A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 21. szám - A polgári perrendtartási szaktanácskozmány. (Első ülés.)

84 A JOG hogy azok vallási, társadalmi és közgazdasági kérdésekkel is foglalkoznak ugyan, hanem az államélet alakulásával kapcsolatban, annak alakulási viszonyait birálva, egész politikai irányokat ismertetve s elitélve teszik, oly eszközökkel és módokkal foglalkozva, melyeknek alkalmazása vagy elhagyása által az állami célok elérhetők vagy elérendők, mihez képest tehát azok kétségtelenül politikai tartalmúak. Ezekből folyólag vádlott 3 rendbeli sajtórendőri kihágás vétségében volt bűnösnek kimondandó, mivel a cikkeket a nevezett lap 3 külön időben megjelent számában közölte. A magyar kir. Curia (1901. april. 17. 10,907. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben. Indokok: Annak ismérvéül, vájjon valamely irodalmi termék politikai tartalommal bir-e ? egyedül ennek célzata fogadható el. Mert amint képzelhető politikai tartalmú cikk, a mi nem az állami, a nemzetközi vagy a közigazgatási tevékenység köréből meriti érveit, a mikkel az olvasó politikai meggyőződésére és politikai tevékenységének irányítására hatni óhajt, épp ugy lehet politikai célzat nélkül való irodalmi tevékenység, a mi ugyan a politikai napi eseményekből az állam élet múltjának vagy jelenének mozzanataiból indul ki és érveiben sem mellőzi az ezekből elvonható tanulságokat és mégis saját különleges célzataira szorítkozva, tendentiája a politikától távol marad. E szempontból ítélve meg a vád tárgyává tett cikkeket, való ugyan, hogy azok kiindulási pontját jobbára a külföldön, saját államunkban és bizonyos politikai pártban előfordult események, valamint a politikai életben feltűnt egyes személyek nyilatkozatai képezik; az is való, hogy a cikkekben egyebek közt az államnak történetéből merített érvek, hasonlatok és ezekre fektetett jóslatok is szerepelnek, mindazáltal mindenik cikknek tendentiája egy és ugyanaz marad, t. i:a zsidó nép összetartozásának óvása, a zsidó vallás, szokások és erkölcsök dicsőítése, a zsidó nép érdekeinek szemügyre vétele, ezek megvédése, a zsidóságot fenyegető valóságos vagy vélt sérelmek felpanaszolása és legfőképen az antisemitismus elleni védekezés. Egyik cikk sem irányul a monarchiának más külállamokhoz fennálló viszonya ellen vagy a belső állami szervezet, a kormányzat, a közigazgatás vagy ezek szerveiben eszközlendő változtatásokra vagy az állami intézmények valamelyikének megdöntésére. És habár a «Zsidó Híradó* cimü lap actuális érdekek szolgálatában állva és célzatainak nemzetközi volta miatt utalva van a világeseményeknek is szemmel kisérésére és ekként minden oly jelenséget megfigyel, a, mi a zsidóság érdekével legtávolabbról is kapcsolatba hozható, — még abból, hogy a lap ily híreket registrál és saját szempontja szerint bírálgat, politikai célzatra következtetni nem lehet. Ez okok miatt a fenti módon kellett Ítélni. A bp. 358. és 361. §-ainak parancsoló rendelkezése szerint a beszámítást kizáró okra nézve, ha azt a felek érvényesítették, az esküdtekhez mindig kérdés intézendő. Minthogy pedig vádlott védője a kérdések feltevésénél az iránt határozott indítványt tett, a melyet a kir. törvényszék nem a törvényből merített ok alapján, hanem a közbenszóló végzés keretébe nem tartozó, a bírói cognitio tárgyat képező, tehát az ítélet hozatalánál csak az itélő biróság. ez esetben az esküdtek által mérlegelhető érdemi indokoknál fogva utasított el; s minthogy a bp. 354—361. §-aiban foglált parancsoló rendelkezések megsértése a 427. §. 4. pontjába ütköző semmiségi okot képez, a mennyiben kétségtelen, hogy az a vádlott érdekének sérelmével járt az esküdtbíróság ítélete a főtárgyalással együtt megsemmisítendő volt. A m. kir. Curia. (1901. ápr. 23. 2,373. sz. a.) a kir. ügyésznek, dr. G. J. ügyvéd által védett, szándékos emberölés büntette miatt vádolt H. Hugó elleni bünperében, a bpesti kir. büntető tszék ítélete ellen közbevetett semmiségi panasz folytán, következő végzést hozott; A bpesti kir. bünt. törvényszék mint esküdtbíróság ítélete, a főtárgyalással együtt, a bp. 427. §. 4. p. alapján megsemmisíttetik és ugyanaz a biróság uj szabályszerű eljárásra s a kiíejlendőkhöz képest uj határozat hozatalára utasittatik. Indokok: A bp. 358. és 361. §-ainak parancsoló rendelkezése szerint a beszámítást kizáró okra nézve, ha azt a felek érvényesítették, az esküdtekhez mindig kérdés intézendő. Minthogy pedig vádlott védője a kérdések feltevésénél az iránt határozott indítványt tett, a melyet a kir. törvényszék nem a törvényből merített ok alapján, hanem a közbenszóló végzés keretébe nem tartozó, a bírói cognitio tárgyát képező, tehát az Ítélet hozatalánál csak az itélő biróság, — ez esetben az esküdtek által mérlegelhető érdemi indokoknál fogva utasított el; s minthogy a bp. 354—361. §-aiban foglalt parancsoló rendelkezések megsértése a 427. g 4 pontjába ütköző semmiségi okot képez, a mennyiben kétségtelen, hogy az a vádlott érdekének sérelmével ,járt: ennél fogva vádlott védőjének, a beszámítást kizáró kérdés feltevésének mellőzése miatt, a tárgyalás folyamán bejelentett és az itélet kihirdetése alkalmával is fentartott semmiségi panasza folytán, a kir. törvényszék mint esküdtbíróság ítélete a főtárgyalással együtt megsemmisítendő és a mennyiben a Bp. 437. §. utolsó bekezdésében megengedett intézkedésnek szüksége fenn nem forog, az eddig eljárt kir. tszék szabályszerű uj eljárásra és határozathozatalra utasittatik. A btkv. 400. §-ába ütköző közokirathamisitásnak, miként a büntetendő közokirathamisitásoknak általában, az az egyik lényeges kelléke, hogy annak következtében valakire jogsérelem háramoljon, vagy háramolhasson. Valamely követelésnek a fennállása egymagában még csak jogcim arra. hogy annak alapján a jogosított az adós ingatlanaira vonatkozóan jogokat, nevezetesen zálogjogot szerezhessen, a mennyiben ez a zálogjog csakis vagy az ados kifejezett hozzájárulása, vagy pedig a végrehajtásnak az erre illetékes biróság által ily értelemben való elrendelése s illetve annak alapján a végrehajtási zálogjognak telekkönyvi bekebelezése által válik az ingatlanokra vonatkozó oly létező joggá s ennek folytán az adós, mint az ingatlanok tulajdonosa s a hitelező között olyan jogviszonynyá, a milyenekről a btkv 400. §-ában említés tétetik. A bűnügyi költségek behajtása egyáltalában nem tartozik a kir ügyész teendői közé, tehát annak körében a m. kir. államkincstár nevében joghatálylyal semmiféle intézkedést sem tehet. A m. kir. államkincstár nevében tehát csakis a m. kir. pénzügyigazgatóság, avagy a m. kir. jogügyek igazgatósága tehet megfelelő indítványt, a mely hatóságok a m. kir. államkincstár vagyoni érdekeinek képviseletére hivatvák. Ha tehát a nevezett hatóságok indítványt nem tettek, hiányzik a btkv no. §-aban előirt s a btkv 390. S-a szerint a bűnvádi eljárás megindításához megkívánt indítvány. ÍM. kir. Curia 1901. márc. 28. 2,047 sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-bol. Csődök : Lotoncky János e., Sztrice. trencséni trvszék, bej. jun. 26., félsz. jul. 24., csb. dr. Laudon Gyula, tmgg. dr. Wranovich Béla. — Hofman Mik-a e., Nagy-Vázsony, bej. jul. 17., félsz. aug. 10., csb. dr. Misky Sándor, tmgg. dr. Csomasz Béla. — Diamantstein Jakab e., Boglár, székesfehérvári trvszék, bej. jul. 25., félsz. aug. 23., csb. Sohár Béla, tmgg. dr. Vermes Mihály. - Mattulich Mária e., Fiume, u. o. trvszék, bej. jun. 20., félsz. jul. 20., csb. Keömley Pál, tmgg^ dr. Kuscher Nándor. — Váradi Vilmos e., Maros-Vásárntly, u. o. trvszék, bej. aug. 10., félsz, szept. 10., csb. Kovách Béla, tmgg. dr. Schwartz Gyula — Csóvics J* e., Sziszek, petrinyai trvszék. bej. máj. 31., félsz jul. 17.. csb. Vragovics Győző, tmgg. dr. Czrdanak Vladimir. — Rosenberger Mór e., Xémet-Ujvár, bej. jul. 16., félsz. jul. 26., csb. dr Prugberger Vince, tmgg. dr. Magassy Miklós. — Igert Ödön e. Siklós, pécsi trvszék, bej. jun. 15., félsz. jun. 22., csb. Farkas Sándor trnng. dr. Varga Gyula. Neurohr Jakab e.. Nagy-Kikinda, u. o. trvszék, bej. jul. 13., félsz. aug. 2., csb. Kovács Gusztáv, tmgg. dr. Fenyő Sándor. Pályázatok; A székely-udvarhelyi kir. ügyészségnél a 1 ü g y észi áll. jun. 1. — A sepsi-szent-györgyi jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 1. - A kolozsvári trvszéknél aljegyzői áll. jun. 5. — A marosvásárhelyi trvszéknél aljegyzői áll. jun. 5. — A zsolnai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jun. (>. — A duna-szerdahelyi jbiróságnál aljegyzői áll. jun. fi. Fővárosi ügyvédeknek alkalmas nyaraló M.-Besnyön (Gödöllő) 18 perc az állomástól, nagy verandákkal, 5 szoba 1,750 • öl kertben, jo kut, pincze stb. 5,000 írtért eladó, esetleg 300 írtért kiadó. Értekezhetni : Scher és Varsa építészek irodájában, Budapesten, VII., Dohany-utca 86. sz. new-yorki életbiztosító-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága Vagyoii 1900 december 31 én 1,687,840,16845 frank Biztosítási állomány 1900 december 31-én 5,914,496,829-12 frank. Magyarországi vezérigazgatóság : Budapest, IV., Károly-körut 26. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.