A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 22. szám - A polgári perrendtartási szaktanácskozmány. (Harmadik ülés.)

176 A JOG ezzel nem csak a végrehajtások lesznek olcsóbbá téve, de vége lesz a felszámítás és birói megállapítás közti differentiáknak és a fegyelmi eljárások "/,„ részének is — Pituk Titusz (KunSzt.-Miklós) a minősítés és helyettesi rendszer behozatalát sürgeti, — Gál Vilmos (Igló) óvást emel az ellen, hogy a vidéki bírósági végrehajtók a budapestiekkel egy kalap alá vonassanak, vagyis, hogy a budapesti 18 végrehajtó fényes helyzetéből a vidéki bírósági végrehajtókra is követkcztetés vonassék le. Egész mások a viszonyok a vidéken ; mások az eljárások ; mert mig egy-egy budapesti végrehajtó naponta 15—20 eljárást teljesít és 20—30 árverést tüz ki, — a vidéki bírósági végrehajtónak szerencse számba megy, ha naponta egy eljárása van, a mellyel az utazást is beleszámítva - egész nap vesződik.—Utal arra is, hogy miért állandó Budapesten az elégületlenség közönség és ügyvédi körben egyaránt; mert a 18 végrehajtónak fizikai lehetetlenség, a leglázasabb sietséggel is, a fővárosi óriási ügyforgalommal megbirkózni. — Jóformán idejük sincs a felekkel szóba állani. — Valóságos végrehajtási hajsza az Budapesten, nem pedig higgadt eljárás. — Egy—egy eljárásra 10—15 percet szabnak ; ennyi idő alatt árvereznek el 20—30 tételből álló ingóságokat, sokszor egy egész családnak egész vagyonát. Ezen csak megtelelő létszám-szaporitással lehetne segíteni. Ha a kolozsvári és nagyváradi városi járásbíróságoknál, — csupán 40,000 lakossal bíró városokban, harmadik végrehajtói állomást kellett rendszeresíteni, hogyan felelhessen meg 18 végrehajtó a 800,000 lakossal biró főváros óriási ügyforgalmának? Mihelyt Budapesten a létszámot legalább 25-re felemelik, meg fognak szűnni a mindennapos — talán jogos - panaszok ; a fővárosi ügyforgalom pedig 25 végrehajtót is bőségesen ellát munkával ; de arra is lesz idejük, hogy a felekkel nyugodtan foglalkozhassanak, a mi szintén az eljáráshoz tartozik. — Somlyói V. Ignác titkár (Nagy-Szőllős) indítványára a választmány bízatott meg a megjelenő végrehajtási eljárás novelláris javaslatával szemben netalán szükségessé válandó intézkedések megtételével, esetleg közgyűlés egybehivása nélkül is, mert ez nehézkes és költséges is. Az egyesületi házi ügyek elintézése után, a közgyűlés Radnóti elnök, Somlyói titkár és O l á h Gyula pénztárosnak köszönetet szavazott s miután elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlést Kolozsvárott fogja megtartani, elnök a közgyűlést délután 1 órakor berekesztette. A férj családnevében örökbefogadás által történt változásnak feljegyzése a házassági anyakönyvben. Az örökbefogadási szerződesnek kormány hatósági megerősítése után született gyermek születési anyakönyvében az örökbefogadás által történt névváltozást birói kiigazítási eljárás tján kell bejegyeztetni. A m. kir. igazságügyminiszternek 1901. évi április 13-án 10,990. sz. a kelt határozata. Sz. város polgármesterének. Cz. (G.) Vincze Mátyás házassági és B é 1 a András nevű gyermekének születési anyakönyvében az örökbefogadás tényének feljegyeztetése tárgyában tett jelentése folytán a következőkről értesítem : A 27,243/895. I. M. sz. a. kibocsátott házassági utasítás 78. §-a, valamint a 60,000/895. B. M. sz. a. kibocsátott anyakönyvi utasítás 9. §-ának 6. pontja értelmében a férj családnevének belügyminiszteri rendelet alapján történt megváltoztatása a házassági anyakönyvben utólag feljegyzendő. E szabály joghasonlatosság utján alkalmazást nyer akkor is, midőn a férj családneve örökbefogadás folytán változik meg, mely esetben ezen névváltoztatás a házassági anyakönyvben igazságügyminiszteri rendelet alapján jegyzendő fel. Felhívtam ennélfogva egyidejűleg kelt rendeletemmel Sz. szabad kir. város árvaszékét, mely ezen örökbefogadási szerződésnél eljárt, hogy az előadottak alapján és jelen rendeletemre való hivatkozás mellett keresse meg a szegedi I. ker. állami anyakönyvvezetőt az iránt, miszeriut a nevezett örökbefogadott házassági anyakönyvében, valamint ennek másodpéldányában és a mellékelt házassági anyakönyvi kivonaton az utólagos bejegyzésekre vonatkozó szabályok szemmeltartása mellett a következőket jegyezze fel: «Az 1898. évi október hó 15-én 38,343. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelettel kormányhatóságilag megerősített örökbefogadási szerződés alapján G. V. M., mint Cz. A. J. és neje: Sz. R. M. örökbefogadott gyermeke a «G.» családnév helyett a «Cz.» családnevet köteles viselni.> Tekintettel arra, hogy a bemutatott születési anyakönyvi kivonat szerint B. A. nevü fiúgyermek 1898. évi november hó 8-án, tehát már az örökbefogadási szerződésnek kormányhatósági megerősítése utáni időpontban született : ezen gyermek születési anyakönyvéhen az örökbefogadás folytán történt névváltoztatás nem utólagos bejegyzés, hanem birói kiigazítási eljárás utján lesz feljegyzendő, merte gyermek születési esete már az örökbefogadás folytán beállott változásoknak megfelelőleg lett volna anyakönyvezendő. Ezért arra is felhívtam a nevezett árvaszéket, hogy a házassági anyakönyvben eszközölt utólagos bejegyeztetés és az anyakönyvvezető által záradékolt anyakönyvi kivonatnak visszaérkezése után a vonatkozó iratokat a születési anyakönyvben szükségesnek mutatkozó birói kiigazítási eljárásnak megindítása végett polgármester úrhoz továbbítsa. Az 1894. évi XXXIII. t.-c. 75. és 76. §-ai értelmében ugyanis polgármester urnák, mint 'anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságnak teendőjét fogja képezni a szóbanforgó születési anyakönyvben szükséges birói kiigazítási eljárásnak hivatalból leendő megindítása. Követelés helytelen megosztása illetékesség szempontjából. A bpesti kir. keresk. és vtsz. felebbezésftanácsa : A kir. törvényszék az elsőbiróság megtámadott végzését megváltoztatja, az alperes pergátló kifogását elveti s az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra és oda utasítja, hogy véghatározatában a pergátló kifogás által felmerült költség viselésének kérdésére is terjeszkedjék ki. I nd o k o k : A felek perbeli előadásából és a bemutatott mellékletek egybevetéséből kitűnik, hogy a felperesnek 3 /. alatti számlában feltüntetett, összesen 2,296 korona 50 fill. lejárt követelése volt az alperes ellen, a mely követelésből 1,800 koronát a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél 139,261/1900. szám alatt rendes per utján már érvényesített, követelésének fenmaradó 496 korona 50 fillérnyi részét pedig a jelen peibeli egyesitett keresetek tárgyává tette olyképen, hogy ezen összegből 336 korona 50 fillért az 1900. Sp. V. 1,373/1 számú 160 koronát pedig az 1900. Sp. V. 1,374/2 számú keresettel perelt. A kir. törvényszékek hatáskörébe tartozó egységes követelésnek részekre való osztása és külön keresettel sommás uton való perlése rendszerint alapul szolgálhat ugyan pergátló kifogás támogatására, mert ha részkövetelést perelnek, még ki nem elégített egész követelés értéke irányadó a pertárgy értékének megállapításánál ; ámde ha az egységes követelésnek 1,000 koronát felülhaladó részét rendes per utján már perelték, annak enmaradó részét pedig, mely az 1,000 korona értéket felül nem haladja, sommás uton érvényesitik, ez utóbbi eljárásban a követelésnek helytelen megosztása már nem képezhet pergátló akadályt. Mert a rendes eljárás szabályai szerint felperes keresetét felébb nem emelheti, a magánjog szabályai értelmében pedig a követelés megosztott érvényesítésének nem lehet az a következménye, hogy a hitelező kö - etelésének bármely részétől elessék. Ha tehát felperes kénytelenül osztotta is meg a követelését, mégis kétségtelen, hogy annak 496 korona 60 fillérnyi része, melyet sommás uton érvényesít, fennáll és más uton, mint sommás uton nem érvényesíthető. Mindenképen meg kell tehát engedni, hogy felperes követelésének a rendes bíróság előtt nem érvényesített részét sommás uton perelje. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a felperes viselje ezt a költséget, melyet követelésének helytelen megosztása által okozott, az e felöli döntés azonban az ügy érdemében hozandó Ítéletre tartozik. Mindezeknél fogva az alsóbiróság megtámadott végzését megváltoztatni, az alperes pergátló kifogását elvetni s az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra kellett utasítani. (1901. évi április hó 24-én E. 108. sz.) Adalék az ügyvédrendtartás magyarazához. A szegedi ügyvédi kamara: folyamodó ügyvédjelölti névjegyzékbe való felvételi kérelmét megtagadja. Indokok: Folyamodó ügyvédjelölti képesítettséggel bír ugyan, felvételét azonban az 1874: XXXIV: t.-c. 11. §-ában megkövetelt feddhetlenség hiányából kellett megtagadni. Folyamodó jogi tanulmányait 1880-ban befejezvén, államszolgálatba lépett s a legutóbbi időben a nagybacskereki kir. pénzügy igazgatóságnál titkári állásában volt. Ezen állásától azonban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának hozott s a pénzügyminister által helybenhagyott határozatával elmozdittatott és hivatalvesztésre Ítéltetett abból az indokból, hogy oly súlyos visszaéléseket követett el, melyek egyfelől a büntetőtörvény súlya alá tartoznak, nemcsak, hanem őt magát a közbecsüléstől is megfosztják. E mellett az elkövetett cselekmények megtorlása végett ellene a büntető eljárás is folyamatba tétetett és részben csak elévülés okából lett a büntető eljárás beszüntetve. Minthogy tehát a megbízhatóság rovására eső olynemü cselekmények miatt lett hivatalvesztésre ítélve, melyeket ha folyamodó, mint bejegyzett kamarai tag követett volna el, az ügyvédségtől való elmozdításra is feltétlenül okul szolgálnának, figyelemmel még arra is, hogy az ügyvédjelölti gyakorlatot ugyanabban a városban és vidéken kívánja folytatni, a hol a közelmúltban feltárt súlyos természetű visszaélései még élénk emlékezetben vannak, ennélfogva a felvétel megtagadandó volt. (1900 dec. ^9. 1,093/900. sz. a.) A m. kir. Curia: A felebbezett végzés megváltoztattatik és K. F. az ügyvédjelöltek lajstromába felvétetni rendeltetik. Mert folyamodó igazolta, hogy az ügyvédi rendtartás 11. §-ában előirt elméleti képességgel bir, ?z pedig, hogy ellene a 3. §-ban foglalt esetek valamelyike fenforogna, a beszerzett fegyelmi iratokból ki nem tűnik, sőt a kir. ügyészség a hűtlen kezelés büntette miatt tett feljelentés tárgyában a vád képviseletét indokoltan meg is tagadta. (1801 febr. 28. 783/901. sz. a.) Curiai és táblai értesítések Apatin. Dr B. M. Maios-Kiss (7,108/900 P. sz.) mái. 20. hh. " F A 1 • 1-67^'901 P- sz- márc. 26. hh - 455/901 V. sz. n. e. Pálffii 7 v f °Sc Dr- L Gy- Lőrinczy-Buzogány, Bordy Zielinszky, Palffy-Ziehnszky Szucs-Zielinszky nem érkeztek. - Felső-Vissó. J. Dunca-Acel (9,974/900, 3,240/901 B. sz.) sem. panasz, máj. 29. elut. m/ P t T° at,DrnL K Hudak -Stankovich (6,961/900 P. sz.) máj 22 hh. Temesvár. Dr. C. A. Martinovics-Miutsan érk. 3.063/902 Frink J ,» T' V- I £OSZüran-Csolak érk. 5,743/900 sz. a. előa. •"kJjna]1j8JJüi^-1^uróc-Szent-Márton. Dr L Á. A jövő számban.