A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 37. szám - Bizalomszegés

A JOG 261 csolhatók, illetőleg ugyanabban az eljárásban viszontkeresettél érvényesíthetők, es pedig akkor is, ha érvényesítésük különben a járásbíróság hatásköréhez tartozik. Ez a §. tartalmazza ezt az általános jogszabályt, hogy a házassági perben csak a házassági viszonynyal összefüggő vagyonjogi igények étvényeMthetők. Ez a kijelentés helyes és több tekintetben el fogja oszlatni a kétségeket. így pl. nem lesz vitás többé ezen §. folytán, hogy a hitbér érvényesítése is helyt foghat a házassági per keretén belül, mig jelenleg e tekintetben ellentétes feltogásokkal és ellentétes birói ítéletekkel is találkoztunk. Helyes az a rendelkezés is, hogy ezek a vagyonjogi igények a házassági per bírósága előtt érvényesíthetők az esetben is, ha különben a járásbíróság hatáskörébe tartoznának. 719. §. Ha alperes vagyonjogi viszontkercsctét az előkészítő eljárásban adja elő, ezt, amennyiben ügyvéd által van képviselve, a bírónak ket példányban tartozik átadni, ki a kereset másodpéldányát az ellenfélnek kézbesiti. Az eljárás befejezését nagyon fogja késleltetni az a körülmény, ha a teleket a házassági perben nem képviseli ügyvéd, így a 719. §. szerint, ha vagyoni viszonkeresetet támaszt az alperes, már az előkészítő eljárás során a viszontkeresetet, a mennyiben ügyvéd által van képviselve, két példányban tartozik beadni, ha pedig nem képviseli ügyvéd, a kiküldött biró fogja jegyzőkönyvbe iktatni és azután közölni az ellenféllell, ami mindenesetre sok nehézséggel tog járni. Mennyivel helyesebb lenne minden házassági perre nézve a kötelező ügyvédi képviseletet előírni. 720. §. Az előkészítő eljárás vezetésével megbízott biró a felek előadása alapján a vagyonjogi keresetek tényállásának megállapításáról is gondoskodik, amennyiben ez az előkészítő eljárás befejezését nem késlelteti. Pia azonban mind a két fél ügyvéd által van képviselve, a biró a feleket utasítja, hogy a vagyonjogi keresetre, illetőleg viszontkeresetre nézve az általa kitűzött határidőben előkészítő iratokat váltsanak. (201—207. §§.) Az előkészítő iratoknak a bíróság részére szóló példányát az iratokhoz csatolás végett az előkészítő eljárás befejezése előtt az ennek vezetésével megbízott bírónál, azután pedig a jegyzőnél kell letenni. Ujabb perek keletkezésére vezethet az első bekezdés, amely szerint az előkészítést eszközlő biró a vagyonjogi keresetek tényállását csak az esetben köteles megállapítani, ha az előkészítő eljárás t nem késlelteti. Valószínű, hogy bonyodalmas vagyonjogi igények esetén a bíróság gyakran fog élni a 721. §-ban biztosított joggal és a vagyonjogi keresetet vagy viszontkeresetet csak az Ítélet jogerőre emelkedése után fogja tárgyalni, ami sok esetben veszélylyel és tetemes költséggel fog járni. Ezt is el lehetne hárítani a kötelező ügyvédi képviselet előírásával, mert kétségtelen, hogy az ügyvédek a legbonyolultabb vagyonjogi per nehézségeit is könnyen leküzdik és lehetővé teszik, hogy a bíróság a házassági és vagyonjogi igények kérdéseiben együttesen határozhasson. 721. §. Ha a felek valamelyikének a vagyonjogi perben perképessége nincs, és e hiány a törvényes képviselő fellépésével orvosolva nincsen, a bíróság a vagyonjogi keresetet, illetőleg viszontkeresetet, a házasság érvénytelenségét, felbontását vagy az elválasztást kimondó ítéletében külön perre utasítja. Ha a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset tisztába hozatala a házassági per elintézését késleltetné, a bíróság a házasság kérdésében határoz és a vagyonjogi kérdésben az eljárást aak az ítélet jogerőre emelkedése után folytatja a felek bármelyikének kérelmére. Ez esetben a bíróság, a meny nyiben az ügyet nem látja kellően előkészítve. elrendelheti a szükséges előkészítő iratok közlését és e végből a feleket arra utasítja, hogy magukat ügyvéd által képviseltessék. A vagyonjogi igényeknek külön perre való utasítása a fentebb említett indokokból nem helyeselhető és a 721. §-t olyképpen kellene megváltoztatni, hogy az esetben, ha a felek valamelyikének a vagyonjogi igényre nézve perképessége nincs és a hiányt később fedezik fel, nem kell a vagyonjogi keresetet külön perre utasítani, hanem köteles a bíróság hivatal ból gondoskodni a tekintetben, hogy a törvényes képviselő azonnal perbe vonassék. 722. §, Az ítéletnek a vagyonjogi kereset vagy vizzontkereset felöl rendelkező részét külön felebbezéssel, és ha a bíróság a vagyonjogi kérdésben külön határozott, az e tárgyban hozott itcletetfe lebbezéssel csak akkor lehet megtámadni, ha a vagyonjogi per tárgyának értéke szá% koronát meghalad. E szabály a felebbezési bíróság ítéletére akként alkalmazandó, hogy ez ellen külön felülvizsgálatnak, illetőleg f'lülzsgálatnak csak akkor van helye, ha a per tárgyának értéke ezer koronát meghalad. Az itt foglalt szabályok a javaslat általános jogorvoslati rendszeréből folynak s helyességük vagy helytelenségük felől e helyütt szó nem lehet. Különben is a jogorvoslati rendszer alapos bírálat és megfontolás tárgya lesz s ha az általános szabályokon változ tatást eszközölnek, ennek megfelelően kell majd a 722. §-t is átalakítani. 723. §. Ha az elsőbiróság a vagyonjogi kereset vagy viszonkcreset felöl a házasság kérdésével együtt ítélt, az Ítélet ellen csupán a vagyonjogi kérdésben használt felebbezés a házasság kérdésében az ítélet jogerőre emelkedését nem gátolja és az ily felebbezéshez a házasság kérdésében csatlakozni nem lehet. A felebbezési bíróság ily esetben az Ítéletet a házasság kérdésében hivatalból sem vizsgálhatja felül. Ez a §. fejezi ki határozottan a jelenleg érvényben levő hivatalvból aló revideálás elvének elejtését, amit csak helyeselni lehet. 724- §•. Ha az elsőbiróság a vagyonjogi kereset, illetőleg viszonkereset felöl a házasság kérdésével együtt ítélt és a felebbezési bíróság a házasság kérdéséb n külön ítélettel határoz, a vagyonjogi kérdésben a felebbezési tárgyalást csak a házasság kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedése után folytatja. E végből a felebbezési bíróság hivatalból tüz ki tárgyalási határnapot. Ez a rendelkezés egyezik a 721. §. második bekezdésével és attól csak annyiban tér el, hogy a vagyonjogi igényekre nézve a tárgyalást a felebbezési bíróság hivatalból köteles megtartani, mig az elsőbiróságnál ezen igények felől különválasztás esetén csak a felek kérelmére kell folytatni a tárgyalást. Ez a megkülömböztetés helyes, mert ha már van ítélet a vagyonjogi igényekre nézve, amely ellen jogorvoslattal éltek a felek, azt nem lehet a kir. tábla tetszésétől függőleg eldöntetlenül hagyni. Egészen más az eset az elsőbiróságnál, ahol a házassági igényekre nézve érdemileg még nem történt határozás és a felek tetszésétől függ, érvényesítsék-e vagy sem vagyonjogi igényeiket. 725. §. Ha a bíróság a házassági pert megszüntetni vagy a semmiségi,megtámadó, bontó vagy válókeresetet, illetőleg viszontkeresetet elutasítja, a pert a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset tárgyában megszűntnek mondja ki. Ez a szabály érvényben van a mai eljárás szerint is, és következik abból az alapelvből, hogy a házassági viszonynyal összefüggő vagyonjogi igényeket csak a házassági perrel kapcsolatban lehet eldönteni, és ha a házassági per megszűnik vagy a házassági keresetet elutasítják, nem lehet a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset tárgyában érdemleges határozatot hozni. 726. §. A házassági perben érvényesített vagj'onjogi keresetekre nézve a 690.) 700. és 702. %-ok nem alkalmazhatók. Ez a §. kivételt állapit meg a vagyonjogi igényekre nézve a házassági perek bizonyítási szabályai alól és e tekintetben az egyéb vagyonjogi perek általános eljárási szabályait teszi kötelezővé. 727. §. E fejezet nem terjed ki az 1894: XXX7 t.-c. 90—96., illetőleg 105. jj-aiban emiitett kérdésekre, amelyeket a felbontó, illetőleg az elválasztó ítéletben külön kereset vagy viszontkereset nélkül is el kell, illetőleg el lehet intézni. Ezen §. folytán nincs helye külön peres eljárásnak továbbá az eljárás felfüggesztésének a nőtartás, a gyermektartás és elhelyezés, valamint a névviselés kérdéseiben, amely kérdések olyan sürgősek és fontosak, hogy azokat az érdemleges Ítélettel együtt kell eldönteni. 's/. Bizalomszcgés. / Irta RÓNAI JÁNOS dr., balázsfalvi ügyvéd, ügyészségi megbízott. A megélhetésért duló küzdelem folyamán felmerülő hadi cseleket a civilis és eriminalis culpa kategóriája szerint szokták osztályozni. Az erkölcsi érzésnek jobban felelne meg, az ilyen alapszerinti osztályozást mellőzve, egységes büntetendőséget állapítani meg és csupán fokozatoknak nyújtani tért.