A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 26. szám - Adatok az 1880: X L V . t.-c.-kel szabályozott és az I892. évi XXIV. t.-c. által módosított birtokrendezési eljárás egyszerüsítéséhez és gyorsításához. Az osztályozásról és becslésről. 1. (r.)

202 A JOG De komoly elbeszélésben a mai igazságszolgáltatás­nak, és a magyar igazságszolgáltatásnak oly képét nyújtani, i mint a minőt az emiitett rajzban látunk: ez oly eljárás, a mely fellázit és a melynek jellemzésére éléggé kemény, lesújtó szót alig találni ; ez a birói testület ocsmány meggyalázása ; ez a jogszolgáltatás terén egy fél század óta keserves munka árán elért vívmányaink cinikus eltagadása ; ez nemzeti műve­lődésünknek és az állam egyik legszentebb és sértetlenül megó­vandó funkciójának — megengedem, hogy inkább tudatlanság­ból vagy meggondolatlanságból, mint sem rosszakaratból eredő — lealacsonyitása ; ez a nemzeti becsület és a nemzeti kultúra elleni hallatlan merénylet, a mely annál súlyosabb beszámítás alá esik, mivel ellenségeink különben is mindig készek a legnagyobb képtelenségeket ránk fogni, és mivel ily féle irodalmi termékben magunk elleni mérges fegyvert szol­gáltatunk a kezökbe. Lássuk csak : A felek és a biró egész kedélyesen és mint valami önmagától értődő dolgot űzik a megvesztegetést. A biró neje a férj hivatalszobája mellett tartózkodik, kinyitj i az ajtót, bele­szól a tárgyalásba, mikor valami megüti a füleit, a mi érdekli őt. Azután kényelmesen elhelyezkedik a tárgyaló szobában, átveszi a hozott ajándékot, további ajándékot ígértet magának, és viszonzásul biztatja a megvesztegetőt, hogy csak ne aggód­jék, majd segítenek (t. i. ő és mellesleg a férje, a biró is) a baján. És hogy igéretét azonnal beváltsa, csakugyan ő veszi át a bíráskodást, az asszony «elnököl» a biró férje helyett. A biró crak ugy félfüllel, kénytelen-kelletlen hallgatja a felek előadásai!, a kik tárgyalás közben nézik, hogyan gyomlálják a rabok a biróék kertjét. Es a mikor a peres fél valamely kijelentése nincs az asszony Ínyére, az épen nem hízelgő jel­zők között rádiktál a biróra, hogy csukja el a panaszlottat, és ily módon szerezzen magának tekintélyt. E közben kokét tiroz a szeretőjével, az albiróval ; és a mikor a járásbiró végre meghozza az ítéletet (persze «0 felsége a király nevében» — ehhez mért környezetben és ennek megfelelő körülmények között ?) az albiró ur mindjárt — felebbviteli bíróságnak kon­stituálja önmagát — lesújtó kritikát mond a főnöke ítélete fölött, amelyhez az albiró szeretője, a, ítélő biró felesége is hozzájárul ! ! Nemde rettenetes torzképe az igazságszolgáltatásnak ? oly torzkép, hogy ha ahhoz a valóság az ország legfélreesőbb he­lyén is c<ak némileg hasonlítana, a magyar nemzet kulturké­pessége fölött kétségbe kellene esnünk. Az inkriminált rajz szerzője, Fehér Judit ő Nagyságá­hoz nincs szavam. Legfeljebb, hogy Ferenc császár ismeretes kri­tikáját idézem reája: «Meine liebe Kemeter — mach sielieber Hemeter» ! De Herczeg Ferenc urat, az «Uj idők» szerkesztőjét, a jeles irót és a magyar törvényhozó testület tagját nagyon kérem : nem arra, hogy legyen szigorúbb a lapjába felveendő dolgozatok megválogatásában, és ne nyisson tért a lapban a magyar igazságügy méltatlan meggyalázására — nem arra, mert meg vagyok győződve, hogy «A biró előtt» cimű rajzot megjelenése előtt nem olvasta, és azt, hogy megjelent, maga resteli legjobban ; hanem arra kérem, hogy legyen óvatosabb azok megválogatásában, a kik a lapja számára nyomdaérett cikkek kijelölésére megbízással bírnak. Adatok az 1880: XLV. t.-c.-kel szabályozott és az I892. évi XXIV. t.-c. által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához. I. •^jf^Az osztályozásról és becslésről. Irta : GRAESER DÁNIEL, erzsébetvárosi kir. tszéki biró. Az utolsó időben kir. igazs. m. rendeletek következtében a bírósági ügyvitel sok tekintetben egyszerüsittetett, például az igazságügyi hatóságok közt való levelezésnél a tárgy rövid és velős előadása mellett a felesleges címzések mellőzése, a felettes hatóságokhoz szóló jelentéseknél a felzet (rubrum) használásának elejtése, ugyanazon bíróság egyik szakosztályá­nak a másik szakosztályával iratok megszerzése iránt való levelezésének megszüntetése, a hivatalos nyilt levelezési lapok behozatala stb. által és hogy ezen egyszerűsítések mint cél­szerűek, munka, költség és időkímélés tekintetében kitűnően beváltak, — arra nézve nem lehet nézeteltérés. Az egyszerűsítés ezen sikerének hatása van, szellőzteti törvényes rendelkezésekkel szemben a nagy horderejű egysze­rűsítés kérdését és ezen hatás alatt indíttatva érzem magamat az 1880. évi XLV. és ezt módosító 1892. évi XXIV. t.-c.-kel foglalkozni és pedig ez alkalommal az 1880 : XLV. t.-c. 15. és 16. (uj) §§-al azon kérdés eldöntésének céljából, vájjon szük­séges-e, hogy a tagositási ügyekben való osztályozás és becs­lésnél az eljáró biró folytonosan közreműködjék ? Ez mindaddig feltétlenül szükséges, mig az idézett tör­vényhely értelmében az osztályozást és becslést teljesítő szak­értői bizottság tagjai az érdekelt birtokosok csoportjai által választatnak meg; mert — saját gyakorlatomból beszélek — az érdekcso­portok például előadván, hogy határukat csak az illető község lakosai bírálhatják el helyesen, mivel annak azon különös tulaj­donsága van, hogy majdnem mindenütt mész- és bazaltkő. kavics és homok kisebb-nagyobb mennyiségben fordul elő és e minőségét ők ismerik legjobban, — szakértőknek csak falu­belieket választanak, mely esetben a biró folytonos jelenléte különösen azért szükséges, hogy gondoskodjék arról, hogy a szakértő érdekeltség vagy ellenséges viszony fenforgásának esetében ne működjék közre, hanem helyettesittessék pótszak­értő által ; mert megtörténik, hogy éppen a fennebb említett, vagy más esetben is mind olyanokat választanak szakértőknek, kik e minőségben még nem működtek közre : ha a magyar birto­kosok az ev. ref. papjukat választották meg szakértőnek, a szászok, illetve a románok azt követelik, — és ez gyakran be is következik, — hogy az ő papjuk is választassák meg ; vagy mindnyájan abban állapodtak meg, hogy a körjegyző választas­sák meg a célból, hogy a község részére teljesített, vagy tel­jesítendő valamely munkáért, például az osztályozási jegyzék leírásáért ez uton nyerjen jutalmot, — és ily esetben nem kér­dezik, vájjon ért-e hozzá az osztályozás és becsléshez a megvá­lasztott, vagy nem ; olykor megint szükséges az eljáró biró köz­reműködése a célból, hogy megismertesse a szakértőket a különböző felmerülhető kérdésekkel szemben a feladatukkal és ellenőrizze azt, hogy a feladatuknak correct módon tegye­nek eleget ; mert ha a szakértők nem állandók, hanem minden egyes esetben választatnak meg, egy évben rendesen csak egyszer, vagy talán életökben egyáltalában csak egyszer miiködnek, akkor tapasztalat szerint nyújtani igyekszenek a munkát, hogy anná! több járandóságot, napi és határjárási dijakat kapjanak ; ez esetben különösen azért is szükséges a biró folytonos jelen­léte, hogy hasson oda, hogy a munka nem csak alaposan, hanem lehetőleg gyorsan is végeztessék, mi Magyarország erdélyi részeiben annál is inkább kívánatos, sőt szükséges, mivel a nehéz, különböző természetű, gyakran 15 — 20 becsosztály felállítását igénylő, többnyire hegyes terepviszonyoknál fogva egy tagosi­tási ügy lefolyása még akkor is, ha a szükséges pénz mindig rendeli ezésre áll, — ez pedig csak kivételes eset — legalább négy évig tart, az ország e részein pedig fájdalom! még nagyon sok község van, melynek határa még tagositva nincs, már pedig — a mint egy általam nagyra becsült előljárom igen helyesen kijelentette — a birtokrendezés keresztülvitele nélkül a nem­zetgazdaság terén nyugateurópai culturát elérni nem lehet. Mondtam, hogy az eljáró biró folytonos közreműködése az osztályozás és becslésnél mindaddig szükséges, mig az osz­tályozást és becslést teljesítő szakértői bizottság tagjai az érde­kelt birtokosok csoportjai által választatnak meg, de nem szük­séges többé, ha állandó szakértők alkalmaztatnak. E tekintetben javaslatom a következő : Mondassák ki törvénynovella által az 1880 : XLV. t. c. módosítása mellett : 1. A kellő számú előre egyszer s mindenkorra megeske­tendő szakértőket a kir. törvényszék nevezze ki a területének gazdasági viszonyait ismerő mivelt és jóhirnevü gyakorlati gaz­dák sorából. 2. A szakértők járandóságai állapíttassanak meg rende­leti uton az osztályozandó terület holdjainak száma szerint, a holdnyi egységár kulcsul alkalmazása mellett a beállható rossz, a mankát gátló időjárási a való tekintettel, kellő nagyságban de a megbecsülendő tárgyak tekinteten kivül hagyása mellett. 3. Az egyes osztályozások és becsléseknél alkalmazandó szakértőket az eljáró biró válaszsza a kineve. e tek sorából. 4. t\z osztályok és mintaföldeknek előzetes, a helyszínén a határ megszemlélésénél leendő felállítása eljáró biró folyto­nos közreműködése mellett történjék, mely alkalommal utóbbi figyelmeztesse a szakértőket a már letett szakértői esküjök szentségére és a hamis véleményadás következményeire ; hatá­rozza meg a sorrendet, melyben a szavazás történjék; álla­pítsa meg továbbá, hogy szükség esetére a pótszakértők melyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom