A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 1. szám - Észrevételek A magyar általános polgári törvénykönyv tervezeté-hez

A JOG ján levén a vétség minősítendő, a többi eredmény csak a büntetés kimérésénél jöhet beszámítás ala. Ehhez képest a gondatlanság által létrejött eme több eredmény esetében nem alkalmazható sem a btkv. g5. §-a. sem a btkv. 96. ij-a. miért is a vádlottat egyedül a btkv. 2go. §. alapján kellett bűnösnek kimondani. (A m. kir. Curia 1900. okt. 30. 1,094 sz. a.) A bíróság a BP. i58. §-ának határozott rendeletéhez képest járt el, midőn felmentő ítéletében a vádlottak azonnal való szabadlábra helyezését is elrendelte, e szerint meg nem sértette a törvényt, midőn ebben a kérdésben a kir. ügyészt előlegesen meg nem hallgatta. (A m. kir. Curia 1900. nov. 14. 10,019/900. sz. a.) A BP. 380. § ának az 556. §-nak rendelkezésénél fogva alkalmazható I. a) és c) pontjai alá vonható semmisegi okok valamelyikének nem megjelölése az a kijelentés, hogy vádlott «felmentése végett» semmiségi panaszt jelent s az ily semmiségi panasz visszautasítandó. (A m. kir. Curia 1900. nov. 22. 9,700/900. sz. a.) Vádlottak, kik lelkészük erkölcstelen életének bizonyítása végett corpus delictit akarván szerezni, meglesték, midón egy nőtől távozott s felső kabátjának átadására kényszeritették, magánosok elleni erőszakban mondattak ki bűnösöknek. (A m. kir. Curia 1900. nov. hóban 7,250, sz. a.) A valódi követelés cimén a hitelező által az adóstól törlesztésül, habár a beszerzési áron alól kapott áruk átvétele magában állóan, a hitelezőre nézve büntetendő cselekményt nem képez. (A m. kir. Curia 1900. okt. 30. 8,718. sz. a.) A szolgálatban álló boltileányoknak bizalmi állásukkal való visszaélése inditványi bűncselekmény. Vádlottak a szolgalatadójuk által eladás végett reájuk bizott ingó dolgokat s részben az eladás folytan kezükhöz jutott pénzt 100 frtot felül nem haladó értékben jogtalanul eltulajdonították, cselekményük a sikkasztás vétségét képezi. ÍA m. kir. Curia 1900. márc. 21. 7,523. sz. a.) Sem a törvényben, sem pedig a ín. k. Curiának bűnügyekben 1883. évi 22. sz. a. hozott döntvényében nem foglaltatik oly rendelkezés, mely szerint a btkv. 260. §-ban meghatározott rágalmazás vétsége miatt is egyedül a közvádló és csak meghatalmazás avagy kívánat folytán indítványozhatná a bűnvádi eljárás megindítását. (A budapesti kir. ítélőtábla: 1900 nov. 3. 8,371. sz. a.) Az üregen álló házba való behetolás a magánlaksértés bűntettének tényálladékát nem állapítja meg. Vádlottaknak az a cselekménye, hogy a pitvarajtó befeszitésével a házba bementek és azóta a házban tartózkodnak, a btkv. 421 §-aba ütköző ingatlan jogtalan elfoglalásának vétségét képezi. (A m. kir. Curia 19U0. okt. 26. 6,109. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ha az ügyvéd az ellenfél képviseletében eljárt kartársát, túllépve a védelem hatarán, becsmérli és rágalmazza, a btkv. 266. §-a értelmében a fegyelmi biroság van hivatva ennek megtorlására. A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: Vádlott dr. K. Ármint vétkesnek ismeri az ügyvédi rdtrs. 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétségben és ezért öt az ügyvédi rdts. 70. §. 2. p. alapján 50 frtnyi pénzbüntetésre itéli. Indokok: Hogy a btkv. 266. §-ában felemiitett ügyfelek alatt a felek képviselői, az ügyvédek is értendők, az a törvény indokolásából eléggé kitűnik. Ezért, ha az ügyvéd az ellenfél képviseletében eljárt kartársát, túllépve a védelem határán, azt becsmérli és rágalmazza, törvény értelmében a fegyelmi bíróság van hivatva ennek megtorlására E megtorlásnak ugy és ott van helye, ha a fegyelmi bíróság a tényállásból meritetten megállapítja, hogy az ügyvéd a btkv. 266. §-ban felsorolt személyek valamelyikét becsületébe vágó kitételekkel megsértette. Ez a vádlott terhére a jelen esetben constatálva lett, ezenkívül azonban a fegyelmi bíróság azt is megállapította, hogy ennek szüksége egyáltalán nem forgott fenn, hogy vádlott az ellenfél képviselőjét becsmérlő és rágalmazó kitételekkel apostrophálja. Sőt mi több, a vádlott által használt kitételek a tényekből vont következtetések alapján sem voltak az ügyvédi hivatás méltóságával összhangzásba hozhatók, mivel még a vádlott által kimentésére becsatolt saját ügyfele által Írásban adott értesítésben sem foglaltatik a becsületében oly érzékenyen sértett feljelentő ellenében oly határozott vád, a mely vádlottat arra jogosította volna tel, hogy az előbbit az ügyfeléveli rosszhiszemű összejátszásával és váltóhamisítással terhelje, — vádlott becsmérlése nélkülözte tehát teljesen a helyes jogálapot. Bizonyos tehát, hogy a vádlott ténykedése az állását lealacsonyitónak és olyannak volt a fegyelmi biróság által minősitendő, a mely az ügyvédi kar tekintélyét és becsületét mélyen sérti. E mellett sulyosbitóként vétetett azon levél, melyet vádlott r^tc-i* után nanaszoshoz intézett és a melyben a ^IZT^I em .gat.t'csak ugy a levegőbe kockáztatott CgeSsekkd lpXdott panaszost arra kényszeríteni, hogy a fe,jelte1ui;3nnJaak az is vétetett .atba hogy panaszos vádlott indokolaüan támadása által a b.rosagok elo t hosszabb ,don át é hamisítás alaptalan vádjával gyanus.tva volt ai m. nemcsak jó hírnevére hatott ki, de mi több, alkalmas volt ot anyag.lag \i megkáEüenaben enyhítőnek vétetett az, hogy vádlott képviselj érdekének túlbuzgó megvédésében a rendelkezésére állott oly ^dtSj^«UeWnW*»« magát a használt sértő k.fejezésekre meggondolatlanul ragadtatta el. Mindezeknél fogva a fegyelm. btróság az alkalmazót büntetési nemet és fokot megfelelőnek és helyen valónak találta A nr.gy kir Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1900. dec. 1-én 479 sz a ) az elsőfokú biróság Ítéletét helybenhagyja. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A ki sertéseket nemcsak a saját gazdaságában előállított nyers termények felhasználásával, hanem vett takarmányon eladás céljából hizlal, az a sertéshiztalassal üzletileg foglalkozik. Az ily üzlet folytatásához iparigazolvány és telepengedély szükséges. (A m. kir. belügyminister 1900. évi 764. sz. határozata.) Egyleti tagok sorából történt kizáratás miatt eme/f panasz elbírálására a közigazgatási hatóság illetékes. (A m. kir belügyminister 1900. évi 112,329. sz. határozata) Szekerezés és csapásolás megakadályozására létesített árok vizvezető képességének megszüntetése nem képez vizrendön kihágást. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1900. évi 35.749. sz. határozata.) Míg a vízvezetési szolgalom jogos, vagy jogtalan fennállásának kérdése bírói nton rendezést nem nyer, a közigazgatási hatóság feladata csak arra terjedhet ki, hogy a tényleges állapotot védje s az önkényes változtatásokat meggátolja, esetleg megtorolja. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1899. évi 97,558. sz. határozata ) Annak elbírálása, hogy a hitfelekezeti iskolaszék tagjai elnökük vezetése mellett, a hitfelekezeti iskolában megjelentek s a tanítás megakasztásával vizsgálatot tartottak, nem a kihágási, hanem az illető egyházi hatóság jogkörébe tartozik. (A m. kir. belügyminister 19(>0. évi 4,103. sz. határozata.) Legeltetéssel okozott kár és becslési költségek megfizetése iránt indított ügy elbírálása, ha az a büntetés mellőzésével kéretik: a biróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministeitanács 1900. évi ápril 25 én hozott határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök .- Oppert Sándor e , Nagy-Becskerek, u. o. trvszék, bej. jan. 5., félsz. jan. 18 , csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg. dr. Nagy Dezső. — Kohn Adolf e., Babod-Puszta, kaposvári trvszék, bej. febr. 18., félsz. febr. 25., csb. Havas Jenő, tmgg. Aigner Ignác. — Lichtstein Zsigmond e., S.-A.-Ujhely, u. o. tvszék. bej. febr. 21., félsz. febr. 28., csb. Kun József, tmgg. dr. Szék ly Albert. — Szarka Lajos e.. Dévaványa, szolnoki trvs/.ék, bej. febr. 15., félsz. márc. 11., csb. dr. Haraszthv Ernif tmgg. Nagy Béla. - Hulin József e., Jászberény, szolnoki trvszék. bej. febr. 28.. félsz. márc. 28., csb. dr. Haraszthy Emi'l, tmgg. TaUácsv Endre. - Löwi Adolf e., Kecskemét, u. o. trvszék, bej. febr. 28., félsz márt. 19., csb. Kazinczy Lajos. tmgg. Tormásy Ferenc. - Kosztits Vladimír e., Verstc. fehértemplomi trvszék, bej. febr. 28. félsz. márc. 12., csb. Kinaszevich Béla, tmgg. dr. Dajkovich István. — Fürst Jakab e., Nyitra, u o. trvszék, bej. jan. 22 , félsz. febr. 22., csb. Néverv Ignác, tmgg. dr Sztranszki Izidor. - Lengyel János e., Maros-Vásárhely, u. o. trvszel , bej. febr. 22, félsz. márc. 19.. csb. Kováts Béla, tmgg. dr. Sebestyen Miklós. - Trauer Gvuláné e„ Selmecbánya, ipolysági trvszék, bei. febr. 19., félsz. febr. 21., csb. dr. Ráth Béla, tmgg. dr. Goldstückcr rT «7 Gotheb Vilmos e.. Szeged, u. o. trvszék. bej. febr. 16., félsz, tebr. 2..., csb. bzeless László, tmgg. dr. Kasza Ferenc. — Hochmann Kamu e Nagy-Baab. „yitrai trvszék., bej. febr. 1., félsz. márc. 1., csb. Névery Ignác, tmgg. dr. Szilárd Simon. Pályázatok: Az ujegyházi kir. jbiróságnál a 1 jegy zői áll. jan. 16. - A tordai trvszéknél bírói áll. jan. 15 - A fogoSi trvszéknél aljegyzői áll. jan. 15. _ A nagy-kikindai trvszéknél" bírói áll. jan. lo - A nyíregyházi trvszéknél aljegyzői áll. jan. 15. - A dévai trvszéknél aljegyzői áll. jan. 15. Az alibanári jbiróságnál al bírói alLjan^r^- A csákovai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jan. 17. Ö^RÉVAILAJOS lakik V., Kálmán-utcílí _P^jjTILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3 l TÍMAIIU NYOM DÍJA