A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 32. szám - A polgári perrendtartás tervezetének 34.. §-ához. Válasz dr. Rosenthal Mór nagyváradi ügyvéd ur cikkére

128 A JOü tőzsdejátékra fedezetül szolgálván, azokra vonatkozóan a kiadással minden jogát elvesztette, az azt helyettesítő és kielégítési alapul szolgálandott A. a kötelező érvényesítése céljából pedig az előadottak szerint birói jogsegélyre igényt nem tarthat. (1901. máj. 22-én. 6,891. sz. a.) Bűnügyekben. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága, melynek sérelmére a btk. 258. és 262. §-ába ütköző nyilvános rágalmazás illetve becsületsértés vétsége elkövetettnek állíttatik, az 1874 : XXXIV. * c- 74- S-ának rendelkezéséből kitetszőleg törvény által alkotott hatóság jellegével bir. Minthogy az ilyen hatóság ellen, habár nem nyomtatvány utján elkövetett nyilvános rágalmazás avagy becsületsértés miatt, a btk. 270. §. szerint hivatalból van helye a bűnvádi eljárás megindításának és végül minthogy ily esetben a btk. 258., illetve 262. S-aiba ütköző rágalmazás avagy becsületsértés vétsége a fent idézett •897 : 34- t.-c. 17. §. szerint nem a kir. jbiróság, hanem a kir. tszék hatáskörébe tartozik. mindezeknél fogva, nyilvánvaló, hogy midőn a kir. jbság ennek ellenére a kérdéseit bűnvádi ügyben mint elsőfokú bíróság valamint a kir. tszék, mely mint 2-od fokú bíróság eljárt, ez által a törvényben meghatározott hatósági körét túllépte. A m. kir. Kúria (1901. jun. 13-án 3,614. sz. a) nyilv. rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt L. Imre elleni bűnügyben melyben a győri kir. jbiróság által 1900. máj. 23-án B. U. 154/5. sz. a. a győri kir. tszék által pedig. 1900. szept. 1-én 3,211 —1900. sz. a. itélt, a védő semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vévén következő végzést hozott: Mindkét alsóíoku bíróság ítélete az azok alapjául szolgált eljárással együtt megsemmisíttetik. — És miután vádlottnak a győri kir. tszék fennebb idézett ítélete ellen bejelentett semmiségi panasza, ennek következtében tárgytalanná vált, annak elbírálása mellőztetik. Ezekből kifolyóan az első fokban eljárt győri kir. járásbíróság a jelzett ügy iratainak a győri kir. törvényszékhez leendő áttételére, a most nevezett kir. tszék pedig, melynek hatáskörébe ez ügynek elsőfokban leendő elbírálása ezennel megállapíttatik, ez ügyben további szabályszerű eljárásra elutasittatik , Indokok: Hivatalból megsemmisítendő volt mindkét alsóbb fokú biróság ítélete, a bprt. 384. §-nak 4. pontja és ugyan azon törvényszakasz végbekezdése alapján abból az okból, mert a győri kir. jbiróság, az által, hogy ebben az ügyben mint elsőfokú biróság, a győri kir. tszék pedig az által, hogy ugyanebben az ügyben mint felebbviteli biróság másodfokban eljárt, az 1897: 34. t.-c. 17. illetve 18. §-ban meghatározott hatáskörét túllépte. Az előbb idézett törv. cikk 18. §-nak 6. pontja szerint ugyanis a btk. 258. 260. 261. és 206. §-ába ütköző rágalmazás és becsületsértés esetei közül csak azok tartoznak a kir. jbiróságok hatáskörébe, a melyek ugyanazon t.-c. 17. §-ának 3. pontja szerint nincsenek a kir. tszékek hatásköréhez utalva, n. fennebb idézett t.-c. 17. §-nak 3 pontja szerint pedig a btk. 258., 360., 261., és 262. §-aiban meghatározott vétségnek azok az esetei, melyekben az eljárás a btk. 269—272. §-ai értelmében hivatalból indítandó meg, a kir. tszéknek hatásköréhez tartoznak. Minthogy pedig a győri ügyvédi kamara fegyelmi bírósága, melynek sérelmére a btk. 258. és 262. §-ába ütköző nyilvános rágalmazás, illetve becsületsértés vétsége a bűnvádi feljelentés szerint dr. L. Imre ügyvéd által elkövetettnek állíttatik, az 1874. 34. t.-c. 74. §-ának rendelkezéséből kitetszőleg, törvény által alkotott hatóság jellegével bir; és minthogy az ilyen hatóság ellen, habár nem nyomtatvány utján elkövetett nyilvános rágalmazás avagy becsületsértés miatt, a btk. 270. §. szerint hivatalból van helye a bűnvádi eljárás megindításának; és végül minthogy ily esetben a btk. 258. illetve a 262. ÍJ-aiba ütköző rágalmazás avagy becsületsértés vétsége, a fent idézett 1897: 34. t.-c. 17. §-a szerint nem a kir. jbiróság, hanem a kir. tszék hatáskörébe tartozik: mindezeknél fogva nyilvánvaló, hogy midőn a győri kir. jbiróság ennek ellenére a kérdéseit bűnvádi ügyben mint 1-ső fokú biróság, valamint a győri kir. tszék, mely mint 2-od fokú biróság eljárt, ez által a törvényben meghatározott hatósági körét túllépte: a nevezett bíróságoknak ez ügyben hozott ítéletei tehát, valamint az azok alapjául szolgált eljárásokat is a már fent idézett bprdts. 384. §. 4. p. és utolsó bekezdése, valamint a bprdts. 437. §. 2. p. alapján megsemmisíteni kellett. Tekintve, hogy az újonnan felvett bűnvádi perben az ítélet tárgyát nem a vad, hanem az alapperbeli Ítéletek alapjául vett tényállásnak valósága vagy helytelensége képezi és igy indítványnak visszavonásáról vagy a vádnak elejtéséről egyáltalán szólni nem lehet s ennélfogva a perorvoslattal megtámadott itélet indokai sehogyan sem egyeznek meg akár a btk. 116. s-ának, akár a bp. 49. S-ának rendelkezéseivel; tekintve, hogy ujrafelvétel utján az alapperbeli ítéletek részben vagy egészben csak az esetben foszthatok meg hatályuktól s az alapperben bűnösnek itélt vádlott csak az esetben ment- j hető fel, ha szabályszerű bizonyítás keresztülvitele folytán és pedig az uj bizonyítékoknak az alapperbeli bizonyítékokkal való együttes és gondos mérlegeléséből az tűnik ki. hogy az alapperben elfogadott tényállás részben vagy egészben valótlan ; tekintve hogy valamely ügyfél perbeli mulasztásának csak perbeli io-hatály tulajdonitható, de ez bizonyítékot semmi esetre sem képezhet; abból tehát, mert a vádló idézhetés dacara meg nem jelent még a bizonyítékok legszabadabb mérlegelése szerint sem léhet valamely tényt, mint ez esetben a jogos védelmet komolyan bizonyítottnak venni ; Az ily eljárás az itélet jogerősségének közjogi jelentősegét sérti és ily gyakorlat esetleges lábrakapása a jogbiztonságot törvény veszélyeztetné: ez okból ki kellett mondani, hogy a kifogásolt ítéletben a többszörösen megsértetett. A m. kir. Kúria (1901. jun. 13. 368. sz. a.) becsületsértés vétsége miatt elitélt E. Ede által folyamatba tett s a lőcsei kir. jbiróság előtt (1900. okt. 12. 376. sz. a.) elintézett újrafelvételi bűnügyben a kir. kor. ügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán következő végzést hozott: A perorvoslat alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a lőcsei kir. jbiróság fenti Ítélete a törvényt többszörösen megsértette. Indokok: A tényállása a következő: E. Ede lőcsei kir. jbirósági segédtelekkönyvezető az ottani kir. jbiróság által 1899. szept. 12-én 31/5 sz. a. — a mármarosszigeti kir. tszéknek mint 2-od fokú bíróságnak 1899. szept. 30-án 3,885. sz. a hozott ítéletei, valamint a debreceni kir. it. táblának 1900. jan. 16-án 6,337/99. sz. a. hozott végzése egybevetett értelme szerint becsületsértés vétségében saját beismerése és tanubizonyiték alapján bűnösnek kimondatott és ezért 25 frt pénzbüntetésre ítéltetett: Az elitélt 1900. aug. 10-én 376. sz. a. ujrafelvétel iránt adott be kérvényt, melyben T. Ferenc nevű tanura hivatkozott annak bizonyítása végett, hogy ő jogos védelemből cselekedett. Erre a kérvényre a kir. jbiróság 1900. aug. 31-én végzést hozott, melylyel az ügy tárgyalására határidőt tűzött és erre az elitélten kivül az alapperbeli sértett R. Henriket magánvádlóként és T. Ferenc tanút a törvényes következmények terhe alatt megidézte. Az 1900. okt. 12-én tartott tárgyaláson egyedül az elitélt jelent meg, kinek indítványára a kir. jbiróság Ítéletet hozott, melylyel az alapperben hozott jogérvényes ítéleteket azon okból helyezte hatályon kivül és az elitéltet az ellene emelt vád és következményei alól azért mentette fel, mert fó'magánvádló a tárgyalásra meg nem jelenvén, vádja a Bp. 49. tj-a értelmében visszavonottnak volt tekintendő s vádlottnak az a védekezése, hogy a vádbeli cselekményt jogos védelemből követte el, valónak volt veendő. Tekintve már most, hogy az újonnan felvett bűnvádi perben az itélet tárgyát nem a vád, hanem az alapperbeli Ítéletek alapjául vett tényállásnak valósága vagy helytelensége képezi, és igy az indítványnak visszavonásáról vagya vádnak elejtéséről egyáltalán szólni sem lehet s ennél fogva a perorvoslattal megtámadott itélet indokai sehogyan sem egyeznek meg akár a btk. 116. §-ának, akár a bp. 49. §-ának rendelkezéseivel; tekintve, hogy ujrafelvétel utján az alapperbeli itélet részben vagy egészben csak az esetben foszthatok meg hatályuktól s az alapperben bűnösnek itélt vádlott cs'ak az esetben menthető fel, ha szabályszerű bizonyítás keresztülvitele folytán és pedig az uj bizonyítékoknak az alapperbeli bizonyítékokkal való együttes és gondos mérlegeléséből az tűnik ki, hogy az alapperben elfogadott tényállás részben vagy egészben valótlan; tekintve, hogy valamely ügyfél perbeli mulasztásának csak perbeli joghatály tulajdonitható, de az bizonyítékot semmiesetre sem képezhet ; abból tehát, mert a vádló idéztetés dacára meg nem jelent, — még a bizonyítékok legszabadabb mérlegelése szerint sem lehet valamely tényt, mint ez esetben a jogos védelmet, bizonyítottnak venni; tekintve végre, hogy a lőcsei kir. jbiróság által követelt eljárás az itélet jogerősségének közjogi jelentőségét sérti és ily gyakorlat esetleges lábrakapása a jogbiztonságot komolyan veszélyeztetné: ki kellett mondani, hogy a kifogásolt ítéletben a törvény többszörösen megsértetett. Kivonat a „Budapesti Közlöny^-bölT^ Csődök : Ullmann Simon fiai, Ullmann Gyula, Ullmann Mór cég e., Budapest, keresk. és váltótrvszék. bej. szept. 3., félsz. okt. 2., csb. dr. Ipovitz Károly, tmgg. dr. Widder Győző. — Hartstein Kálmán e., Debrecen, u. o. trvszék, bej. szept. 12., félsz, szept 24 csb Kelemen Ernő, tmgg. Szűcs Géza. - Schlesinger Benjámin e ' Baán trencséni trvszék, bej. okt. 1.. félsz. okt. 25., csb. dr. Laudon Gyula' tmgg. Jaskula Antal. — Lederer Alajos e., Fiume, u. o. trvszék bei szept. 1!)., félsz. okt. 18., csb. ifj. Rajkai Keömley Pál tmg« dr Kis Antal. - Feldmár Mihály e., Nagyrr.egyer, komáromi Uvszék, bej. szept. 14., félsz, szept. 21., csb. Skoday László, tmgg. dr Weisz Miksa. - Schwemm András e., Teke, kolozsvári trvszék, bej. szept. 28, félsz. okt. 26., csb. dr. Jékey Dániel, tmgg. dr. Brán Jenő. - Faleparolo részvénytársaság e., trencséni trvszék, bej okt 15 félsz nov. 8. csb. dr. Jékey Dániel, tmgg. dr. Frank Henrik. - Törkölyszaritasi részvénytársaság magyar fiókja e.. Kassza, trencséni trvszék, be,, okt. 15., félsz. nov. 9., csb. dr. Laudon Gyula. tmgg. dr. Lichlenstein Adolf. - Blum és Nagy e., Zágráb, u. o. trvszék bej. aug. l i., félsz, szept. 14, csb. dr. Velicskovits János, tmgg. dr. Devesics Virgil. J So FALLÁ* RÉSZV*M? TAJt* A fti.0 NYOMDÁJA BUDAPBftTKM