A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 33. szám - Adatok az 1880. évi XLV . t.-c.-kel szabályozott és az 1892. évi XXIV. t.-c. által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához. 2. (r.) - A jogbölcsészet alkonya

Huszadik évfolyam 38. szám. Budap est, 1901. augusztus hó 18. Szerkesztőség: Előfizetési arak: A JOG V.. Rudolf-rakpart 3. sz. f~Jj ^ | J \ ^ Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre .„ 3 korona Kiadóhivatal: (ezel5tt MSGYAR ÜGYVEDIK0ZL0NY) Fél . _ 6 . „ HETILAP U IGlZSfcCGY ÉRDEKEIM KÉPFISELETÉRE. 1 MAGYAR ÍGYTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. . . ia . V., Rudolf-rakpart 3. sz. ' , Eeész * — 1S * Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr, RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR Az előfizetési pénzek kéziratok vissza nem adatnak. uuvvédck Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: A jogbölcsészet alkonya. Irta dr. 'Révai Lajos. — Adatok az 1S80. évi XLV. t.-c.-kel szabályozott Os az 181)2. évi XXIV. t.-c. által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához, II. Irta G r a e s e r Dániel erzsébetvárosi kir. trvszéki bíró. — Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. címéhez. Irta dr. R a f f a y Ferenc, egyetemi magántanár. — Külföld (A német letartóztatási intézetek tisztviselő-egyesületének nürnbergi kongresszusa.) — Vegyesek. — Szerkesztőségi üzenet. — Kúriai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbíróság! határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. — Hirdetések. A jogbölcsészet alkonya. A P i k 1 e r-hajsza meghozta a maga gyümölcsét. Wlassics Gyula közoktatási miniszter beváltotta a képviselőházban tett azon igéretét. hogy a jogbölcselet a kötelező tantárgyak sorából ki lesz törölve. Az egyetemeknek, valamint az összes jogakadémiáknak megküldött rendelet a jog és államtudományi karokon tartandó második alapvizsgálaton a jogbölcsészetet a vizsgálati tantárgyak közül kihagyandónak rendeli. Ezen alapvizsgálat tárgyát a jövőben csak a magyar közjog és a nemzetgazdaságtan és pénzügytan képezendik. Változást nem szenved egyébkent a jogtudomány tárgyában fennálló szabályzat és ennek értelmében a jogbölcsészet a történeti részszel és a nemzetközi joggal az első jogi valamint az első államtudományi szigorlatnak továbbra is tárgya marad. Hozzá teszi a rendelet mindezekhez a következőket: Szükségesnek tartom azonban itt egyúttal utalni arra is, hogy a jogbölcsészetnek a szóban forgó második alapvizsgálat tárgyai közül történt kihagyása sem az egyetemi és jogakadémiai tanítás, sem a tanulás szempontjából nem jelentheti e fontos szaknak bármily csekély mérvben leendő háttérbe szorítását ; sőt inkább teljes mértékben kell értékelnünk a bölcsészeti tudománynak a jog minden disciplináira kiható nagy fontosságát, egészen kétségen kívül állván, hogy a jog igazi filozófiájának bármily csekély elhanyagolása is a bizonyos bölcsészeti képzettséget és ezzel kapcsolatosan az absztrakt gondolkodásban való készültséget igénylő, mélyebb jogi tudományosságnak igen nagy kárára válhatnék. Különös súlyt kell arra helyezni, hogy a jogi fogalmaknak bölcsészeti alapjai az egész jogtudományi oktatás során, tehát minden jogi disciplina területén kellő figyelemben részesittessenek; annál is inkább, mert a jogbölcsészetnek immár csupán a szigorlati tárgyak közé való utalása is főleg arra való tekintettel történt, hogy e vizsgálatoknál a jelöltnek az ezen szakban kellő készültséghez szükséges jogászi iskolázottsága, érettebb jogászi gondolkozásmódja az akkor már befejezett összes jogi tanulmányok nyomán inkább feltételezhető. Szükségesnek tartom másfelől kiemelni azon tényt, miszerint a jogbölcsészeti tanulmányok a jogot tanuló ifjúságnak igazán nagy hasznára éppen azáltal válhatnak, hogy a hallgatók a jogi eszmék elmélete körül már sok évszázadok óta az emberk y ség legnagyobb elméi által megalkotott különböző rendszereket/^ megismerhetik és egybevethetik. Erre való tekintettel óhajtom, hogy a íösuly a szigorlatoknál való kérdések föltevése során az úgynevezett történeti részre, az eddig felmerült s most már a jogbölcsészet történetének nagy kincstárába tartozó különböző elméletek és rendszerek érdemére és azok irodalmára fektettessék. Mi csak helyeselhetjük a miniszter ezen intézkedését. Azon módszer, a melylyel a jogbölcsészet az egyetemen taníttatott, ab ovo nem felelt meg a hozzá kötött várakozásoknak. Nem a látkör tágítása, a jogbölcsészeti rendszerek ismertetésével a judicium élesbitése és a tételes, valamint nemzetközi jognak bizonyos magasabb szempontból való felfogása volt a főcél ezen disciplina tanításánál, — hanem minél több érthetetlen és emészthetetlen, már a joghallgató fiatal koránál fogva jogászi felfogásához nem is férő, dióhéjba szorított és bő egyetemes történelmi és jogtörténeti előtanulmányokat feltételező bölcseleti elméleteknek és tantételeknek szórói-szóra való bemagoltatása. Irtózat fogta el a fiatal vizsgázót, ha a könyvet kezébe fogta, még nagyobb irtózat és rémület, ha a vizsgára gondolt vagy arra jelentkezett. Mert a tanár urak egymásközti, többé-kevésbbé tudományos, süt némelykor nagyon is személyes jellegű kontroverziáikat és torzsalkodásaikat ezen vizsgák alkalmával szokták elintézni. A mit az egyik tanított, az a másik szemében a legnagyobb képtelenség volt és a szerencsétlen jelöltre nézve, a ki véletlenül a másik tanár tankönyve szerint készült, a biztos bukás elkerülhetetlen volt. Mi maradt egyéb hátra, mint mind a két tankönyvet egyaránt szórói-szóra bemagolni és az emészthető és emészthetetlen tananyagból a kelleténél még többet is «bevágni». Jól esik ilyenkor azon derült időre visszaemlékeznünk, mikor még néh. Pauler Tivadar ült a jogbölcsészet tanszékén, kinek ((Bevezetés az észjogba» és « Észjogi alaptan* cimü munkái bár szintén nehezen emészthető falatok voltak a vizsgázók részére — de Pauler első kérdése mindig az volt a jelölthöz, hogy «melyik tankönyvből készültn ? és kérdéseiben szorosan alkalmazkodott a kérdéses tankönyv rendszeréhez. Soha sem ragaszkodott görcsösen ahhoz, hogy a vizsgázó a saját tankönyveiből készüljön és vizsgázzon. Oly batrachomyomachiáról tehát, mint amely ujabban a tanárok vizsgálati módszerét és egymásközti viaskodását illetőleg legendaszerüleg szájról-szájra szállt, — akkor még mit sem tudtak. De sietünk hozzátenni, hogy az észjog tanszéke akkor csak egy tanár által volt betöltve, konkurtencia tehát nem létezett. . . . Helyeseljük a miniszter azon intézkedését is, melylyel a jogbölcsészetnek hazai tételes részét, mely a nemzetközi szerződésekben jut kifejezésre, az egyetemi előadások körében is mentől behatóbb művelés tárgyává tétetni ajánlja. A jogtudomány ennek figyelembevételével nem bolyong többé az absztrakt fogalmak megközelithetlen magaslatain, hanem leszáll a gyakorlati élet zöld virányaira és termékenyíti az összes jogi disciplinákat: a köz-, magán-, büntető- és közigazgatási jogot. És igy látjuk közeledni azon időt, midőn a jogász nem hagyja el többé az egyetemet számtalan jogi doktrínával megterhelve, de teljesen képtelen arra, hogy a gyakorlati élet terén akár csak egy lépést is előre tegyen. Elmélet gyakorlatiassággal párosulva, ez az egyetemi tanításnak jövőbeli eszményképe. Reméljük, hogy a közoktatási miniszter ezen rendeletével egy lépéssel közelebb értünk ezen célhoz. És ezért a jogbölcsészet alkonyát cseppet sem sajnáljuk. Dr. Révai Lajos. lAdatok az 1880. évi XLV. t.-c.-kel szabályozott és az 1892. évi XXIV. t.-c. által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához. Irta: GRAESER DÁNIEL erzsébetvárosi kir. törvényszéki biró. II. *) Az uj birtokállapot hitelesítésénél való birói működésről. Az 1880. évi XLV. t.-c. 28. a) (uj) §. (1892: XXIV t.-c. 1 ti. §.) ötödik bekezdése szó szerint ezen rendelkezést tartalmazza : «A hitelesítési határnapon a feleknek joguk van az egyéni kihasitás ellen irányuló felszólalásaik megtételére.» A «határnap» szó alatt a törvény nem egy napot ért, hanem annyi napot, a hányat a hitelesítési aktus, mely a hite*) Előző közlemény a f. évi 28. számban. Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.