A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 35. szám - A végrehajtható pöregyességek

242 A JOG sági ügyet, ami különösen szegényvédelem esetén fog bizonyára több izben bekövetkezni. 710. §. A 696., 699., 700. §-ok, a 701 §. első és második bekezdése, a 70'-). és 704. §-ok a felebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazandók. A kir. törvényszéki eljárásra vonatkozó szabályok kötelezők általában véve a felebbezési tárgyalásra nézve is, a mit a 710. §. fejez ki. Krdekes és eredeti ujitás az, hogy a H. T. 72. és 98. §-ai értelmében az ideiglenes különélést a kir. tábla is elrendelheti és határozhat a 102. §-ban emiitett kapcsolatos intézkedések felől is. és pedig a 704. §. szabályai szerint. Nézetünk szerint a 704. §-t a kir, táblára, illetőleg ennek elnökére nem volna szabad kiterjeszteni és a 704. §-ban foglalt rendelkezéseket a kir. törvényszékre és illetőleg ennek elnökére kellene korlátozni. Ezt a nézetünket azzal indokoljuk, hogy kir. tábla mindössze tizenegy van az országban és ha már eléjük került az ügy, igen sok esetben távolabb fekszik a kir. tábla a felek lakhelyétől, mint a kir. törvényszék és nehezebben lehet nála az ideiglenes intézkedéseket kieszközölni. Különben is sok vitára fog okot adni az az eset, ha a kir. törvényszék nem rendelkezett az ítéletben, pl. a nőtartás és a nő ingóságainak kiadása felől, a felebbezési eljárás során pedig egyszerre ilyen igényt támaszt a nő. Továbbá nyilvánvaló, hogy az esetben, ha az elsőbiróság a keresetnek helyt adott, az ideiglenes különélés elrendelése a kir. tábla által lehetetlen. Kérdés továbbá, hogy ha már a törvényszék rendelkezett a kapcsolatos intézkedések felől, a kir. tábla a törvényszék határozatát a körülményekhez képest módosithatja-e felfolyamodás nélkül, pusztán a kir. táblához beadott kérelem alapján. Kérdéses végül, vájjon a 704. §. utolsó bekezdése alkal^mazható-e abban az esetben, ha az ott emiitett bírósága kir. ^örvényszék volt és a nőtartás, a gyermekek elhelyezése és artása felől Ítéletben már véglegesen határozott? Látnivaló dolog, hogy mennyi vitás kérdés merül fel már most is, hát még ha a törvény életbe lépne? Bonyodalmak kikerülése céljából a legjobb lenne a 710. §-ból a 704. §-ra való hivatkozást egyszerűen törölni és a 7(l4. §-ban határozottan kifejezni, hogy a perbíróság alatt csak a kir. törvényszék érthető. Igaz ugyan, hogy esetleg merülhetnek fel olyan körülmények, a melyek folytán a nő védelemre szorul a felebbezési eljárás alatt is, továbbá erkölcsi és közbiztonsági tekintetekből esetleg szükséges lehet a felebbezési eljárás során is, bírói határozatta! távoltartani a feleket egymástól olykép, hogy a különélést a kir. tábla rendeli el : képzelhető továbbá olyan eset is, a mikor a nő pl. az eljárás során teljesen leszegényedik és ideiglenes tartásra szorul, a mikor is kívánatos, hogy a kir. tábla is rendelhessen neki ideiglenes tartást, ámde mindez a legritkább esetben fordul elő és ha már az ügy a kir. táblán van, valószínű, sőt indokolt kérelem alapján szinte biztosra vehető, hogy végleges határozattal gyors befejezést nyer és a nő, vagy a gyermekek érdekei nem forognak kockán. Ez okból a H. T. 102- §-ában emiitett kapcsolatos intézkedések jogát nem kell megadni a kir. táblának. 711. §. Ha a felebbezési bíróság a házasfelek különélését a 707. if'-nak utolsó előtti bekezdése ellenére el nem rendelte és a felülvizsgálati bíróság a házasság felbontását csupán csak az 1894: XXXI. t.-c. 80. §-ában meghatározott okból találja kímcndandónak, a felülvizsgálati bíróság az Ítéletet feloldja és a felebbezési bíróságot a különélés elrendelésére és esetleges további eljárásra utasítja. A 707. §-nál említett indokok szerint változtatásra szorul a 711. §. is és pedig olyképpen, hogy a H. T. 80. §-ára fektetett bontóperekben a kir. Kúria utasítani köteles a felebbezési bíróságot minden esetben e különélés elrendelésére. Nincs szó a javaslatban arról, vájjon a kir. Kúria előtt az ügyészség részéről ki jelenhetik meg a házassági perek felülvizsgálati tárgyalásain ? Ez mindenesetre olyan hézaga a javaslatnak, a melyet így hagyni nem lehet. A 707. §-nál sem tartottuk szerencsésnek azt a rendelkezést, a mely szerint nem a kir. főügyész jelenik meg s felebbezési tárgyaláson: itt pedig egyszerűen megfeledkeztek az ügyészség szerepéről. Legjobb lesz a Kúrián a koronaügyészségnek megadni a felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel jogát. 712. §. Az 565. §. házassági perekben nem alkalmazható. Ez a § a házassági ügyekre nézve kivételt á'Iapit meg annyiban, hogy az a fél, a ki két egyenlő Ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, birsággal nem büntethető az esetben sem, ha kérelmével a harmadbiróság is elutasította. 713. §. A házasság érvénytelenségét, vagy felbontását, valamint az ágytól és asztaltól való elválást kimondó ítélet ellen a házasság fennállásának kérdésében perújításnak nincs helye. Az elutasító végitélet ellen csak annyiban van perújításnak helye, a mennyiben a perújítás az 1894: XXXI. t.-c. rendelkezéseivel nem ellenkezik. A semmiségi keresetet elutasító ítélet ellen perújításnak az 588. §. 1—6. pontjaiban foglalt okokon kívül az alapperben nem érvényesített uj tények és bizonyítékok alapján van helye és pedig az utóbbiak alapján az 593. $-ban megszabott határidőkre való tekintet nélkül. A perujitási kereset tárgyalására és eldöntésére e címben az illető házassági perre nézve megállapított szabályok megfelelően alkalmazandók. Előzetes békéltető kísérletnek nincs helye. A ma fennálló bírói gyakorlat szerint házassági perekben egyáltalán nincs helye perújításnak. Ugyanezt az alapelvet fejezi ki a 713. §. is, de némi eltéréssel. így csak a házasság fennállásának kérdésében zárja ki határozottan a perújítást és csupán abban az esetben, ha a keresetnek vagy viszontkeresstnek helyet adtak, míg az elutasító végitélet ellen megengedi a perújítást, a mennyiben ez a H. T.-nyel nem ellenkezik; továbbá a semmiségi keresetet elutasító Ítélet ellen is perújítást enged még pedig az 588. §. 1—6. pontjában foglalt okokon kivül az alapperben nem érvényesített uj tények és bizonyítékok alapján s a perújítás ez esetben határidőhöz kötve nincs. Ezeken kivül a perújításnak helye lesz különösen a vagyonjogi és gyermektartási igények tekintetében, továbbá a vétkesség kérdésében is, a mint ezt a ma érvényben levő eljárási szabályok is tanítják. Még csak azt jegyezzük meg a 713. §-hoz, hogy «előzetes békéltető kisérlet» helyett «békéltetés» teendő itt is a precizitás és a minden kétséget kizáró helyes terminológia szempontjából. 714. §. Az ágytól és asztaltól elválasztó Ítéletnek felbontó Ítéletté való átváltoztatását (1894: XXXI. t.-c. 107 ij.) a korábbi per elsőfokú bíróságánál keresettel lehet kérni. A bíróság a kereset tárgyalására határnapot tüz ki, amelyen a tárgyalás csak arra terjedhet ki, hogy az átváltoztatást az ágytól és asztaltól elválasztó ítélet alapján az 1894: XXXI. t.-c. 106. és 107. §-ai értelmében lehet-e követelni. Uj bontó okot egyik fél sem hozhat fél, sem pedig más keresetet nem támaszthat. A 714. §-hoz nem sok megjegyzésünk van. A most érvényben lévő szabályokat helyesen tartalmazza és helyesen irja elő azt is, hogy az átváltoztatást keresettel kell kérni. Ezzel szemben a Kúria gyakorlata szerint teljesen mindegy, hogy kérvénynyel, vagy keresettel kérik-e az átváltoztatást, a mi nem helyes, mert ítéletet csak keresettel megindított eljárás alapján lehet hozni. Nincs benne a 714. §-ban, hogy ilyen esetben szükséges-e, iiletőleg joga van-e a bíróságnak békéltetést rendelni. Minthogy kétévi különélés után a felek bizonyára megerősödtek már váló szándékukban, a mit az is bizonyít, hogy egyikük, vagy mindketten a végleges felbontást kérik, fölösleges lenne békéltetést tartani, a mit a 714. §-ban határozottan ki kellene jelenteni. Folytatása következik. A végrehajtható pöregyességek. Irta CSAPLAKY LIPÓT dr, késmárki kir. járásbiró. Alapos ítélkezéséről messze földön híres egyik kir. ítélőtábla végrehajtási ügyben — tehát utolsó fokon — egy oly határozatot hozott, mely gyakorlati jelentőségénél fogva közlésre érdemes. A határozat tartalmazza az egész tényállást, azt idéznem felesleges. A határozat igy szól: «A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja. Indokok: Az eisőbiroságnak kielégítési végrehajtást rendelő végzése megváltoztatandó volt, mert a kérelem alap-