A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 2. szám - A halálbüntetésről

Huszadik évfolyam. 2. szám. Budap est, 1901. január hó 13. Szerkesztőség: "T" Előfizetési arak A JOG Kiadóhivatal ' (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. | JA Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve: Negyed évre ... 3 korona p . ,, , ., HÍT1LAP AZ IGAZSÁGOGY ÉRDEKEINEK ÍÍPY1SEIETÉRE. A MAGYAR ÜGYFÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. * ~ * V., Rudolf-rakpart á. sz ' ' Egész « 12 « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" R*VAI LAJ°f STILLER MOR Az elöfizetési pénzek Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalvanynyal kiadóhivatalhoz intézendők. ivr ~. ~ : „ i „ „ • •% _ _ r • • • _ küldendők. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM: Előfizetési felhívás. — Értesítés. — A halálbüntetésről. Irta : dr. Bárány Gerö, Budapesten. - Harmadik személy javára kötött szerződések tantételének jogállása az előbbeni és az uj polgári tervezetben. Irta: Farkas Lajos, komáromi trvszéki biró — A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi része. Irta: dr. Raffay Ferenc, győri ügyvéd. — A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének ismertetése. Irta: dr. Dómján L. kir. aljbiró Sajó-Sz.-Péteren. — Belföld (A kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozása). — Sérelem (A birói kinevezések rendszeréhez. Irta: Rab R á b y). — Vegyosek — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek tá.c - Fdsöb irósági határozatok és döntvények. — Kivonat a *Budapesti közlöny»-ből. — Hirdetések. Előfizetési felhívás! 1901. év január hó elsejével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük 1900. év december hó 31-én lejárt, kérjük, szíveskedjenek előfizetésüket mielőbb megújítani, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. szám alá küldendők. Értesítés. Szerencsénk van értesiteni tisztelt előfizetőinket, hogy az 1901. évi országgyűlési törvényekre, betűrendes és az 1900'1901. évi törvények által helyettesített, kiegészített, pótoltatott előbbi törvények tárgymutatóira, az igazságügyi és igazságügyre vonatkozó rendeletekre a Curia. kir. Táblák, közigazgatási döntvényekre ezentúl is R á t h Mórnál, Bpest fűzve 6, kötve 8 korona kedvezmény áron, bérmentes küldés mellett előfizethetnek. Az 1900. évi folyam törvényeinek utolsó füzete és a rendeleteknek, döntvényeknek teljes évfolyama néhány nap múlva ezentúl a legnagyobb pontossággal küldetik szét. A «J o g» t. előfizetői ezen évfolyamot fűzve 6 koronáért, kötve 8 koronáért utólagosan szinte megrendelhetik. (Bolti ára fűzve 9 korona, kötve 11 korona.) Ezen évfolyam a számos fontos szoci ál-politikai törvények mellett több igen életbevágó törvénycikket is tartalmaz, minők az értékpapírok forgalmi adóiáról, vízrendészeti társulatok jogviszonyairól, az öntöző csatornákról, a községi közigazgatási tanfolyamról, a képviselő-választási t. pótlásáról, a megrendelések gyűjtésére vonatkozó rendelkezésekről, a birtokos és gazdatiszt közötti jogviszony szabályozásáról, az állatorvosok államosításáról hozott törvények, a törvénykezési szütiidőujabbszabályozására, a bűnvádi perrendtartásra vonatkozó ujabb rendeletek stb. A «J o g» előfizetői a törvények, rendeletek és döntvények minden előbbi évfolyamát utólagosan is beszerezhetik fűzve 6, kötve 8 korona áron, részletfizetésekre is. Ezek bolti ára rendesen 8—12 korona. Szinte beszerezhetik 6 korona bolti ár helyett 4 k o r o n a kedvezmény áron az 1865— 1900. évi országgyűlési törvénycikkek betű soros tárgymutatóját a dr. Imi ing Konrád által szerkesztett 1865—1899. évi országgyűlési törvénycikkekre vonatkozólag történt hatályon kivül helyezések, változtatások, helyettesítések, módosítások és kiegészítések betüsorosLapunk mai száma tárgymutatóját és az 1865—1900. évi törvények chronologicus tartalo m-j egyzéket, nagybetűs vagy zsebkiadásban. A halálbüntetésről. Irta: dr. BÁRÁNY GERO, Budapesten. «Az erkölcsi világrendnek nin csenek kloákái.» Dr. K u n c Ignác : A nemzetállam. Üdvözlöm dr. F i n k e y Ferenc professzort, a ki merészen felhívja a magyar közönséget a halálbüntetés eltörlésére. Üdvözlöm a derék professzort, a ki eddigi munkálkodásával nagyon is reá szolgált arra, hogy szavát a büntetőjogtudomány terrénumán komolyan vegyük. Vártam a halálbüntetés eltörlését tárgyaló cikket. Nem tudhattam, hogy éppen Fin keynek a tollábál fog eredni, de biztosra vettem, hogy jönni fog Magam akartam e kérdéssel elsőnek foglalkozni e lap hasábjain, de gondoltam, megvárom, hogy nálam hivatottabb tegye meg az indítványt, — s én majd csak a szerény visszhang szerepét fogom játszani Hála F i n k e y tanárnak ! Cikkének kapcsán magam is kifejtem a halálbüntetésre vonatkozó nézeteimet és vizsgálódásaim alapján leszürődött következtetéseimet. Magától értetődik, hogy a halálbüntetés ellenségei közé S'ámitom magamat. Igen jól ismerem a halálbüntetetésnek, mint büntetésnek nagy fogyatkozásait. De hiszen ezeket ismeri mindenki. Minek ismételjem azt, a mit amúgy is tud mindenki: hogy a halálbüntetés a legkisebb mértékben sem képes megfelelni a büntetés általános kellékeinek! nem osztható, nem reparábilis, nagyon is sújtja az elitélt hozzátartozóit, a javulást lehetetlenné teszi stb. Minek tegyem nevetségessé a halálbüntetés védőinek érveit, hisz ezt már számtalanszor megtették? Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. Nem akarom én olvasóimnak emlékezetébe visszaidézni azt, a mit az iskolában tanultak. Egyebet szándékozom tenni. Csak azt mondom el, a mit amúgy is tud mindenki, de a miről nem tudja mindenki, hogy igazán tudja. Mindnyájan nyomorult bűnösök vagyunk. Jól tudjuk és érezzük ezt. Ha ez nem igy volna, mindnyájan igen megelégedett emberek volnánk. Pedig hát ki mondhatná el magáról, hogy valóban megelégedett. Mindnyájan elégedetlenek vagyunk. Többé-kevésbbé mindnyájan boldogtalanok vagyunk. S ha magunkat csak felületesen is megvizsgáljuk, ctakhamar reá jöhetünk arra a tapasztalatra, hogy boldogtalanságunknak az oka nem tajtunk kivül van, hanem mi bennünk rejlik. Igen. mert nem cselekszünk mindig ugy — vagy mondjuk : nem cselekedhetünk mindig ugy, mint azt a mi legbelsőnkben levő daimonion, az a sokszor letagadott, de azért mindenkitől ismert és elismert eleven parancs, a kategorikus imperativus megköveteli. Szándékosan mondottam: nem cselekedhetünk mindig ugy stb. És mégis: bármennyire, bármily világosan is bizonyítsam be, hogy én máskép nem cselehedhettem, érzem, tudom, hogy máskép kellett volna cselekednem. — A bűntettesek is ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a melyikbe mi tartozunk, a kik önmagunk előtt bűnösök vagyunk. Csakhogy ők egy pár lépéssel tovább mennek, miért is érezniök kell cselekedetüknek külsőleg is káros következményeit, mert cselekedetük fennálló büntetőtörvénybe ütközik. A mit most elmondottam, az tapasztalati tény. Ugy hiszem, mindnyájan tudjuk, hogy a mit mondottam igaz. A cselekmény el van követve ; a megtörtént dolgot meg nem történtté semmiféle hatalom sem képes tenni. Igen ám, de a bünt büntetlenül nem hagyhatjuk. — Ezt nem is állítjuk. A büntetőkodex a bűntény elkövetése előtt már bizonyos cselekedeteket büntetendőknek nyilvánít. A ki ilyen cselekményt elkövet, igazság és törvény szerint megérdemli a büntetést. így okoskodik a naiv, filozófiailag és jogilag műveletlen 12 oldalra terjed.