A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 33. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciméhez

A JQÖ lesitési záradéknak a kiosztási munkálatokra való rávezetésével végződik, egyáltalában igénybe vesz. Hogy e magyarázat helyes, kitűnik ugyanazon §. harmadik bekezdésében foglalt ezen szavakból: «az uj birtokállapot hitelesítésére és az uj birtokba való birói bevezetésére (eljáró biró) határnapot tüz. A törvényhozó e szerint «határnap» szó alatt nem egyetlen egy napot érthet, mert fel nem tehető sőt lehetetlen, hogy az idézett §-ban előirt, az uj birtokállapot hitelesítésének szempontja alá eső minden birói és szakértői cselekmény egyetlen egy napon legyen foganatosítható. A kir. kataszteri mérnököknek elismerésre méltó lelkiismeretes és alapos, ügyes munkája mellett tapasztalás szerint a hitelesítési aktus egyedül rendesen 10—20 napot, sőt nagyobb községekben kivételesen egy hónapnál több időt is vesz igénybe és annvi időig tart a hitelesítési határnap. Az 1880. XLV. t.-c. 28. a) (uj) §. ötödik bekezdéséből idézett fennebbi rendelkezésének az a consequentiája van : hogy az eljáró bírónak mindaddig, mig a hitelesítő mérnöki felülvizsgálat tart és a kiosztási munkálatok a hitelesítési záradékkal ellátva nincsenek, a felek felszólalásait jegyzőkönyvre kell vennie. E célból a kérdéses időben jelen kell lennie a hivatalos hely ségben. Ezen idő három első napjában rendesen sokan jelentkeznek a felszólalásaik megtételére, a következő nap ok- /• ban pedig vagy nagyon kevesen, vagy senki, ugy hogy az-J// eljáró bírónak e következő napokban vagy nagyon kevés, vagy talán semmi dolga nincsen; ámde ott kell lenni, mert a felszólalások felvételére csak ő van hivatva és jogosítva — a törvény nem jár el takarékosan a drága birói munkaerővel. A törvénynek fennebb első helyen idézett szerencsétlen szövegezésének azonfelül az a lassító és költséget szaporító következménye van, hogy a hitelesítési határnapon akkor, mikor az eljáró biró a szakértők meghallgatása után a felszólalások alapján határozatot hozott, azt az eljáró bírónak el kell fogadnia, mert a hitelesítés még foly; e felszólalást aztán az eljáró bírónak utólagosan kell kiadnia a hitelesítő mérnöknek és gazdasági szakértőnek, ezeknek arra nézve uj véleményt kell adniok, a bírónak uj határozatot kell hoznia; ha a határozat nem hangzik elutasítónak, a működő mérnököt a határozat foganatosítására kel! utasítania, a hitelesítő mérnököt és gazdasági szakértőt pedig annak felülvizsgálására, vájjon helyesen foganatositotta-e működő mérnök ezen utólagos határozatot és ha talán e közben még valaki vagy még többen egymásután élnek felszólalással, az eljáró bírónak megint igy kell eljárnia — ad infinitum. E mellett beállhat azon anomália, hogy a későbbi felszólalás tartalma és hatása alterálja az előbbinek eredményét, mig az 1880. évi XLV. t.-c. 28 b) (uj) §. (az 1892. évi XXIV. t.-c. 16. §.) rendelkezésénél fogva az eljáró biró intézkedése ellen az előterjesztés remediuma van fenntartva. Felhozhatni ezen felfogással szemben, hogy a törvényt nem igy kell értelmezni, hanem kutatni kell a törvényhozó valódi akarata után ; már pedig ama szavaknak grammatikai és logikai interpretációjának egybevetése utján, jogászi gondolkozás mellett, a törvényhelynek más értelmet tulajdonítani nem lehet. Felhozhatni talán azt is, hogy a birói hivatalban nem csak jogosztó, hanem gazdag jogrendező erő is él, mely minden törvényes jog alatt létezni fog ; — hogy mig az államhatalom a törvény által meghatározza, hogy mi legyen a jog, a birói működés segiti a törvény által megkezdett jogrendező munkát folytatni és befejezni és a birói hivatal minden népnél részt vett a jogalkotásban és hogy ennélfogva a törvény hézagát a törvény szellemében és az analógia utján pótolni kell. Ámde jelen esetben nem egy hézaggal, hanem egy lex lata precíz rendelkezésével állunk szemben, melyet helyesen magyarázni kell. Ezek után az 1880. évi XLV. t.-c. 28. a) (uj)§. (az 1892. évi XXIV. t.-c. 16. §.) részbeni módositása mellett kimondandónak javalom, hogy a községbe kiszállott eljáró biró a három első napon — mely határidőt különben a szükséghez képest meghosszabbíthatja — a feleknek az egyéni kihasitás ellen irányuló felszólalásait vegye jegyzőkönyvbe és miután azokat természetükhöz képest a hitelesítő mérnökkel vagy a gazdasági szakértővel közölte és őket az idézett §. 6., 7. és 8. bekezdései értelmében is utasította a feladatoknak azonnali teljesítésére, a községből más munka elvégzése céljából elutazhatik és csak akkor szálljon ki újra a helyszínére, mikor a szakértők neki bejelentették, hogy munkájukat befejezték. A hitelesítő mérnök épp ugy, mint a biró, államhivatalnok, hivatalos esküje alatt dolgozik és ezért a biró által való ellenőrzése felesleges. Ami a gazdasági szakértőt illeti, igaz, hogy az nem államhivatalnok és az csak ad hoc neveztetik ki az eljáró biró által ; épp azért szükséges, hogy azon időre nézve, melyben az eljáró biró távollétében működött, a működése ideje és különösen a határjárása más hiteles közeg által igazoltassák. Ez a közeg lehet vagy a hitelesítő mérnök vagy a működő mérnök vagy mindketten. — annyival is inkább, mert a működő mérnök az eddigi szabályok szerint is hivatva van az eljáró bitónak a határon való működését igazolni. Az, hogy az eljáró biró a kiosztási munkálatoknak a hitelesítő mérnök által való felülvizsgálása alkalmával nincsen, vagy nincs kellőleg elfoglalva, felsőbb helyen is elismerve van és az egyik kir. ítélőtáblai elnök igen helyesen rendelte el, hogy tagos:tási ügybeni kiküldetés alkalmával, — mig a hitelesítő mérnök künn a határon működik és igy az eljáró biró helyszíni működése az idő alatt szünetel, — magával vigyen ki munkát s a kiviendő munkát ott az idő alatt készítse el. Az általam ajánlott eljárásnak azon előnye van. hogy az eljáró biró inkább tudja a napot, melyre megidézze a szakértőket, egyszerűsíti és megrövidíti a hitelesítést, kizárja a fennebb emiitett analógiát, a felekre nézve olcsóbb és az államra nézve birói munkaerő megtakarításával jár. észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciméhez. (Eljárás a házassági perekben.)* írta dr. RAFFAYi FERENC, egyetemi magántanár. Folytatás 702. §. Ha a tárgyalási határnapon az alperes meg nem jelenik, a bíróság a megjelent felperes kérelmére az ügyben tárgyal. Ha a tárgyalási határnapon a felperes nem jelenik meg, vagy a megjelent felperes az ügy tárgyalását nem kívánja, a bíróság a pert végzéssel megszűntnek mondja kt, kivéve, ka a keresetet a megindításra szintén jogosított és az eljárásban résztvett felek valamelyike magáévá teszi. A per megszüntetését kimondó végzés hatályát veszti, ha a meg nem jelent felperes vagy keresetindításra szintén jogosított fél a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napi záros határidő alatt ujabb tárgyalási határnap kitűzését kéri. A fél, a ki e §. értelmiben ujabb tárgyalási határnap kitűzését kérte, valamely további határnap elmulasztása esetében ily kérelemmel már nem élhet, mulasztását azonban igazolással orvosolhatja. Ha a semmiségi pert a kir. ügyész indította meg és a tárgyalási határnapot ö mulasztja el, a bíróság hivatalból ujabb határnapot tüz ki. A 4sg- és 46O. §-ok, a 464. §-nak első bekezdése, valamint a 46.5. §-nak első, második és negyedik bekezdése házassági perben nem alkalmazhatók, a 462. §. pedig csupán a 2. és 3. pontra nézve alkalmazható olyképen, hogy az ujabb tárgyalási halárnapot kitűző határozat ellen nincsen felfolyamodásnak hélye. Általában véve nincs kifogásunk a 702. §. ellen s a ma érvényben lévő szabályokat helyesen öleli fel. Mindössze az ötödik bekezdés ellen van pár szavunk. E szerint a kir. ügyész által indított semmiségi perben a biróság hivatalból köteles ujabb határnapot tűzni az esetben, ha a tárgyalási határnapot a kir. ügyész elmulasztotta. Vagy itt, vagy az eljárási szabályokban kell valami biztosítékot felvenni arra nézve, hogy a kir. ügyész mulasztása többször ne ismétlődhessék és ennek folytán a per sokáig el ne húzódjék. Továbbá esetleg a negyedik bekezdésbe lehetne belefoglalni a 695. §-nál kifejtett azon nézetünket, mely szerint a H. T. 100. §-ában irt három havi határidő elmulasztása esetében is igazolásnak van helye. 703. §. A szóbeli tárgyalásról vezetett jegyzőkönyvbe a jelenlevő kir. ügyész neve és indítványai is felveendők. Az elnök a hivatalból kiderített tényállásnak (6gg. §) jegyzőkönyvbe vételét is elrendelheti. E §-nak második bekezdése a már fentebb kifejtett indokoknál fogva olyképen javítandó ki, hogy a «hivatalból» szó törlendő ; vagyis a kiderített tényállás minden esetben jegyzőkönyvbe vehető. *) Előző cikkek a f. évi 9.. számokban 11.. 13.. 16., 18., 21., 24. 29. és 31<