A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 26. szám - Észrevételek A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez. Vége

A Jüu hozta és a határozattárba fölvenni rendelte a következő határozatot: A pót-magánvádló a kir. Ítélőtábla előtt tartandó főtárgyalasra a bprts. 49. §. utolsó bekezdésében irt jogkövetkezményekre való figyelmeztetés nélkül idézendő meg. Indokok: A bprts. 418. §. szerint a 286. §. a mely a magánvádlót az elsó'biróság előtti főtárgyalásra a 49. §. utolsó bekezdésére való figyelmeztetéssel rendeli megidézni, a kir. ítélőtábla előtti eljárásban alkalmazást nem nyer, és ez nagyon természetes is, mert a kir. ítélőtábla előtti főtárgyaláson nem csupán váddal, hanem az erre alapított birói ítélettel állván szemben, a pót-magánvádló, ki a vádat csakis a közvádló jogkörével képviseli (43. §.), a bprts. 38. §-a szerinti vádelejtési joggal már nem élhet, ennélfogva a pót-magánvádlónak a 49. §. utolsó bekezdésében említett mulasztása sem lévén a joglemondással egyenlő hatályúnak vélelmezhető, szabályellenes volna pót-magánvádlót oly következmény terhe alatt idézni, a mely a törvény szerint végre nem hajtható. Sőt e törvényszakaszban fölállított jogvélelen alapján a pótmagánvádló részéről használt felebbezés sem tekinthető visszavontnak és ennek következtében a pót-magánvádlónak jelzett mulasztása miatt a felebbviteli eljárás sem szüntethető meg, mert a bprts.-nak a kir. ítélőtábla előtti eljárásra vonatkozó fejezete ilynemű rendelkezést nem tartalmaz, és a 394. §. a szerint a felebbviteli eljárás megszüntetését kizárólag a felebbezés kifejezett vissza-vonása vonhatja maga után. De tovább menve, a bprts. 421. §-a csak feljogosítja apótmagánvádlót arra, hogy ha felebbezéssel élt és ha a főtárgyaláson jelen van, a felebbezés okait kifejtheti; a 409. és 412. §§. pedig a 41. §-ban irt eseteknek, valamint a bizonyítás felvételnek, vagy a bizonyítás ismétlésének kivételével a felebbviteli főtárgyaláson kizárólag a közvádlónak és ha a vádlottnak védője nincs, a közvédőnek részvételét teszi kötelezővé, mig a pót-magánvádlót a főtárgyalás határnapjáról csak értesíteni rendeli és nem kötelezi, hanem csak följogosítja arra, hogy a felebbviteli főtárgyaláson megjelenve, fölszólalhasson; végül a bprts. 415. és 419. §-a előírja ugyan, hogy a felek a bizonyítás felvétel vagy annak ismétlése esetében a fotárgyalásra megidézendők, de a főtárgyalásról való kimaradáshoz csak a vádlott és a magánfél, de a pót-magánvádló részére nem szab elő jogkövetkezményeket; ezek szerint a pót-magánvádlónak a kir. ítélőtábla előtti eljárásban kötelező activ szerepe nem lévén, indokolatlan is volna, hogy a pótmagánvádló a főtárgyalásról való kimaradása miatt a kérdésbe tett jogkövetkezményekkel sujtassék. Kelt Marosvásárhelyen, 1901. június 4-én. A cséplőgép tulajdonosa büntetőjogi felelőssége a tűzvész keletkezésének okát képező ama mulasztás folytán, hogy jó szikrafogót nem alkalmazott. A m. kir. Curia (1901. május 10-én 237. sz. a.) által mindkét alsóbiróság ítélete részben megváltoztattatván, Sz. Gusztáv és P. Mór vádlottak Balázsházán Sz. Jakab, K. József és I. István kárára elkövetett, a btK. 425. §-ba ütköző s a szerint büntetendő tűzvészokozás vétségében bűnösnek mondatnak ki s ezért Sz. Gusztáv a btk 92. §. alkalmazásával 25 kor. fő és 10 kor. mellék pénzbüntetésre, — P. Mór pedig 1 hónapi fogházra mint fő és 25 kor. mellékbüntetésre Ítéltetik stbi. Indokok: Az, hogy a kérdéses cséplőgép kinek a tulajdona? e bűnügy eldöntésénél teljesen közömbös; valamint az is, hogy a P. Mór vádlott előadása szerint a gépet a fia P. Salamon mint . tulajdonos könnyelműségből elzálogosítván, azt, nehogy elveszszen, ő kölcsönvett pénzen kiváltotta, s mig fia a kölcsön biztosítására a tulajdonjogot a hitelező B. Miklósra ruházta át, a géppel, illetőleg annak jövedelmével ő rendelkezett, de csak azért, nehogy e jövedelem másra mint a kiváltás céljából általa felvett kölcsönnek visszafizetésére fordittathassék. Itt csak az a kérdés, hogy a két rendbeli tűzvész kinek gondatlanságából okoztatott ? Hogy az 1898. jul. 20-án T.-Szántón F. Jakab kárára kiütött tüz a P. Mór által alkalmazott és Sz. Gusztáv által kezelt gép által okoztatott, nem állapítható meg, mert a tanuk vallomásai szerint ott ezen a gépen kivül még egy a káros tulajdonát képezett gőzcséplőgép is működött, s a tüz a két gép közt körülbelül egyenlő távolban volt szecskában a földön keletkezett, — azt tehát a két gép bármelyike, sőt talán valamely más ki nem puhatolt körülmény is okozhatta. Ebből az okból volt a kir. ítélőtábla ítéletének erre a tűzvészre vonatkozó része helybenhagyandó. Ellenben tekintve, hogy a vádlottak, bár kétségbe vonják, de határozottan nem tagadják, hogy Baiázsházán 1898. aug. 8-án a P.-féle gépből kiszállt szikrától gyuladt ki a szérűn volt rakomány; s tekintve, hogy a szakértői vélemény szerint eme gép szikrafogója egészen sajátos, a gyárilag előállítottaktól lényegesen különböző, komplicált és mégis tökéletlen szerkezettel birt és e mellett igen rosz karban s életveszélyes állapotban volt; tekintve továbbá, hogy Sz. Gusztáv vádlott vallja m.kep ő mindjárt, mikor öt P. Mór vádlott és fia Sa aroon gfeéirt felfogadták, tehát még a tasnád-szánto. tüzeset előtt knelentette, hogy a szikrafogó rosz s ugyanakkor mint azután is többször felhívta P. Mórí hogy uj sz.krafogót es fecskendőt hozasson sőt e vádlotton kivül T.János, K. J. és Sz. M. tanuk .. eskü alatt vallják, hogy a szikrafogó rosz volt, ugy hogy nemcsak Sz Gusztáv gépész? hanem ők is sokszor sürgették P. Mort, hogy hozasson ujat, - s ugy Sz. Gusztáv mint a nevezett tanuk vallják azt is, midőn a Feld mannái dult tűzvész alkalmával Sz. Gusztáv leeresztette a gép kéményét, a szikrafogó kigyuladt, s azután azt Sz. dróttal többször foltozgatta, de a drót mindannyiszor csakhamar elégett, s a kihulló erős tűzü szikráktól a munkasoknak meg a szérűn lerakott ruhái is minduntalan meggyuladtak; tekintve azt is, hogy T. J., K. J. és I. J. s K. J. megesketett tanuk egyező vallomása szerint Balázsházán először egy oly buzaasztag gyúlt meg, mely felé bár szél nem volt — a légáramlat a gép füstjét hordta, s mely asztag még nem volt munka alatt, s mely körül senki sem járt, — és e tüz a buzaasztagnak legtetején támadt: Nyilvánvaló, hogy eme tűzvész csakis a cséplőgépnek alkalmas szikrafogóval ellátva nem volt kéményéből szállongott szikrák által okoztatott. Sz. Gusztáv beismeri azt is, hogy ő tudta, hogy a szikrafogó rosz állapota miatt nem lett volna szabad a gépet működtetnie. Minthogy tehát azt mégis működtette, a Balázsházán 1898. aug. 8-án felmerült tűzvész okozásának vétségében bűnös. P. Mór vádlott beismeri, hogy a kérdéses géppel ő dolgoztatott, a gépészt és a munkásokat ő fizette, és a jövedelmet ő szedte; beismeri azt is, hogy a gépet üzembe vétele előtt a szabályrendelet ellenére meg nem vizsgáltatta a kazánbiztos által; s a fentebbiek szerint bizonyítva van az is, hogy ugy a gépész mint a többi munkások által többször figyelmeztetve volt, hogy a szikrafogó rosz; sőt ugyanazok azt is bizonyítják, hogy a figyelmeztetésekre szidalmakkal válaszolt, s a munkát folytatni rendelte, s midőn Sz. gépész 3 tanú jelenlétében kijelentette neki, hogy tűzvész esetére felelősséget nem vállal, P. Mór azt felelte, hogy a felelősség őt terheli. Ezek szerint P. Mór a tűzvész keletkezésének okát képező ama mulasztás folytán, hogy jó szikrafogót nem alkalmazott, szintén bűnösnek volt kimondandó. Sz. Gusztávra enyhítő körülmény P. Mór irányában alárendelt helyzete és az, hogy gazdáját a veszélyre ismételten figyelmeztette, s a munkát csak a felelősségnek a gazdájára hárítása után folytatta; miért is vele szemben a btk. 92. §. volt alkalmazandój ellenben P. Mór irányában súlyosító az, hogy a többszöri figyelmeztetést konokul visszautasította. A kir. törvényszék azzal, hogy a kihallgatott tanuk meghiteltetését elrendelte, az ügy érdemi elbirálásához tartozó kérdésben határozott és alaki szabálytalanságot el nem követett, miért is a semmiségi panasz elvettetett. (A m. kir. Curia 1901. ápr. 24. B. 9.283/900. sz.) Nemzetiség fogalma alatt nemcsak az ország ugyanazon ajkú és szárn-azásu lakosainak összeségét kell érteni, hanem a nemzetiség fogalma és törvényes oltalma alá esik az egyes községeknek ugyanazon nemzetiséghez tartozó lakossága is. Ebből pedig az következik, hogy a btkv. 172. tj-ának második bekezdésébe ütköző nemzetiség elleni izgatás vétséget valamely község ugyanazon nemzetiséghez tartozó lakosai ellen is általában el lehet követni, mert a btkv. 172. §-ának szövegezése nem nyújt semmi támpontot sem arra nézve, hogy ez a vétség csakis akkor volna megállapítható, ha a gyűlölet felkeltése az országban lakó összes ugyanazon nemzetiségű állampolgárok ellen irányul. (A budapesti kir. ítélőtábla 1901. ápr. 25. 2.2S6. sz. a ) »*Í-L*Í Í*I2VÉK1TA««»»XO KTOMDÍJ4 SUUFIITI Kivonat a „Budapesti Közlönyé4-böl. Csődök : Berényi Antal e.. Őri-Szent-Péter, szombathelyi •fvs*ék. bej. aug. 1., félsz. aug. 22., csb. dr. Prugberger Vince, tmgg. dr. Schaffer Imre. - Ritter Pinkász e., Kassa, u. o. trvszék, bej. aug. 12., telsz szept. 9., csb. Dubay József, tmgg. dr. Szaltzer Guidó. Ruhig Albert e , Nuksora, dévai trvszék, bej. 29., félsz. aug. 7 csb Hidegh István, tmgg. dr. Réthy Gyula. - Klemenz Edoardó e. Fiume, u. o. trvszék, bej. aug. 22., félsz, szept. 21., csb. Keömley Pál, tmgg. dr. Luttenburger Luigi. y tyfzatolí '• A zsombolyai jbíróságnál a 1 j e a y z ő i áll ju1 llJI_A fels°-eó" jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 7. A német nyelvben is teljesen jártas ügyvédjelölt" a jog- es államtudományok tudora, kitűnő bizonyitványnyal ket evi joggyakorlattal, melyet vidéki ügyvédi irodában töltött, - nagyobb fővárosi ügyvédi irodába k^Sohivata^a^11^1 jUlÍUS ^ elfogSJhatja. Cim a « 2 "2 seaédA akllöbr0^ Sást' keres Cim K'V2 helven van alkalmazva aiiast_Keres1L1rn; JKakony^Sándor^ Orosháza 3-2