A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 26. szám - Szépirodalom és igazságszolgáltatás

Huszadik évfolyam. 26. szam. Budap est, 1901. június hó 30. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V"., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) IL4P AZ [GIZSJCÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGÍÍÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. felelős szerkesztő : Dr. hTILLER MÓR. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ._ 6 Egész « _ 12 Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Élőfizetési felhívás. — Szépirodalom és igazságszolgáltatás. Irta: dr. Imi ing Komád, budapesti kir. táblai tanácselnök. - Adatok az 18ÖQ& XLV. t.-cikkel szabályzóit és az 1892. évi XX1Y. t.-c. által módoltott birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához I. Az csztályozásról és becslésről. Irta: Graes e r Dániel, erzsébetvárosi kir. tszéki biró. — A magyar polgári perrendtartás tervezetéről. Irta: dr. Vályi Sándor, budapesti kir járásbiró. — Dologjog a polgári törvénykönyv tervezetében. Irta : B ö 1 ö n i László, bánffv-hunyadi ü«yvéd. — Észrevételek «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez)). Irta: Kelemen Ernő, kisvárdai járásbiró. — Nyilt kérdések és feleletek (Kinek mikor kell fizetni az. 1/,01'0 váltódijat. Irta : D eb i t o r). — Irodalom (Indokolás a magyar általános polgári tőrvény könyv tervezetéhez. Kiadta : Grill Károly. — A házasság bölcselete. Irta : dr. B u d a y Dezső. (A községi közigazgatásról és annak javításáról. Irta : Zabu1 i k László.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek tára.— Felsőbirósági határozatok és d öntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. — Hirdetések. Előfizetési felhivás! 1901. év július hó elsejével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Ez alkalommal azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük 1901. év június hó 30-án lejár, kérjük, szíveskedjenek előfizetésüket mielőbb megújítani, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Az előfizetések a «J o g» kiadóhivatalához. Budapest, v .. Rudolf-rakpart 3. szám alá küldendők. ~V Szépirodalom és igazságszolgáltatás. Irta : Dr. IMLIXG KONRÁD, bpesti kir. ítélőtáblai tanácselnök. A He rezeg Ferenc szerkesztette «Uj idők» szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap f évi 26. számában Fehér Judittól «A biró e 1 ő 11» cimmel valami rajz-féle látott napvilágot, a melyből a magyar jogászvilág és mindazok épülésére, a kiket igazságszolgáltatásunk jó hírneve érdekel, egy pár szemelvényt íme jogi szaklap utján közlök: «A menyecske», az anyja, meg az ura megjelennek a járásbiró előtt. (Kétségtelenül a bíróság hivatalos helyiségében, mert hiszen a biró ugyan e helyen később itél és ítéletét hirdeti.) — «Mi járatban vannak ?» — kérdezi tőlük a biró. Az öregasszony viszont kérdezi : — «Hol van instálom alásan a tekintetes asszony?" — «Mit akar tőle ?» «En, kérem, semmit. Csak egy kis ajándékot hoztam neki, ha nem vetné meg.» — «Mire való az, jó asszony? Az igazságot itt nem ajándékért osztogatják.)) — «Oh, könyörgöm, nagyon tudom én azt! . . S z o ktam én máskor is kedveskedni egygyel mással a tekintetes asszonynak.» «A járásbiróné, a ki talán meghallotta a másik szobában, hogy ő róla beszélnek, kinyitotta az ajtót és bedugta rajta a fejét.» — «Ki van nálad? Bemehetek? Maga az Julis néni ? Beh rég láttam. És itt van a Rózsika is? Nem emlékszel Rózsikáta, a ki nyáion mindig almát hozott nekünk? fordult az urához. — Mi járatban vannak, Juiis néni? Csak nincsenek tán valami bajban ? Segítünk magukon, ne búsuljon, hacsak lene t.» — «Oh drága jó tekintetes asszonyom!. . Egy pár tojást, ha megnem veti. Nem valami szépek, de a tyúkjaim az idén oly rosszul tojtak.» Lapunk mai száma — «Mi baja van a menyecskének ?» — kérdezte a járásbiróné.» — «Az a mi bajunk» - és erre aztán elmondják az asszonyok panaszukat — a járásb i r ó n é n a k.» «A biró immár csak félfüllel hallgatott oda az asszonyok fecsegésére. A felesége elnökölt helyette." «Egyszer csak megszólította a Rózsika férjét, a ki pörge kalapját a kezei között forgatva kibámult az udvaron gyomláló rab okra:» «Maga és a felesége emeltek panaszt Tóth István és felesége ellen becsületsértés miatt ?» — (dgenis.» — «Tehát magok azért jöttek, mert ma délutáni három órára be vannak idézve hozzám.?» — (dgenis, kérem alásan». . . Erre aztán megjelenik a panaszlott Tóth Istvánné a férjével együtt. A mikor a hivatalszolga bevezeti őket, Juiis néni zsámolyt rögtönöz a batyujából és arra ül le a járásbiróné lába elé. — «Kezeit csókolom, tekintetes asszonykám, — suttogta hízelgő hangon, — jövő vasárnap ne tessék pecsenyéről gondoskodni. Két kis libám már szárnyát hányja, kikeltek még hideg télen. Finom, gyenge pecsenye lesz belőlük vasárnapra.)) A járásbiró azután a felek kikérdezése által kideríti a tényállást. Egyszerre csak — «A járásbiróné, aki eddig csak mulatott a parasztasszonyok csetepatéján, fölugrott a székéről és ráordított a szép, büszke Tóth Istvánnéra:» — «M aga hallgasson! Fogja be a száját ! Lajoskám, fordult az ingerültségtől lihegve az urához, — csukasd el ezt az asszonyt! Csukasd el rögtön, ha mondom. Tanukkal akarja bizonyítani, hogy egy asszony egy férfival ölelkezett. Szemérmetlenség! Cudarság! Szemtelen alávalóság ! . . . Lajoskám, hallgass rám, csukasd el ezt az aszszonyt. Hadd ijedjenek meg a csúf pletykák, ideje volna, hogy az emberek féljenek tőled. Te járásbiró vagy, te leghatalmasabb ember vagy a városban, és tőled nem fél senki ?!» «Mi baj van? Miért oly ingerült a nagyságos asszony? — szólt be a szomszéd szobából az a 1 b i ró. Egészen megrémültem.)) «A járásbiróné . . mialatt hosszú, szerelmes pillantást váltott vele, halk hangon előadta a történteket a csinos albirónak.)> a A járásbiró meghozta eközben az ítéletet. Ötven forint pénzbirságra ítélte el Tóth Istvánnét becsületsértés és rágalmazás miatt.n «Ez nem elég! Ha én járásbiró vagyok, el is csukatom ezenfelül! — jegyezte meg fontoskodva az albiró, kicsinylő tekintetet vetve a főnökére.)) — «Az ilyesmihez ám erély kell és férfiasság! — sóhajtott a járásbiróné» . . . Eddig van ! Hát ha ennek a rajznak valahol a messze Keleten, török kadi házában van a színhelye, akkor talán az olvasó nem ütköznék meg rajta. Talán akkor sem, ha a szerző története idejét — a hely megtartásával — legalább egy századdal előbbre teszi, sőt inkább örvendene azon. hogy azok az idők a melyekre ilyforma igazságszolgáltatást csak rá is lehet fogni, távol vannak mögöttünk. Még ha a szerző bírósági tárgyalást, ugy a mint fantáziájában látta, humoristikus rajz alakjába foglalja, akkor is legfeljebb izetlenségként tűnnék fel annak megírása. 12 oldalra terir.d.