A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 37. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. címéhez (Eljárás a házassági perekben)

260 A JOG polgárság elnyerése óta hat hónap meg el nem telt és a kül­földi bíróság előtt a per a házas felek korábbi joga által sza­bott határidő alatt volt megindítva. A bontó és válóperekben az előzetes békéltetés nem szük­séges, ha ez a külföldön meg volt kísérelve. Ugyanezekben a perekben továbbá a különélés elrendelése is mellőzhető, ha a külföldi bíróság a különélést már elrendelte. A belföldi bíróság a külföldi perben fórtént bizonyítás­felvételt a felek meghallgatása után felhasználhatja. Teljesen uj szabályokat ir elő ez a §. arra az esetre, ha a honositott magyar állampolgárok külföldön házassági pert indítottak meg és ez még folyamatban van. Először is kivételt tesz az elévülési szabály alól. Birói gyakorlatunk szerint honositottaknál a H. T. 57. és 83. §-aiban iit határidők szintén a honosítás napjától kezdődnek, amit helyes továbbra is fentartani, de kétséges, vájjon nem okoz-e sok komplikációt annak vizsgálata, hogy a külföldi bíróság előtt a pert a házasfelek korábbi joga által megsza­bott határidő alatt inditották-e meg? Nézetünk szerint erre az utóbbi kellékre nincs semmi szükség. A harmadik bekezdés ismét előzetes békéltetést emlit, ami félreértésekre adhat okot. Ennélfogva az «előzetes» szó itt is törlendő. Nem sok értelme van a negyedik bekezdésnek. Az eset­ben ugyanis, ha a külföldinek maradt házastárs nem védeke­zik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, kétséges értékű lesz a külföldi biróság által felvett bizonyítás eredményének tekin­tetbe vétele. Legjobb lesz a negyedik bekezdést egyszerűen törölni, mert visszaélésekre is adhat okot annyiban, hogy a házasság felbontása céljából ugy is tömegesen beözönlő kül­földieknek még alkalmat nyújt arra, hogy házasságuktól Magyarországon minél gyorsabban és minél könnyebben meg­szabadulhassanak. Az e tekintetben tett szomorú tapasztalatok folytán inkább szigorítani, mint könnyíteni kellene a hono sitottaknak a házasság felbontását. 717. §. Ha annak megállapítása végett, hogy a felek közt há­zasság létezik, vagy pedig az 1894: XXXI. t.-c. 30. §. értel­mében nem létezik, avagy hogy a házasság egy bizonyos sem­miségi ok hiányában érvényes, a felek életében, illetőleg a házasság megszűnése előtt keresetet indítanak: az eljárásra, ideértve a birói illetékességet is, e címnek a házasság meg­semmisítését tárgyazó perre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. A kereset indítására jogosultak a házasfelek, a házas­ság nem létezésének megállapítása iránt pedig ezenfelül a kir. ügyész és az is, a ki kimutatja, hogy a házasság nem létezésétől valamely jogi érdeke függ. Az 1894: XXXI. t.-c. 48. és 50. §-ai az e §. szerint megindítható perekre is kiterjednek. Már a 673. §-nál említettük, hogy tulajdonképen nem helyes, anyagi jogi szabályokat beleiktatni a perrendtartásba, de mert a H. T. nem szól a megállapító perekről, ezt az egy kivételt a 711. §. második bekezdésénél meg lehet tenni. Az 1894. évi tervezet 61. §-ával szemben a 717. §. helyesen distingvál, mikor csak a házasság fennállása idejében indítható megállapító pereket tekinti házassági pereknek, míg a házasság megszűnése után indítható megállapító perek­ről, amelyek nem házassági perek, e helyütt nem is szól. A 717. §. ennélfogva változtatás nélkül törvényerőre emelhető. Hiánya a javaslatnak, hogy nem szól a H. T. 68. ij ában irt bejelentésről, mint a házasság megtámadásának egyik módjáról. Az 1894. évi tervezet 72. §-a következe leg rendelkezik erről a bejelentésről: <'A házasság megtámadását a jelen törvény 2. §-a szerint illetékes törvényszéknél kell bejelenteni, (ht. 68. §.) A biróság a bejelentést közli a másik volt házasféllel, vagy az elhalt házasfél hagyatékának bíróságával és örököseivel és pedig azokkal is, a kik utána a házasság érvényessége ese­tében, valamint azokkal is, a kik a házasság érvénytelensége ese­tében örökösödnek. Ha a bejelentő kellően nem igazolja, hogy az elhalt házasfélnek a bejelentésben megjelölteken kivül más örökösei nincsenek, vagy oly örökösöket jelent be, kiknek tartózkodása ismeretlen ; az ismeretlen, valamint az ismeretlen tartózkodási örökösök részére hirdetményi közlés mellőzésével gondnok nevezendő. A jelen törvény 4., 8. és 21. §-ai a bejelentésre, illetőleg elintézésre is megfelelően alkalmazandók. Az a körülmény, hogy a bejelentést nem az illetékes biróság fogadta el és közölte, vagy hogy azt nem az illeté­kes hagyatéki bírósággal közölték, vagy hogy arról a másik volt házasfél vagy valamely örökös értesítve nem lett, a beje­lentés hatályosságát nem érinti.» Érdekes jelenség, hogy ugy a H. T. 68-§-a, mint a most idézett 72. §. nem fogja fel helyesen a bejelentés lényegét és téved a tekintetben, hogy mikor lehet ilyen bejelentéssel meg­támadni a házasságot. A H. T. 68. §-a homályos, a mennyi­ben nem fejezi ki határozottan, hogy csak a házasságnak halál­lal való megszűnése esetén foghat helyet ez a bejelentés és a házasság megszűnésének egyéb eseteiben ki van zárva ugy a bejelentéssel, mint a keresettel való megtámadás. Ugyanígy rendelkezik a német birodalmi törvénykönyv 1,342. §-a is. A bejelentés itt kifejtett helyes értelmezése folytán nem állhat meg az 1894. évi tervezet 72. §-ának az a kitétele, hogy a bejelentést a volt házasféllel is közölni kell, mert a másik házasfél már meghalt s a bejelentéssel csak a megtá­madásra jogosult életben lévő házastárs élhet és senki más. Nem szól a 72. §. arról sem, valamint az irodalomban és judikaturában sincs támpont arra nézve, hogy ezt a beje­lentést keresettel vagy kérvénynyel kell-e eszközölni, továbbá hogy a bejelentést miképen intézze el a biróság ? Minthogy azon­ban határozathozatalnak tulajdonképen helye nincs, csak tudo­másul veheti a biróság a bejelentést, nem lehet elfogadni azt a nézetet, mely szerint a bejelentést, keresettel kell eszközölni és ítélettel kell eldönteni. A bejelentés ugyanis csak annak a ténynek constatá­lására szolgál, hogy a bejelentő a házasságot érvénytelennek tartja, minnélfogva a bejelentés jogfentartás, jogbiztositék, hogy ugy mondjam óvás. Annak a jognak fenntartása, biztosítása, illető­leg megóvása és pedig nemcsak a bejelentő, hanem bárki szá­mára, hogy a már megszűnt házasság érvénytelenítésére alapított igényeit (gyermekek törvényessége, vagyonjogi, örökösödési igények) külön perrel bárki érvényesíthesse. A bejelentés tehát perjogi lehetőséget teremt, keres­hetőségi jogot ad arra nézve, hogy a bejelentő, illetőleg bármely harmadik személy keresete folytán az érvénytelen házasság jogi következményeinek birói megállapítása meg­történhessék. A megindítandó megállapító vagy az igény iránti per keretén beiül kell azután vizsgálni és kell bizonyí­tani, hogy az a házasság, amelyre a bejelentés vonatkozott, csakugyan érvénytelen volt-e ? Mindebből pedig következik, hogy a biróság a bejelen­tés folytán nem tűz tárgyalást, hanem ha azt indokoltnak tartja, egyszerűen tudomásul veszi. Kiemelendő még, hogy az örökösöket a bejelentőnek igazolni kell, mivel ezek a bejelentés megtörténtéről értesi­tendők. Az itt kifejtettek értelmében a 717. §. után a követke­zőket kellene uj §.-képen belevenni a javaslatba : «A H. T. 68. S án alapuló bejentést kérvénynyel kell megtenni, amely mellett igazolni kell, hogy a házasság fennállott és hogy a megtámadásra nem jogosult házastárs halálával szűnt meg; továbbá a kérvény tartalmazza a folyamodónak azt a kijelenté­sét, hogy a házasságot érvénytelennek kívánja tekinteni. A kér­vényben igazolni kell az elelhunyt házastársaknak örököseit is. A bejelentést a 670. §. szerint illetékes törvényszéknél kell megtenni. A kir. törvényszék a bejelentés felett végzéssel határoz s ha azt indokoltnak ismeri el, egyszerűen tudomásul veszi és közli a bejelentés megtörténtét az illetékes állami anyakönyv­vezetővel, az elhunyt házastársnak hagyatéki bíróságával és örököseivel. Ha ismeretlen örökösök vannak, egyúttal azok részére hirdetmény mellőzésével gondnokot kell rendelni. Az a körülmény, hogy a bejelentés esetleg illetéktelen bíróságnál történt, vagy illetéktelen hagyatéki biróság értesít­tetett, vagy pedig valamelyik örökösnek értesítése elmaradt a bejelentést nem teszi helytelenné.)) // Fejezet. Eljárás a házassági perben érvényesíthető vagyonjogi keresetekre nézve. Ez a fejezet a vagyonjogi igények érvényesítésére nézve csak annyiban tartalmaz ujabb jogszabályokat, amennyiben az a perrendtartás általános rendelkezéseiből következik és csak ezeket az általános rendelkezéseket hozza összhangba a házas­sági per szabályaival. 718. §. A semmiségi, megtámadó, bontó és válókeresettel a házas­sági viszony nyal összefüggő vagyoniogi keresetek is összekap­:es té-

Next

/
Oldalképek
Tartalom