hivatali járandóságok azzal a nappal, amelytől fogva a lemondó hivatalától felmentetett, ha pedig hivatalát igazolatlanul már előbb odahagyta, az odahagyás napjával szűnik meg s a lemondó köteles az előre kiszolgáltatott járandóságokat ettől a naptól számítva visszafizetni. Minthogy a tárgyiratok tanúsítják, hogy a panaszló dr. A. S. a gy . . . . i kir. törvényszéknél viselt aljegyzői állását lemondás után, 1900. évi április hó 17-én igazolatlanul elhagyta, fizetését és lakáspénzét pedig előre felvette s igy a fent hivatkozott 39. §. esete tényleg fenforog: minthogy az állami tisztviselők illetményeinek szabályozásáról alkotott 1893. évi IV. t.-cikk nem zárja ki a birói ügyviteli szabályok 39. §-ába felvett kivételes rendelkezés érvényét, sőt ezek az ügyviteli szabályok az alkalmazás feltételeit megállapító jogszabályt képeznek, ezek tehát a panaszlóra, midőn tőle a fizetés és lakáspénz tulélvezett összege visszaköveteltetett, jogosan voltak alkalmazhatók: a panasztel kellett utasítani. A biróság e határozat két példányát a m. kir. igazságügyminiszternek 1901. évi február hó 20. napján 3532. szám alatt kelt iratai mellékleteivel együtt megfelelő eljárás illetőleg a panaszló részére az egyik példánynak az 1896: XXVI. t.-cik 138. §-a és a 21,973/M. E. 1896. számú végrehajtási rendelet 24. pontja szerint eszközlendő kézbesítés végett megküldi. (17,357/1901. I. M. sz.) Egyletek alakitása. * Az egyletek engedélyezéséről az 1874. évi 1,508/eln. számú belügyminiszteri rendelet intézkedik, mely az egyleteket céljukhoz képest politikai, humanisztikus, nyerészkedési, közmivelődési és gazdasági egyletekre osztja, kifejezést adva annnak is, hogy nemzetségi egylet csak mint irodalmi és közmivelődési egylet alakulhat. Az egyletek ezen csoportjába illeszkednek bele az ujabban nagy számmal alakuló szakegyletek, a melyeknek ugyanazon foglalkozást üző tagjai az önképzésen kivül rendszerint közmivelődési és jótékonysági célt is tűznek maguk elé. Az emiitettek közül bármely célú egylet kívánjon megalakulni, szükséges, hogy az egylet leendő tagjai ebbeli szándékuk kifejezése céljából alakuló gyűlést tartsanak, amelyről felvett jegyzőkönyvben a megjelentek névszerint felsorolandók és abban határozatilag kell kimondaniok, hogy ilyen és ilyen cim alatt részletesen körülirt célra egyletet óhajtanak alakítani. Ez alkalommal meg kell választaniok az ideiglenes tisztikart és ki kell jelenteni, hogy a felolvasott alapszabályokat kivétel nélkül elfogadják. . , . Az alapszabály-tervezetben meghatározandók az egyletbe való felvétel és kizáratás feltételei és módozatai, a tagok jogai és kötelességei; továbbá az egyleti tagok egyeteméből alakítandó közgyűlések, valamint a választmányi ülések hatásköre, azok összehívási módja, továbbá ezen gyűlések határozatainak érvényeségéhez megkívántató tagok száma és a szavazatok aránya és a gyűlésekről vezetendő jegyzőkönyvek mikénti hitelesítésének módja is. Felveendő az alapszabályokba, hogy az egyletet hatóságok és harmadik személy irányában az egyleti elnök képviseli; továbbá kifejezés adandó annak, hogy a választmányi határozatok és igy a felvétel megtagadása és a kizáratás iránt hozandó választmányi határozatok is az egylet közgyűléséhez megfelebbezhetők. Miután magánegyletek tagjaikkal szemben pénzbírságok kiszabására nem jogosultak, ily rendelkezés az alapszabálytervezetekben helyt nem foglalhat. Felveendő esetleg az alapszabályokba, hogy külföldiek csak a m. kir. belügyminisztérium utólagos jóváhagyásával választhatók meg tiszteletbeli tagokul. Kiskorúak csak atyai vagy gyámi beleegyezés mellett vehetők fel a súlyos tagsági kötelezettséget megállapító egyletek, társulatok tagjai közt. Ily egyletek pl. a betegsegélyző, temetkezési egyletek és társulatok. Ez általános rendelkezéseken kivül tartalmazni kell az alapszabályoknak azt, hogy azoknak megváltoztatása vagy módosítása az egylet feloszlása és ez esetben vagyonának hovaforditása tárgyában hozandó közgyűlési határozatok, jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztendők. Felveendő végre az alapszabályokba az emiitett 1874. évi 1,508/eln. sz. belügyminiszteri rendelet melléklete IX. pontjának szószerinti szövege, mely a következő: •<Az esetben, ha az egylet az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által — a mennyiben a további működésének folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék — haladéktalanul felfüggesztetik, s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik.* Az itt felsorolt elvek azok, melyeket az összes egyleti alapszabályok elkészítésénél az említett belügyminiszteri rendelet mellékletét képező pontozatokon kivül figyelembe kell venni. Ezen általános feltételeken kivül vannak azután oly különleges rendelkezések is, melyeknek csak bizonyos célú egylet alapszabályaiban kell kifejezést adni. *) Gyakran fordulnak olvasóink hozzánk az egyletek alakítására vonatkozó kérdésekkel. A fenti cikkben el vannak sorolva mind azon irányelvek, melyek alatt egyletek alakithatók. Szerkesztőség.