A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 26. szám - Észrevételek A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez. Vége

A JOG 207 költsége, mig a többi gyermek kiképzésére úgyszólván a családfő — mondjuk örökhagyó — mit sem költött. Pl. egy közönséges kisbirtokos földmives ember az egyik fiát orvosnak képeztetvén ki, annak 18 évi iskoláztatása s vizsga és egyéb dijaira többet költött, mint a mennyit a maga és a többi, mondjuk 5 gyermekére együtt költött. Az orvosi diplomával tisztességes kenyeret is adott a kipéztetett fiu kezébe, nagyon méltányos tehát, hogy a többi közönséges sorsban maradt gyermekkel szemben az osztásnál figyelembe vétessék az ő kiképeztetésének költsége, levonva abból azt az összeget, a mit a többi gyermek közül átlagosan egyre költött az örökhagyó. * * * Ezekben a tervezette vonatkozó részletes észrevételeimet megtévén, általánosságban a tervezetre a kö/etkezőket jegyzem meg. Szerintem hiba az, hogy a tervezetnek általános része nincs, s nem vezeti be az olvasót a magánjog általános rendelkezéseibe a tervezet; annál is inkább hiba, miután a bizottság nem tartotta be mindenütt az «Előszó»-ban kijelentett azt az elvet, hogy «Azok a szabályok, a melyek egyes törvénykönyvekben az általános részben szoktak előfordulni, annak a résznek a keretében helyeztettek el, a melynek tárgyával az illető szabály a legszorosabb összefüggésben áll és ahhol a legtágabb alkalmazását nyeri». Ha tehát már általános rész nem lesz a törvénykönyvben, több súlyt kellene fektetni arra, hogy az általános részre veendő magánjogi szabályok legalább közbeszúrva, de hiány nélkül meglegyenek, mert különben a törvénykönyv hiányos lesz s nem lesz belőle képes sem jogász sem a laikus eligazolni, s egy pár év alatt novelláris intézkedésekkel kell a nagy müvet toldozni, foldozni. Egyik lényeges hibája a tervezetnek, a mint már egyes fejezeteknél meg is jegyeztem, hogy a fogalmi meghatározás a legtöbb fejezet éléről hiányzik, már pedig addig szerintem nem volna szabad pl. a szerződés megkötésről beszélni, a mig tisztában nem vagyunk a szerződés jogi definitiójával. Hibája a tervezetnek s a könnyen kezelhetőség rovására esik a magyar törvénygyártásnál már nagyon is megszokott — bár a gyakorlat emberei részéről folytonosan panaszolt az a szokás, hegy a §-okat össze-vissza citáljuk, s egy § néha előre is hivatkozik olyan §-ra, ami még csak később fog megszületni. Inkább hosszabb legyen tehát a § szövege, de világosabb és könnyebben megérthető, hogy az 1. §-nál ne kelljen mindjárt az 1,794. §-ra keresni. Nem a magyar ember lovagiasságára vall, a tervezetnek a nővel mint anyával szemben megállapított jogköre sem. Az anyának gyermekei neveltetésére nagyobb befolyást kell engedni s a második rész második címének hatodik fejezet VI. részét «Az anya jogállását)) az anyára nézve liberálisabban tágítani kell. (L. «Pesti Napló» 1901 év 358. sz.) Hasonlókép az özvegyi jogot az örökjogban. Hibája általánosságban a tervezetnek, hogy sok esetben a jogtételeket doctrinair szempontból nem a gyakorlat követelményeinek megfelelően s nem a magyar társadalmi és jogszokás kívánta módon állapítja meg, bár nem mindenütt nélkülözi ezeket a szempontokat sem, de ahol azokra figyelmet fordítottak, ott meg is látszik mindenütt a gyakorlat mesterének a keze. A doctrinair szempont vezérelte a tervezet egyes részeinek szerkesztőit akkor is, a mikor a szöveg stylizálásában nem a világosságra törekedtek, hanem ellenkezőleg igyekeztek a nagyon is egyszerű jogtételt olyan körmönfont mondatokba burkolni, hogy idő kell hozzá, amig az ember kihámozza a kis magvat a nagy takaróból. Sok helyen megérzik a fordítás ize a szövegen, s ugy látszik, némely részt egészen szószerint fordítottak át magyarra és recipiáltak legtöbbnyire a németből. A germanismus különben általánosságban uralkodik a tervezet szövegében, amin még azonban nagyon könnyen lehet segíteni. Egyik lényeges hibája a tervezetnek az is, hogy igen sokat tart fen az életbeléptető törvény számára. Azt nem állítom, hogy a polg. törvénykönyvet életbeléptető törvény nélkül át lehet vinni az életbe, de az tény, hogy nagyon sok rendelkezés bele mehetne magába a codexbe, olyan, amit a tervezet az életbeléptető törvény számára hagyott fen. Hasonló hiba az is, hogy egyes részeknél már meglévő törvénynek az átalakítását vagy módosítását feltételezi a tervezet, holott magában a tervezetben meglehetne a kérdést oldani olykép. hogy a vonatkozó törvényszakaszok a tervezetben átalakíttatván, az életbeléptető törvényben csak annyit kellene kimondani, hogy a keresk. törvény, házasságjogi törvény vagy mezőrendőrségi törvény ennyi és ennyi §-át ez a törvény hatályon kivül helyezi. Úgyis csak egyes részekre vonatkoznék ez a rendelkezés s e miatt nem kellene megint a most megjelölt törvények revíziójára várakozni, hanem egy csapásra készen lenne legalább a polg. törvénykönyvhöz szükséges szakaszok revíziója is. Mindezeknek a javításoknak a keresztülvitelét tehát javaslom. Hogy mi jó van a tervezetben, azt nem szándékom elmondani, mert mig egyrészt a cél az volt. hogy ami szerintem javításra vagy pótlásra szorul, az szem elé legyen állítva, j s ezt észrevételeimben meg is tettem, másrészt a dicsériádákhoz sem nem értek, sem időm és módom nem volna hozzá, hogy minden egyes helyes intézkedést külön kidicsérjek. Meglehet, hogy ha az indokolást olvashattam volna, egyik másik megjegyzésem elmarad, de igy tisztán a szövegre támaszkodva, a legjobb lelkiismerettel és hazafias kötelességgel tettem meg mindazokat a megjegyzéseket, a mit harmadfélhónapos munka után a mű javítása érdekében megteendőnek tartottam. Ha mindenki ennyi jószándékkal és ennyi törekvéssel járult volna legalább a tervezet csiszolásához, hiszem, hogy a munka befejezéskor megközelítette volna a tökéletest, mert a mit én vagy kívülem még 100 meg nem látott volna: meglátta volna a másik 900. Egyébként még sok retortán megy a mű keresztül s a tudósok és a gyakorlat embereinek közös kritikája a tökéletességhez mindig közelébb-közelébb viszi a művet. Az én óha]tásom, hogy a polgári törvénykönyv teljes és tökéletes legyen. Nyilt kérdések és feleletek. Kinek és mikor kell fizetni az 7s°/o váltódijat? Egy 30,000 koronás váltót forgattam barátomnak és miután a lejáratkor az elfogadó nem rendezte, én mint utolsó forgató, a váltó óvatolása után azt kifizettem, illetve magamhoz váltottam. Nagy meglepetésemre az illető pénzintézet a töke, kamat és óvási költségen felül 100 korona váltódijat is fizettetett magának V30/o váltódij cimén; azzal indokolván e felszámítást, hogy az osztrák-magyar bank is hasonló esetekben mindig számítja az i/s«/0 váltódijat. Miután egyik ügyvéd ismerősöm azt állítja, hogy az 1jsl>j0 váltódijat a váltótörvény 50. §. értelmében csak az esetben lehet felszámítani, ha aváltótulajdonos keresetet indit; kérdés, hogy kinek van igaza, számithat-e a nevezett takarékpénztár '/s0/o váltódijat a jelen esetben, a midőn per nélkül ki lett fizetve a követelése ? Debitor. Irodalom. Indokolás a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez. Első kötet. Bpest, Grill Károly kiadása. 1901. Az igazságügyministerium törvényelőkészítő bizottsága, élén fáradhatlan elnökével Lányi Bertalannal lankadatlan munkásságot fejt ki a polg. törvénykönyv-tervezet indokolásának közzétételével. Csak nem rég jelent meg a dologi jognak vaskos kötetü indokolása, és azt most követi a személyjog és családjog több mint 700 oldalra terjedő indokolása. Meg van az igazságügy minister által minden intézkedés — értesülésünk szerint — téve, hogy az indokolás hátralevő részei is még ez év folyamán megjelenhessenek, így azután a nagy törvényhozási mü teljességében fog a biráló jogászközönség előtt feküdni. Nagy jelentőségű pillanat lesz ez bizonyára a magyar polg. törvénykönyv alkotása történetében melyet várva vár a jó ügy igaz minden barátja. A házasságjog bölcselete. Irta: dr. B u d a y Dezső. Budapest, 1901. Politzer Zsigmond kiadása. Ára 4 korona. Ez az érdekes tanulmány nemcsak regisztrálja a fejlődést, amelyet a doktrína a házasság kérdéseiben mindmáig felmutatott, hanem uj, egységes alapgondolatból kiindulva fejtegeti a kérdést. Ezen alapgondolat a következő : A házasság nem másokért, nem az emberekért, hanem önmagáért a házasságért, mint tökéletes erkölcs;, | fizikai és szociális tartalmú szubsztanciáért létezik. Ennek megfelelőleg szerző az ethika, biológia és szociológia fejtegetéseit has: nálja fel tanulmányában. Legjobban dicséri a művet a dus tartalomjegyzék, amelyből kiemeljük a következőket: I. A házasság rövid története. II. A házasság mint társadalomalkotó faktor. III. A két nem egymásra utaltsága és i nte gr á c i ó j a. IV. A házasság fogalma és célja. V A házasság megalakulása. VI. A házasság alkotmánya. VII. Házassági akadályok. VIII. A házasság megszűnése. Mindenesetre örvendetes jelenség ilyen alapos könyv a jog bölcselet terén. A községi közigazgatásról és annak javításáról. Irta Z a b u1 i k László, Kolozsvármegye főügyésze. Bpest, 1901. G rí 1 1 Károly