A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 39. szám - Fővárosi bűnügyi statisztika

278 A JOG jelentkezik. Az «évi mérlegből* pedig nem csak az utolsó év nyeresége, hanem a tartalékalap alakjában az előző évekről öszszegyujtött nyereség is kitűnik.» Hivatkozik még a Reichsgericht, nek egy ily értelmű határozatára is (R. G. XXVIil. 55.1.) Angliában pedig összegyűjtött tartalékoknak fölosztása a részvényesek közt közgyűlési határozat alapján oly gyakran előfordul, hogy erre terminus technicus is képződött: bonus, vagy cash bonus. Ha tehát jogi szempontból, tételes törvényünk szempontjából nem állnak meg a két biróság tételei: nézzük, vájjon gaz, dasági szempontok kívánatossá teszik-e azok érvényesülését ? Első pillantásra ugy tetszik, mintha a judikaturának ez irányban való kijegecedése alkalmas lenne arra, hogy a tartalékok szétosztásának, igénybevételének erős megnehezítésével a magyar részvénytársulatok tartalékképzését előmozdítsa. Ez azonban merő optikai csalódás. Vájjon lesz-e pénzintézet, amely oly években, amikor értékpapírtárcáján árfolyamemelkedés mutatkozik, ezt tartalékba fogja helyezni, holott a tartalékot nem veheti igénybe oly években, amikor a tárcár- árfolyamveszteség mutatkozik ? Vájjon lesz-e részvénytársaság, a mely nagy nyereséggel záruló években — a dividenda egyenlősitésg érdekében — osztaléktartalékot fog képezni, holott abból e gyenge években a folyó nyereségből kiönthető osztalékot nem egészíti ki ? Alig lesz. Végre is a részvénytársulatoknál a tartalékok képzése megfelel a magánember takarékosságának. De vájjon emelni vagy csökkenteni fogja-e a takarékossági hajlamot az olyan tilalom, hogy a megtakarítót pénz fölött nem szabad rendelkezni, mert ennek a pénznek a fölhasználásával sértve vannak az esetleges hitelezők érdekei ? Az egri esetben sem a törvényszék, sem a tábla nem találták el — ugy véljük - tételes törvényünk helyes alkalmazását, nem juttattnak általános jogelveket kifejezésre, de mindezek fölött gazdasági szempontból is káros dolgot mi veitek. (Közgazdaság.) Belföld. Az uj biztosítási törvényjavaslat, melyet az igazságügyminister a megtartott szakértekezlet által tett észrevételei némelyikének figyelembe vételével, újból átdolgoztatott, már végleges szerkesztésében elkészült, — és mint értesülünk az összeülendő országgyűlés kezdetén be fog terjesztetni az igazságügyminiszter által. Az újításokra nézve laptársunk — a Jogt. Közi. ugy értesül, hogy módosítások főleg a díjtartalék elhelyezésének módozatai körül lesznek, amennyiben az elhelyezésnek többféle módja engedélyeztetik majd, mint az előző tervezetben, továbbá az átmenetre nézve is tetemes könnyítéseket biztosit a javaslat a már működő társulatoknak. A külföldi vállalatok hatályosabb ellenőrzését kívánja az uj javaslat elérni azzal az intézkedéssel, hogy azoknak magyarországi képviselői csak magyar állampolgárok lehetnek és hogy azoknak tényleg és állandóan itt kell lakniok és tartózkodniok. Az országos ügy védgyülés, mely a fővárosban f. é. november 24., 25., és 26-án, a budapesti ügyvédi kamara helyiségeiben fog megtartatni, a következő kérdések felett lesz hivatva határozni : 1. Állásfoglalás a polgári perrendtartási tervezetnek az ügyvédiképviseletet érintő intézkedései tekintetében. Előadó: V é g m a n Ferenc (Szeged). Véleményezők: K ö n i g Vilmos (Budapest), Hering Zsigmond (Sopron), Hajik István (Zala-Egerszeg.) 2. Mily módon és mely eszközökkel tehető az igazságszolgáltatás a szegényebb sorsú nép részére hozzáférhetőbbé és olcsóbbá? Itt tárgyalandó az 1896. évi országos ügyvédgyülésről visszamaradt következő kérdés: a közigazgatási bíráskodáshoz utalt jogügyek olcsó ésgyors elintézése. Előadó:Nagy Dezső (Budapest). Véleményezők: Zakariás János ^Brassó), Turcsányi Ödön (Besztercebánya), R é v é s z Ernő (Szabadka), Kozma László (Zombor), Lengyel Lajos (Miskolc) Korányi Gyula (M.-Szigetj. 3. Állásfoglalás az ügyvédi nyugdíjintézet létesítése tárgyában. Előadó Z i s k a y Antal (Győr.) 4. a) Az ügyvédség jelenlegi szervezete meghagyandó avagy uj alapra fektetendő-e? (bifurcatio, numerus clausus). Előadó: Pollák Illés (Budapest). Véleményezők: Komis Géza (Temesvár), Weisz József (Kolozsvár), Balog Arnold (Budapest), Szt e hl o János (Eperjes), Vörös Jenő (Győr.) b) Miképp mérséklendő az ifjúságnak a túlzsúfolt ügyvédi pályára tó dúlása? (ügyvédképzés.) Előadó: Hlatky Endre (Nagyvárad). Véleményezők: B a rács Marcel (Budapest), P 1 e i n i n g e r Ferenc (Pécs), Nagy Olivér (Pozsony), N y ul á s zy János (Kassa), Csontos Olivér (M.-Vásárhely), Babocsay Sándor (Eger.) 5. Megengedhet ő-e. hogy közigazgatási hatóságok szabadságvesztés-büntetéseket szabjanak ki? Előadó: Gyöngyösi József (Budapest.). Véleményezők: Márk Endre (Debrecen), Kecskeméti Lajos (Kecskemét), Szabó László (Szombathely;, Kelemen Samu (Szatmár.) Jóformán feleslegessé vált az időközben megtartott szaktanácskozmányban a bpesti ügyvédi kamara képviselői részéről előadott kívánalmak és a miniszter nyilatkozatai folytán. A szerkesztőség. Irodalom. Ihering Rudolf dr. Magánjogi esetek. Magyarította és bővítette Schwarz Gusztáv dr. ny. r. egyetemi tanár. 154. I. Politzer Zsigmond és fia kiadása, Budapest, 1901. Ara 2 K 40 f. A jogi szakoktatás súlypontja ujabban mindinkább az u. n. praktikumokra helyeződik át. Gyakorlati érzék nélkül a theoria nem sokat ér s az egyetemről az életbe kikerülő jogász gyakran tehetetlenül áll a reá váró praktikus feladatok megoldása előtt. A jogiirodalomnak uj tere nyílott a praktikumok létesitése által: megvitatásra alkalmas esetek gyűjtése és szerkesztése. A legjelesebb német profeszszorok készítettek is ilyen esetgyüjteményeket:Ihering, Stammler, List, Dachow, Kochler vannak igen elterjedve. Egyik legkiválóbb — magánjogi eseteket magában foglaló — ily gyűjtemény a világhírű, volt göttingai tanárnak Ihe r i n g n ek az esetgyüjteménye, melyet most Schwarz Gusztáv egyetemi tanár kitűnően megmagyarítva és uj esetekkel megtoldva, második kiadásban tesz közzé. Telekkönyvi mintatár cím alatt a Telekkönyvi Tisztviselők Országos Egyesülete egy igen hasznavehető munkát készítetett saját szakbizottsági tagjai által, melyhez összesen 23, külön füzetekként kezelhető hü utánzatban bemutatott telekjegyzőkönyv, illetve központi telekkönyv és telekkönyvi betét van csatolva, melyekben nem kevesebb, mint ötödfélszáz, egymással összefüggő bejegyzés van. Külön füzetben 56 darab végzésminta van, melyeket a mintatár telekkönyveiben foganatosítottak. A munka csak az esetben jelenik meg, ha elég megrendelő jelentkezik. Ára 7 kor. lesz. A megrendelések az egyesülethez cimzendők (Budapest Alkotmány utca, Törvénykezési palota.) Vegyesek. yC. Fővárosi bűnügyi statisztika. A fővárosi államrendőrség tevékenységéről számol be Rudnay Béla főkapitány azon vaskos kötetben, amelyet hivatalos jelentéskép közzétett az állami rendőrségnek 1900. évi működéséről. Ezen nagyérdekü jelentésnek a következőkben közöljük a bűnügyekre vonatkozó adatait kivonatosan. Az elmúlt évben felségsértésért 8, a királyi ház tagjának megsértéseért 5, hatóság elleni erőszakért 123, izgatásért 2, pénzhamisítás vagy hamis pénz forgalomba hozataláért 113, hamis vád, eskü és tanuzásért 26 egyén ellen volt eljárás folyamatban. Az erkölcs ellen elkövetett eselekmények közt 126 szemérem elleni bűntett és vétség és 5 kettős-házassági eset volt. Becsületsértés és rágalmazás miatt 1,007 esetben tettek följelentést. A gyilkosságok és azok kísérletének rovatában 23 eset szerepel: ezekből csupán kettő volt befejezett gyilkosság. Kinyomozatlanul ezek között egyik sem maradt. Az emberölések és kísérletei közül 27 bűntettnek, 19 vétségnek minősíttetett, Gyermekölés tavaly csak 7 volt, míg magzat-elhajtást 59-et jelentettek be. A testi sértések száma 1,661 volt. Párbajvétségért 27 esetben 39 egyén ellen volt vizsgálat. A vagyon elleni bűncselekmények közt a lopások szerepelnek a legnagyobb számmal. Előfordult tavaly 9.317 eset. Az ellopott értékek 914,567 koronát tettek ki, amiből a nyomozás során 399,046 kor. megtérült. A rendőrség buzgalmát dicséri az is, hogy a följelentett 7,983 tettes közül 6,171-et kinyomozott. Rablás és kísérlete 78 volt, ezek közül csak 9 esetben maradt a nyomozás sikertelen. Zsarolás és kísérletéért 152 esetet jelentettek föl a rendőrségnél, de ezek közt egy sem volt súlyosabb beszámítás alá eső. Sikkasztás vagy zártörés miatt 1,849 esetben indítottak vizsgálatot ; a bejelentett kár 467,980 korona volt és ebből 90,710 korona térült meg; a nyomozás különben 1,694 esetben volt eredményes. A csalási eseteknek a vagyon elleni bűncselekmények közt a harmadik hely jut. Előfordul 1,040 eset, eredményes volt 858 esetben és a 607,620 korona följelentett kárból 317,860 térült meg. Végül orgazdaságért 16, gyujtogatásért 36 és uzsora miatt 25 esetben teljesített a rendőrség nyomozást. Egyéb bűncselekmények közül 3 magánosok elleni erőszakot, 47 személyes szabadság-, magánlak-, s levéltitok megsértési vétséget, 111 okirat- és egyéb hamisítást és 10 megvesztegetést jegyez föl a rendőri krónika. A bűncselekmények elkövetői átlagos számítás szerint háromnegyedrészben férfiak, egynegyedrészben nők. Az elmúlt évben összesen 2,183 balesetet jelentettek be a rendőrségnél; ezekből 111 halálos, 1,205 súlyos, 867 pedig könnyű sérülést okozott. Tava y 140 hullát találtak a fővárosban; ezek közül 27 ismeretlen maradt. Eltűntként bejelentettek 1,398 egyént, ezekből föltaláltak 1191-et. A debreceni ev. ref. főiskola tanrendje az igoi—1902. iskola, év első felére a jog- és államtudományi szakban. Kovács Sándor dr ny. r. tanár a jogtudományok doktora oki. ügyvéd. Jogakadémiai tanár Debrecenben 26 év óta. Tan-