A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 21. szám - A polgári perrendtartási szaktanácskozmány. (Első ülés.)

A JOG 167 Dezső, V a v r i k Béla, M o h a y Sándor, Baumgarten Károly, 1 m 1 i n g Konrád és Szabó Albert, a kiknek legnagyobb része a javaslat fentartása mellett nyilatkozott. Plósz Sándor miniszter ezután a tanácskozást bezárta, és folytatását f. hó 22-ére tűzte ki. (Második ülés.) A polgári perrendtartási javaslat tárgyában összehívóit szaktanácskozmány Plósz Sándor igazságügyminiszter elnöklete alatt í. hó 2'2-én folytatta tanácskozásait. Plósz Sándor igazságügyminiszter mindenekelőtt az első kérdó'pont második részére vonatkozó tegnapi tárgyalást foglalta össze és felkérte a nagy számban megjelenteket, hogy netaláni további észrevételeiket terjesszék elő." Dr. P ap p József feltételesen a járásbirósági hatáskör tágítása mellett van, azon esetre, ha az 500 frton felüli perekre nézve az ügyvédi kényszer kimondatik. Vavrik Antal szerint az ilyen pereknek legíellebb 5%-a vitetett ügyvédi képviselet nélkül, jóllehet a kényszer nem volt kimondva. \ i sontai Soma helyesli a bérleti és haszonbérleti perekre történő felsorolást és azoknak a járásbirósági hatáskörbe való utalását, de minthogy a második szakaszban a járásbíróság elé feltétlenül utasított perek közt igen gyakran bonyolódott kérdések is tordulnak elő, felveti az eszmét, nem volna-e helyes annak kimondása is, hogy a feleknek esetleg jogukban áll ily perekkel a törvényszékhez is fordulni. Ezután a 2. §. k, 1, m, pontjaira nézve keletkezett élénk vita, melyben Gottl, Décsey, Horváth és Bernáth államtitkár vettek részt. Minekutána még Ballai és Lunz (a ker. kamara kiküldötte) az ellen nyilatkoztak, hogy a kir. járásbíróságok váltó perekre is illetékesek legyenek, az értekezlet a második kérdő pontra tért át és pedig mindenek előtt annak első és második pontjára, a mely következőleg szól: 1. Fentartandó-e az a szabályozás, hogy a kir. törvényszékek a tervezet 3. §-ában megjelölt ügyekben mint kereskedelmi bíróságok kereskedelmi ülnökkel járjanak el? Vagy pedig a törvényszékek ezekben az ügyekben is mint polgári bíróságok, kizárólag jogtudó birákból álló tanácsok ítélkezzenek ? |? 2. Ha a kereskedelmi bírói hatáskör fentartatik, a törvényszék kereskedelmi tanácsa az érdemleges szóbeli tárgyaláson a tervezet 56. §-ának harmadik bekezdése szerint az elnökön kivül egy b:roból és egy kereskedelmi ülnökből alakuljon-e vagy pedig az elnökön kivül két kereskedelmi ülnökből ? E pontnál érdekes vita fejlődött a felett, hogy a kereskedelmi ülnökök intézménye fentartassék-e egyáltalában.Dr. Décsey Zsigmond a fentartás mellett szól, miután 60 év óta, hogy fennáll az intézmény, nálunk ellene panasz nem merült fel. Dr. S t i 11 e r Mór nemcsak teljesen feleslegesnek tartja ez idó'szerint az ülnökök intézményét, de az uj tervezet által behozandó szóbeli eljárásra nézve nehézkesnek. A kereskedelmi jog és igazságszolgáltatás annyira kifejlődöttek, a kereskedelmi szokások olyannyira ismeretesek minden keresk. jogász előtt, hogy egész nyugodtan a tisztán bírói tagokból álló tanácsokra bizhatni az Ítélkezést. Hisz az ülnökök intézményének egész létjogosultságát épp ezen ker. szokások ismeretével indokolták. Érthető volna még az intézmény fentartása, ha az minden bíróságnál, hol keresk. ügyek feleit ítélkeznek, alkalmazásban volna. Azonban ez nincs mindenütt, nincs a járásbiróságnál, nincs a felsőbíróságoknál sem. A tapasztalatok különben mutatják, hogy teljesen önállótlanok az ülnökök a tanács jogászi elemeivel szemben és igy önámitás azon feltevés, hogy háromtagú tanács ítélkezik. A gyors eljárást, melyet a tervezet a szóbeli tárgyalás behozatala által céloz, különben gyakran veszélyeztetve látja, a midőn elhalasztott ügyekben nem lesz ugyanazon ülnök kapható, ki az első tárgyaláson részt vett. Szóló, bár megszüntetendőnek tartja a bíróságoknak külön kereskedelmi hatáskörét, a bpesti keresk. tszék fentartását szükségesnek tartja. Dr. Wolf Vilmos statistikai adatokat terjeszt elé, melyek szerint 927 keresk. perben 27 esetben adtak csak a keresk. ülnökök különvéleményt. Sem jogi, sem szakértői szerepük nincs a perben. Az intézmény eltörlését indítványozza. Seifried tszéki elnök csatlakozik dr. Stiller nézetéhez, hogy az ülnökök minden önállóságot nélkülöznek. 18 évi birói tapasztalata alapján állithatja, hogy semmi irányban az igazságszolgáltatásnak hasznára nem válnak. Nagy Ödön, a bpesti keresk. tszék elnöke, előadja, hogy ámbátor a keresk. kamara a legjobb erőket küldi ülnököknek és ezek pontosan teljesitik is kötelességüket, önálló véleményt csak kevéssé lehetett náluk tapasztalni, az ítélkezés irányára pedig semmi befolyással nem voltak. Hozzájárul, hogy az úgynevezett szakértelmüknek hasznát sem igen lehetett venni, mert ha valamely biztosítási perben egy gabonakereskedő ülnök vesz részt, ugy teljesen közömbös, ott volt-e a tanácsban az ülnök, igen vagy nem. Azon eset, hogy véletlenül ugyanoly foglalkozású keresk. ülnök vegyen részt, mint milyen tárgyú a per, a légritkábbak közé tartozik. Már most is megtör ténik néha, hogy a bírák keresk. ülnök hiányában a per előadásában akadályozva vannak; a szóbeli eljárásban, mely még erősebben fogná az ülnököket igénybe venni, ezen baj még fokozódni fog és, különösen érezhető lesz elhalasztott tárgyalások folytatásánál. (3 is feleslegesnek tartja az ülnököket. Azonban, ha a bíróságok meg is szűnnének mint külön kereskedelmi bíróságok eljárni, a bpesti keresk. bíróság okvetlenül fentartandó, Gottl Ágost, curiai biró, szintén ellene nyilatkozik, mert furcsának tartja, hogy az alsó fokon a biróról felteszszük, hogy csak keresk. ülnök segítségével bír kellő Ítéletet hozni. Hosszú gyakorlata arra tanítja, hogy az ülnökök semmi befolyással a jogszolgáltatás irányára nem voltak. Chorin Ferenc, fentartandónak véli az intézményt. Mégis csak az ülnökök uj nézpontokat visznek be a judicaturába és azután különös volna, hogy midőn a büntető igazságszolgáltatásba a laicus elem belevitelét az esküdtszékek felállítása által eszközöltük, egy más téren a laicus elemet kiszorítsuk. Dr. Baumgarten Károly, táblai biró, frappáns példákkal, a bpesti keresk. bíróságnál folytatott gyakorlatából, világítja meg a kérdést, és kimutatja, hogy ha az illető ülnök véletlenül nem oly kereskedelmi vagy iparággal foglalkozik, melybe a szőnyegen forgó per esik, ugy az ülnökök teljeser. tájékozatlanok és azoknak semmi hasznát nem vehetni. Azon érdekes körülményre utal különben gyakorlatából, hogy ha az ülnök külön véleményt jelentett be — a mi nagy ritkán történt — az elnök rendesen ahoz csatlakozott. Az intézményt legjobb meggyőződése szerint feleslegesnek tartja. A szakértekezlet többsége különben a mellett is nyilatkozott, hogy a bíróságoknál a külön kereskedelmi hatáskör felesleges, hanem elegendő, hogy ha a törvényszékeknél kereskedelmi tanácsot szerveznek. Ezek folytán a kérdés 2. pontja, mely a kereskedelmi birói hatáskörre vonatkozik, tárgytalanná vált; kimondta azonban az értekezlet, hogy a mennyiben a kormány a kereskedelmi ülnökök intézményét mégis fenntartaná, a bíróságban legfölebb egy ülnök vegyen részt. Ugyanezen feltétellel elfogadták a 3. pontot is, mely igy szól: «3. Minden kir. törvényszéknél állittassék fel kereskedelmi tanács vagy pedig a perrendtartást életbeléptető törvényben az igazságügyministerre bizassék, hogy csak oly törvényszéknél szervezzen kereskedelmi tanácsot, a hol a nagyobb kereskedelmi forgalom ezt szükségessé teszi és a kereskedelmi ülnökök megfelelő számban rendelkezésre állanak?* Ezután a 4. pont került tárgyalásra. 4. Nem volna-e célszerű, az igazságügyministert a perrendtartást életbeléptető törvényben felhatalmazni, hogy a kir. törvényszék székhelyén kivül oly járásbíróságoknál, a melyeknél a kereskedelmi ügyek nagy mennyisége ezt indokolttá teszi, kereskedelmi tanácsot állítson fel és annak hatáskörébe utalja a kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartozó ügyeket vagy azoknak egy részét ? A többség az ellen nyilatkozott, hogy a járásbíróságoknál külön kereskedelmi kollegiális bíróságok szerveztessenek. Plósz Sándor minister ezután a tárgyalás folytatását e hó 24-re tűzte ki, mire a tanácskozás véget ért. A polgári perrendtartás tervezete és az ügyvédek. Az ügyvédi karnak, a polgári perrendtartás tervezetének az ügyvédség ellen irányuló intézkedései ellen, mind szélesebb mérveket ölt a mozgalom. Legközelebb az egri ügyvédi k a m a r a intézett átiratot a budapesti ügyvédi kamarához, a melyben kifejti, hogy minden tekintetben csatlakozik a budapesti ügyvédi kamarának az igazságügym inisterhez intézett felterjesztéséhez. A b.-gyarmati ügyvédi kamara pedig arról értesiti átiratilag a budapesti ügyvédi kamarát, hogy e tárgyban messzebb menő intézkedéseket kiván, nevezetesen országos ügyvédgyülés vagy országos ügyvédi kamarai értekezlet összehívását és felkéri az utóbbit, hogy e tárgyban a szükséges intézkedéseket tegye meg, Hasonló mozgalom indult meg a szegedi ügyvédi kamara kebelében is. Vegyesek. A szabadalombitorlás és az uj bűnvádi perrendtartás. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 :'XXXIII. t.-c, az ezt életbeléptető 1897: XXXIV. t.-c. foljtán 1900. évi január 1-én lépett életbe, kimondván 27. §-ában, hogy a büntető perrendtartás életbelépésének napjától kezdve hatályukat vesztik azon törvények rendelkezései, melyek megegyeznek vagy ellenkeznek azon szabályokkal , melyeket a kir. bíróságok hatáskörébe utalt büntettek, vétségek és kihágások miatt megindítandó rendes bűnvádi eljárásra vonatkozólag a bűnvádi perrendtartásról rendelkező törvények tartalmaznak. Az uj bűnvádi eljárás 556. §-a értelmében a törvényszék mint másodfokú biróság végzése ellen folyamodás nem használható. Felebbezett ügyekben kelt törvényszéki ítélete ellen, ha az elbírálás tárgya mind a vád, mind az ítéletek szerint csak kihágás, csak a jogegység érdekében használható perorvoslatnak van helye s a koronaügyész ebbeli teendőit a 441. §. irja körül. A hivatkozott törvény 41. §-ában taxatíve sorolja fel azon eseteket, melyekben a sértett fél mint főmagánvádló a kir. ügyészségnek előleges felhívása nélkül vádat emelhet, de ezen szakasz a szabadalmi találmányokról szóló 1895: XXXVII. t.-c. 49. §-ában felsorolt szabadalmi bitorlási kihágás nem említi, holott az ipari