A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 26. szám - Észrevételek A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez. Vége

206 A JOG Mondja meg: a) mikor veszti el a valódi tulajdonos rendelkezési jogát a tényleges birtokossal szemben (a tjkvi intézmény behozatván) > b) mikor veszti el a tjkvi tulajdonossal szemben? c) mikor telik be a tjkvi tulajdonos elbirtoklási ideje a tényleges birtokossal szemben ? d) lehetséges-e a tjkvi tulajdonos elbirtoklás utjáni jogszerzése tényleges birtok nélkül, ha nem valódi tulajdonos? e) ha lehetséges, mennyi idő alatt. ? i) ha a tjkvi tulajdonos egyszersmind tényleges birtokos is, mennyi az elbirtoklási idő a valódi tulajdonossal szemben? g) ha a tjkvi tulajdonos egyszersmint valódi tulajdonos is, elbirtoklás utján mikor szoríthatja ki a tényleges birtokost ? h) az elsorolt esetekre vonatkozó szabályok minő további alakulásokat nyernek, ha a jó- vagy rosszhiszeműség kérdése:vel kombináltatnak ? Ez lenne az általam emiitett jogszabályoknak jogszabályokkal való összemérése és szembe állítása ; mig ezen szembe állítást s annak szabályait valaki a most lefektetett alapelvek szerint nem eszközli, meg nem állapítja, addig az ingatlan dologra tartozó szabályok codificálásáról szó se lehet; addig a tjkvi intézmény romlásunkra szolgál (uti figura docet); addig tovább használjuk a kettős betűt akaratunk ellenére az A. B. C.-ben. A tjkvi intézmény lényegének és cé jának határozott félremagyarázását kultiválják az ujabb keletű doktrínák ; ezen doktrínák befolyása alá került a tervezet is. Azt mondja a tervezet 539. §-a : a tjkvi bekeblezés jogváltoztató hatálya közvetlenül beáll. Ki tudná fölfedezni a tervezetben, hogy melyik jogot változtatja meg a bekeblezés ? a valódi tulajdonos, vagy csak a tjkvi tulajdonos jogát? Ki tudná megmondani a tervezetből, hogy ezen változás joghatálya minő sulylyal nehezedik a volt tjkvi tulajdonos, a valódi tulajdonos — és a tényleges birtokos eddigi jogosítványaira? Senki. Ezekre a kérdésekre sincs felelet a tervezetben. A tervezet abban az egyoldalú felfogásban él, hogy a tjkvi tulajdonos egyszersmind mindenkor valódi tulajdonos is; és azt a hamis doktrínát fogadta el. hogy a tjkvi bejegyzésnek illetve bekeblezésnek jog változtató hatása van. Már pedig — bocsánat — ez egyik sem igaz. Hogy a tjkvek nem a valódi tulajdonost tüntetik fel és nagy részben céltalanok — ezt a nyomorúságot az egész ország ismeri, hogy a tjkvi kitüntetés jogváltoztató cselekmény, magyar aetimologia és magyar értelem szerint felfogva — azt egy komoly jogász ember sem állithatja. Valamely ingatlanra vonatkozó tulajdoni jogot az eladó és vevő szerződése változtatja meg ; ezen változtatást kitünteti a tjkv. Nagyon természetes tehát, hogy a tjkvi bekeblezés, közvetlen hatálya nem jogváltoztató, hanem jogváltozást kitüntető. Nagyon téves felfogás lenne az, ha a bekeblezésnek jogváltoztató hatályt tulajdonitanának ; mert akkor a tjkv jogforrássá alakulna, rosszhiszemű emberek formák utján sok kárt okozhatnának a társadalomban; ezek lennének az ingatlan vagyon Rózsa Sándorai és Sobri Jóskái. Ez nem lehetséges. A tjkv, ha van valakinek valódi joga, kitünteti ; ha joga nem valódi, azt is kitünteti; ámde ezen tjkvi kitüntetésnek soha sincs az a joghatálya, hogy valódi jog vagy tényleges birtok nélkül valakinek jogot biztosítson ha 100 évig is van az a valaki kitüntetve; azért a téves doktrínák balmagyarázatai közül egyik legsérelmesebb magyarázat az, mely beakarná hozni az u. n. tjkvi elbirtoklást, mely abból áll. hogy a tjkvileg kitüntetett tulajdonos bizonyos idő alatt, ha nincs is birtokban, kiszoríthatná a tényleges birtokost az ingatlan használatából a puszta tjkvi kitüntetésnél fogva, még ha nem is valódi tulajdonos. Ilyen joghatálya a tjkvi bejegyzésnek nem lehet. Különben a tervezet is csak mondja a bekeblezésnek, ezen nagyhorderejű hatását ; de, más doktrínából merítve s a contradictióval se törődve — egy következő §-ban (548. §) lerontja ezt a nagy hatá ;át, kimondván most már, hogy a tjkvi kitüntetés csak vélelem arra nézve, hogy a jog megilleti azt, a ki kitüntetve van. Természetesen aztán ez a vélelem is, mint minden vélelem, rögtön összeesik minden ellenbizonyítás előtt. A tervezet egyoldalúságát és azt, hogy a tervezet elméletben nagy fontosságot tulajdonit ugyan a tjkvi jognak, egész a szélsőségig eltávozva, de gyakorlatban, §§-aiban. másfelől éppen semmibe se veszi a tjkvet — legjobban igazolja az 509. §. 2. pontja, mely az ingatlan dolog birtokának megszerzését a telekkvbe bevezetéssei, a föld megjelölésével stb. befejezett ténynek tartja. Hallom a rögtöni ellenvetést, hogy itt a dolog birtokáról van szó és nem tulajdonáról, ide csak nem alkalmazunk tjkvet ! És valósággal a tervezet a tényleges birtokról és birtokvédelemről szóló egész címében tudomást sem vesz a tjkvi intézményről. A tervezet letárgyalja a tulajdont anélkül, hogy tudnók vájjon a valódi avagy a tjkvi tulajdonosról van-e szó ; letárgyalja a birtokot (talán birtoklást, mert birtok-vagyon, birtoklás-használat),a nélkül, hogy észrevétetné valakivel, hogy ezen tényleges birtoklás sorsa — ingatlanról lévén szó — mennyire össze van kötve a tjkvi jogosítványokkal. Pedig össze van kötve nagyon. Nem méri össze a tjkvi jog és a birtokjog tartalmára vonatkozó szabályokat s igy az az általános miseria, hogy a tényleges állapot nem felel meg a tjkvi állapotnak — fenn marad továbbra is, orvoslását meg sem kisérli a tervezet; már pedig azok mindig magánjogi alapelveket tárgyazó kérdések maradnak, hogy a tjkvi intézmény elfogadása után miféle nexusban áll a birtokjog a tjkvi joggal és ezeknek a kérdéseknek megmagyarázása egyenesen a magánjogi codexbe tartozik. Hiába keresem, nem találom magyarázatát a tervezetben a következő kérdéseknek sem : 1. Az ingatlan vagy jog bejegyzése valamint az, ingatlan tulajdonosának neve vájjon peres birói uton jutott-e a tjkv lapjaira (birói egyezség, ítélet, végrehajtás, árverés), vagy perenkivüli uton (helyszínelés, felek közti magánjogváltozás, hagyatéki eljárás stb.) ? 2. A peres birói intézkedésen nyugvó tjkvi bejegyzés joghatálya és a perenkivüli cselekményeken nyugvó tjkvi bejegyzés joghatálya között egyfelől a tjkvi hitel, másfelöl a tulajdon védelme szempontjából tétessék-e külömbség vagy sem ? és ha különbséget teszünk, — miből álljon az ? Lukács zugirásznak tjkvi iktatóra ad >tt gyanús beadványai alapján kitüntetett tjkvi bejegyzés mégis csak más szempont alá esik, mint egy kontradiktoriuí eljárás után keletkezett birói ítélettel bejegyzett tjkvi jog; azután a magánfelek vásárügyletéből származott tjkvi átruházás közt és a birói árverésen vásárolt ingatlan átruházása közt is nagy külömbség van. Ezek a distinctiók se fordulnak elő a tervezetben, pedig a jogkereső közönség és az itélő biró e különbségek megfejtését s az azokra vonatkozó szabályok megállapítását várja. (A végrehajtási törvényben egyik külömbség, az árverésen vett inpatlan birtokba vétele — megemlítve van ; de ez az intézkedés is az anyagi jogba tartozik és ez az intézkedés is magára a többi disticutiókat tekintve majdnem semmi). A tjkvi intézmény behozatala után uj §§ kai kell kitanítani a törvénykező embereket. Nem elég a tulajdonról és birtokról szóló régi §§. közé a tjkvi tulajdonról néhány uj §-t beszúrni külön ; hanem együtt, egymással kombinálva kell tárgyalni, elhatározni az idevonatkozó szabályokat, mert a gyakorlati élet igy követeli és a gyakorlati élet csakis ilyen szabályoknak veheti hasznát. Ezúttal befejezem cikkemet; gondolom, hogy közelebbről átmegyek a dologi jogról szóló tervezet egyes §§-aira is. Ugy itélem, hogy a törvénykönyv ezen részének van legnagyobb szüksége a kritikára; mert többi jogszabályaink a haladó jogfejlődés százados klasszicitásán keresztül megpetrifikálódtak, készen voltak, csak imitt-amott pótolni vagy módosítani kell, hogy egyik-másik ország lakóinak megfelelők legyenek, ámde a tjkvi intézménnyel kapcsolatos jogviszonyok szabályozására vonatkozó okoskodásaink nagyon éretlenek; ezeknek a jogviszonyoknak a szabályozása nagyon sokára fog még a klasszikus korszakba érkezni. Azért tartom én szükségesnek jobban megv;tatni ezeket a kérdéseket. Észrevételek «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezeté»-hez.*) Irta : KELEMEN ERNŐ, kir. járásbiró Kisvárdán. v/ (Vége) ad : 2,035. §. A második bekezdésben nem venném ki az osztályra bocsátás kötelezettsége alól az örökösök kiképzési költségét minden esetben, azért mert igen sok esetben a család egyes tag,aival szemben a szülő nagyon megkülönböztetve jár el, s esetleg egy egész vagyont kitesz az egyik családtag kiképzési •) Előző közlemények a f. évi 1 , 5 ,7., 9., 10. 16.. 23. és 25. számokban.