A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 39. szám - Fővárosi bűnügyi statisztika

280 A JOG így a temetkezési egyletek alapszabályaiba felveendő, hogy az ily egyletbe belépni kivánó egyén életkora anyakönyvi kivonattal igazolandó. A tűzoltó-egyletek alapszabályaiban későbbi félreértések és összeütközések kikerülése céljából tanácsos kifejezni, hogy a tűzvész színhelyén az egylet a fennálló szabályok értelmében a helyi rendőrség rendelkezéseinek magát alávetni tartozik, technikai tekintetben azonban teljesen önállóan rendelkezik. Ugyanitt emiitjük meg, hogy a belügyminisztérium rendszerint megkívánja, miszerint a tűzoltó-, hadastyán- és lövesz-egyletek alapszabályai az egyenruházat, felszerelés, fegyverzet és rangjelzés részletes leírásával kiegészítve legyenek és lehetőleg ezen cikkeknek szines ábrája is csatoltassék, hogy a katonai egyenruhától és felszereléstől való különbözősége megállapítható legyen. Fényképfelvételek magukban véve a különbség konstatálására elégtelen tájékozást nyújtanak, mert fényképből a részletek ki nem vehetők, sem pedig az alkalmazandó szinek meg nem állapithatók. Megjegyezük itt azt is, hogy a tüzoltó-egyleti tagok egyenruházatának és rangjelzésének az országos tűzoltó-szövetség által megállapitottakal szigorúan egyeznie kell. Ami továbbá azon szakegyleteket illeti, a melyek a munkanélküli tagok segélyezését és a munkaközvetítést is célul tűzik ki, az ilyen egyleteknek alapszabályilag kell intézkedni arra nézve is, hogy a munkának összebeszélés folytán történt beszüntetése esetén az egylet az összebeszélésben résztvevő tagoknak a munkaszünetelés tartama alatt segélyt nem nyújthat. A munkaközvetítésre vonatkozólag pedig ki kell mondani, hogy az egylet munkát csakis saját tagjainak közvetít. Vannak egyletek, a melyek az ország címerét is használni kívánják. Miután azonban az ország címerének használhatásáért engedély eszközlendő ki, ennélfogva az engedély az alapszabályokkal együtt bemutatandó. Az alapszabályok a megalakulásról felvett jegyzőkönyvvel és rendszerint három megegyező példányban mutatandók be a közigazgatási hatóságnál a láttatnozást kérő kérvény kapcsán, mely utóbbi és a jegyzőkönyv ivenként 1—1 koronás bélyeggel, mig az alapszabályok — melyek az ideiglenes elnök által aláirandók — és egyéb mellékletek ivenként 30—30 filléres bélyeggel látandók el. Csak azon alapszabályok mutatandók be 4 példányban, melyeknek láttomozásához a belügyminiszteren kivül, más szakminiszternek is hozzá kell járulni, ilyenek a szakegyletek, a hadastyán, gazdasági, chevra-kadischa stb. alapszabályai. fia az ilykép felterjesztett alapszabály-tervezetekre 40 nap lefolyása alatt a minisztérium határozatot nem hozott vagy észrevételt nem tett, az egyesület működését ideiglenesen megkr Iheli ugyan, azonban véglegesen csak akkor alakulhat meg, ia alapszabályai a kir. kormány láttamozásával elláttattak. A fenti szabályok ellenére alakult vagy alakított, illetőleg a hatóságilag feloszlatott vagy felfüggesztett egyletek vezetését, vagy azok gyűléseiben vagy bármiféle működésében való részvételt az 1898. évi 1,136/eln. számú belügyminiszteri rendelet kihágásnak minősíti és 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli büntetni. Ujabb időben legtöbb panasz a leánykiházasitási és temetkezési egyletek ellen szokott felmerülni. A leánykiházasitási egyletek ugyanis, melyek hozománybiztositással, tehát az életbiztosítás egyik ágával foglalkoznak, a kereskedelmi törvény rendelkezéseit akként játszották ki, hogy a temetkezési járulék kiszolgáltatásával kombinálják a kiházasitást. Hogy ezen egyletek visszaéléseinek a belügyminisztérium gátat vessen, ujabb időben az ily egyletek alapszabályait nem látja el bemutatási záradékkal. Ugy tudjuk, hogy a régebben alakult ilv egyleteket is szoritani fogják arra, hogy alapszabályaikat a kereskedelmi törvény rendelkezéseihez képest dolgozzák át és azokat a kereskedelmi cégjegyzékbe leendő bejegyzés végett az illetékes törvényszéknél nyújtsák be. Ezek azok az irányelvek, a miket az 1875. évi rendelet kibocsátása óta az egyleti ügyek intézése és az alapszabályok alkotása körül figyelembe keli venni. Utazó-pénzbeszedö járandósága iránt indított ügy elbírálása a közigazgatósági hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1901. február 8-án hozott határozata. A m. kir. minisztérium K. Árminnak H. Adolf ellen 150 kor. és járulékai iránt folyamatba tett ügyében a dárdai kir. járásbíróság és Baranya vármegye baranyavári járásának főszolgabirája között fölmerült hatásköri összeütközés esetében az 1869. évi IV. t.-c. 25. §-a alapján a következőkép határozott: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság mint iparhatóság hatásköréhez tartozik. Indokok: K. Ármin kereskedelmi utazó pécsi lakós a baranyavári járás főszolgabirájához, mint elsőfokú iparhatósághoz. H. Adolf villányi borkereskedő ellen 1900. évi szeptember hó 12-én 9,780. sz. a. beadott panaszában azt adta elő, hogy a panaszolt őt 1900. évi január hó 1-étől 1900. évi december hó 31-ig pénzbeszedő utazónak alkalmazta, s ebből a viszonyból neki 1900. évi januártól 1900. évi szeptember hó végéig terjedő időre 193 koronával adósa; kérte a panaszoknak ebben az összegben való elmarasztalását. Az 1900. évi október hó 12-én megtartott tárgyaláson a panaszolt első sorban a közigazgatási hatóság, mint iparhatóság hatásköre ellen emelt kifogást azon az alapon, hogy K. Ármin nem kereskedelmi alkalmazott, hanem a villányi borkereskedő-csoport által közös költségre felfogadott magánvégrehajtó volt, a ki az ügyvédek által peresített követelések végrehajtásával és az esetleges árveréssel volt megbízva esetről-esetre, ügye tehát nem tartozik a közigazgatási hatosághoz, mert csakis munkateljesítésért járó dijat keres. A panaszos hangsúlyozta, hogy őt «Reisender Incassam>-nak, tehát kereskedelmi utazónak alkalmazta a panaszlott, aki pénzek felvételével és behajtásával van megbízva. Mind a két léi megegyezett abban, hogy a panaszos alkalmazása az 1899. évi december hó 2-án kelt és A) alatt becsatolt okirat alapján történt. Ennek az okiratnak, amelyet H. Adolf a maga személyében K. Árminhoz intézett, levél alakjában állított ki, a tartalma a következő: ^Személyes megegyezésünk értelmében felfogadom önt az 1900. évre évi 100 frt., illetőleg előlegesen fizetendő havi 8 frt 50 kr. fizetés mellett mint utazó pénbeszedőt (Reisender-lncassant) abból a célból, hogy a végrehajtási ügyekben és az ezekből származó árverések alkalmával közbenjárjon. Fizetek önnek minden napért, a melyet az én ügyeimben uton tölt, 8 frt 50 kr. utiilletményt: ennek ellenében köteles ön az önnek átadott összes végrehajtási ügyeimet lelkiismeretesen elintézni, s érdekeimet megvédnr Az ön közbenjárásáért bíróilag vagy egyezségileg megállapított és az adóstól behajtott költség az én javamra esik.» A főszolgabíró a panaszost panaszával el-, illetve a rendes birói útra utasította, mert a tárgyalás során beigazolást nyert, hogy nem kereskedelmi alkalmazott volt. Ezek után K. Ármin 1900. évi október 18-án 1900. Sp. I. 1,143. sz. alatt a dárdai kir. járásbíróság előtt adta be keresetét, amelyben H. Adolfnak az 1900. évi februártól 1900. évi december hó 31-éig járó 183 korona tőkében s kamatjában és a költségben marasztalását kérte, mert az alperes a szolgálati viszonyt egyoldalulag felbontotta. Az alperes a tárgyaláson a járásbíróság hatásköre ellen is kifogást emelt, mire a kir. járásbíróság az 1900. évi november hó 15-én 1900. Sp. I. 1,143/2. sz. a. hozott végzésével az 1893. év XVIII. t.-c 27. §ának 2. pontja alapján emelt kifogásnak helyt adott, a pert megszüntette, s a felperest költségben marasztalta, mert a kereset tartalmából és felperesnek az előadásából kitűnik, hogy felperes alperesnek, ki borkereskedő, kereskedelmi utazója volt, aki pénzek beszedésére volt nála alkalmazva s minthogy a kereskedelmi utazó az 1894. évi XVII. t.-c. 92. §-a értelmében kereskedősegédnek tekintendő, s közte s a kereskedő között a munkaviszony tartama alatt felmerült vitás kérdés eldöntése az 1884. évi XVII. t.-c. 176. §-a értelmében a közigazgatási eljárás alá tartozik. E szerint a dárdai kir. járásbíróság és a Baranya vármegyei b ranyavári járás l'őszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel. Az eljárást a közigazgatási hatóság mint iparhatóság hatáskörébe kellett utalni, mert az A) alatti szerződésből az tűnik ki, hogy T. Adolf K. Ármint az uton töltött időre való dijazáson felül évi fizetés mellett u azó-pánzbeszedőnek fogadta fel, ő tehát az 1884. évi XVII. t.-c. 98. §-ára és az 1875. évi XXXVII. t.-c. 45. §-ára tekintettel, H. Adolf kereskedelmi meghatalmazottjának, illetőleg kereskedősegédjének tekintendő, a kinek ebből a viszonyból származó követelése az 1884. évi XVII. t.-c. 176. §. a'apján az iparhatóság elbírálása alá tartozik. (5,260'i>OI I. M.) Szerkesztőségi üzenetek. K. D. Közigazgatás. Arad. Az 189ÍÍ: XXVI. t.-c. 27. ij-a értelmében a törvényhatósági bizottságnak azon határozata ellen, amelylyel a községi (kör-) jegyző és hozzátaztozóik illetménye, (nyugdíj stb.) ügyében intézkedik, amennyiben az a kérdés vál k vitássá, hogy az alkalmazottnak, illetőleg hozzátartozónak jogos igényük van-e az ellátásra, vágy részeltetésre, vagy hogy az alapul vett címen mekkora összeg illeti meg őket, a közigazgatási bírósághoz panasz intézhető. A felemiitett esetben a törvényhatósági bi/.ottság másodfokon eljárni jogosítva van. Az eljárást részletesen szabályozza az 1897. évi 44.879. sz. bclügym. rend. A községjegyzői nyugdijszámitásra nézve elvi jelentőségű határozatok a B o n c z a-féle közig, döntvénytárban találhatók. Kúriai és táblai értesítések Felsövissó. P Gy. dr. Láhner-Jorkutz (4,847/900 p. sz.) szept I!). hh. — Homonna. M. Gy. dr. Mazur Matheóci bgy. érk. 2,103/901 p sz. a. előa. Bubla, n e — Miskolc. H. G. dr. Hercz- Bodón nem érk. — Nagyvárad R. N dr. Kiss -Szegedi nem érk. Nvárádszei eda. D. L. Ince-Ince érk. 893/901 v. sz. a. előa. Jókuthy, n. "e. — Óbecse. V. A. dr. Radulaski-Radulaski (7,697/900 p. sz ) szept. 24. hh. A somorjai közjegyző helyettest, esetleg gyakorlattal biró jelöltet keres. 3 3 Vidéki albiró cserélni óhajt, lehetőleg tiszta magyar vidékre Cime a kiadóhivatalban. Ajánlatok ugyanoda küldendők. 3 — 3 Közjegyzői, ügyvédi irodákban, továbbá kir. járásbiróságnál működött, 11. évi praxissal biró, jóirásu, feddhetetlen, józanéletü családos ember, aki kérvények és egyéb beadványok szerkesztését érti — hagyatéki tárgyalások önálló vezetésére képes telekkönyvi ügyekben otthonos; minden elfogatható szerény föltétel mellett közjegyzői, esetleg ügyvédi irodában vidéken sürgősen állást keres. — Cim a kiadóhivatalban. 2—1 Kózjegyzősegéd, ki a hagyatéki tárgyalások önálló vezetésére képes, telekkönyvi ügyek és egyéb kérvények szerkesztésében jártas, állandó alkalmazást keres. Kitűnő bizonyítványai vannak. Cime a kiadóhivatalban. 3 3 RÉVAI LAJOS dr. lakása V., Kálmán-utca 16. STILLER MÓR dr. lakása V., Rudolf-rakpart 3 PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.