A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 35. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciméhez [Eljárás a házassági perekben)

Huszadik évfolyam Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSiGOGT ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. 1 MAGYAR OGYTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « _ 6 Egész « _ 12 Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciméhez. Irta R a f f a y Ferenc dr. egyetemi magántanár — A végrehajtható pöregyességek. Irta Csaplak y Lipót dr. késmárki kir. járásbiró. — A természetes atya gyermektartási kötelessége. Irta ifj. K o c s á n János, kisjenöi kir. albiró. — Az üzletj könyvek bélyegkötelezettségéről. Irta Omega. — Külföld (Több j intézvényezett egy váltón). — Irodalom (A magyar polgári perrend- • tartás tervezete német nyelven. Forditották S g a H t z e r Gyula dr. és P o 11 á k Miksa dr. — Beküldött könyvek) — Vegyesek. — Kúriai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ((Budapesti Közlönyn-ből. — Hirdetések. Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciméhez. ^4s^[Eljárás a házassági perekben.)* Irta RAFFAY FERES'C dr., egyetemi magántanár. Folytatás. 706. §. Ha az ítélet jogerőre emelkedése előtt a házasfelek valamelyike meghal, a per az érdemben nem folytatható és a hozott határozat az érdemben hatályát veszti. A semmiségi és megtámadó perekben az első bekezdés nem nyer alkalmazást, ha a házasfél a felülvizsgálati tárgyalás befejezése után hal meg és a kir. Kúria] nem rendel az Ítélet feloldásával további eljárást és ujabb határozathozatalt; ez esetben a határozat az elhalt házasfél helyett az ismert örökösöknek és az ismeretlenek részére kinevezett gondnoknak kézbesítendő, egyúttal pedig az elhalt házasfél hagyatéki bíróságával közlendő. Az első bekezdés edd'gelé is fennálló jogszabály volt, mig nem ismerte a birói gyakorlat a második bekezdésben foglalt szabályokat, de azok helyessége kétségtelen és változtatás nélkül fenntarthatók. 707. §. A per a felebbezési bíróság előtt a felebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira való tekintet nélkül a 6gg. §-ban megállapított terjedelemben újból tárgyalandó és eldöntendő. Az 023. §. nem alkalmazható. A felebbezési eljárásban sem viszonkeresetet támasztani, sem a kereset vagy viszontkereset megállapítására az elsőbíróság előtt fel nem hozott okot érvényesíteni nem lehet. A felebbezési bíróság az ügy eldöntésére befolyással bíró tényeket és bizonyítékokat az esetben is hivatalból figyelembe venni tartozik (6gg. §.), ha az ellenfél vagy kir. ügyész a felebbezési tárgyalásra meg nem jelent. A felebbezési bíróság az illetékesség hiányát csak a 6~i. §. esetében veszi hivatalból figyelembe. A felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletét azon az alapon, hogy a házasság jelbontása tárgyában hozott ítélet előtt a házasfelek különélése elrendelve nem volt, fel nem oldhatja és a különélést is csak akkor rendelheti el, ha az elsőbiróság azt az 1894. évi XXXI. t.-c. 80. §-ának eseteiben el nem rendelte és a felebbezési bíróság a házasság felbontását csakis az idézett §-ban megjelölt valamely okon találja kimondhatónak. A felebbezési bíróság a különélés elrendelése esetén a 695. §. szerint jár el. A törvényjavaslat jogorvoslati rendszeréből következik, hogy házassági perekben is nyilvános és szóbeli a kir. táblán *) Előző cikkek a f. évi 9., 11., 13.. 16., 18., 21., 24., 29., 31. és 38. számokban. Lapunk mai Rüám a tárgyalás. Ennélfogva a házassági pereknek második fokon való eldöntése teljesen eltér a mai eljárás szabályaitól. A 699. §-náI kifejtett okokból a 707. §-t is olyképen kell megváltoztatni, hogy a felebbezési bíróság az összes tényeket és bizonyítékokat hivatalból tartozik figyelembe venni az esetben is, ha az a házasság felbontásának kedvez. A felebbezésre vonatkozó általános szabályokból folyik, hogy a kir. tábla előtt viszontkeresetet támasztani, sem uj bontó vagy érvénytelenítő okot felhozni nem lehet, ami feltétlenül helyes. t\ 695. §-nál már kiemeltük, hogy a H. T. 80. §-ának eseteiben, a H. T. 99. §-ának határozott rendelkezése szerint, a különélés mindig elrendelendő lévén, nem fogadhatjuk el a javaslatnak azt a tendenciáját, amely szerint, ha egyéb bontó okot is érvényesítenek a felek, nem kell okvetlenül elrendelni a különélést, hanem azonnal érdemben lehet Ítéletet hozni. Minthogy az anyagi törvényt az alaki törvény le nem ronthatja, a 707. §. 6-ik bekezdése olyképen lesz megváltoztatandó, hogy az esetben, ha az elsőbiróság a házasfelek különélését nem rendelte el, mikor azt el kellett volna rendelni, a felebbezési bíróság tartozik a különélést a H. T. 99. §-a értelmében elrendelni. A 707. és 709. §-ok szerint a kir. táblák előtt is a kir. ügyész jelenik meg a tárgyaláson. Kérdés, nem volna-ejobb (ha már a kir. ügyészségnek minden házassági perben szerepet adunk) a kir. főügyészséget hatalmazni fel arra hogy a házassági perek felebbezési tárgyalásain megjelenjék? Az 1895. évi 27,241. számú igazságügyi miniszteri rendelet szerint úgyis döntő szerep jut a kir. főügyészségnek a tekintetben, vájjon a házasság érvénytelenítése iránt megindithatja-e a kir. ügyész a keresetet, illetőleg beavatkozhatik-e a perbe; továbbá a kir. főügyész úgyis felügyelő hatósága a kir. ügyészségnek, eljárásáról jelentést tartozik tenni, a házassági ügyekben lajstromot köteles vezetni, amelyet a kir. főügyészhez kell felterjeszteni : az volna tehát a leghelyesebb, ha a kir. táblák előtt nem a kir. ügyész, hanem a főügyész jelennék meg, épugy; mint a büntető ügyekben. Annál helyesebb és szükségesebb pedig az a változtatás, mert a kir. táblák székhelyén kivül levő ügyészségek tagjai csak nem utazhatnak fel a kir. táblai tárgyalásokra ? Meg sem bizhatják helyettesítésükkel a kir. tábla székhelyén levő kir ügyészt. Nincs tehát egyéb hátra, mint a főügyészségekrebizni a házassági ügyeknek másodfokon való tárgyalását. 70S. §. Az 5j4—54/ §-oknak a felcbbezés nyilvános elöadására nézve megállapított szabályai házassági perekben nem alkalmazhatók. Ez a §. a javaslat általános rendelkezésétől eltérő intézkedéseket állapit meg a házassági perek előadására nézve és semmi különös megjegyzéssel nem kell kisérni. 709. §. A kellően megidézett feleknek vagy a kir. ügyésznek a felebbezési tárgyalásról való elmaradása a felebbezés elintézését nem gátolja. A mulasztó félnek, illetőleg kir. ügyésznek felebbezési vagy csatlakozási kérelmét a felebbezésből, illetőleg az előkészítő iratból a jegyző vagy a bíróságnak valamelyik tagja olvassa fel. Kérdés, vájjon a feleknek és a kir. ügyésznek fakultatív megjelenési kötelezettsége helyes-e a felebbezési bíróság tárgyalását illetőleg és nem fog-e ez a rendelkezés arra vezetni, hogy a 710. tj-ban adott joggal, a mely szerint a másodbiróság belátásától függ, mikor idézze meg a feleket, nem igen élnek majd a kir. táblák s igy a szóbeli tárgyalás helyett nyilvános előadás utján intéznek el sok felebbezett házas1 12 o'dalra téried.