A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 20. szám - Váltóra történt fizetések megtámadása

80 A JOG erre nem nyerte meg, másrészt mivel azt sértett sem vallotta, hogy 1 r. vádlott vele erőszak alkalmazása mellett tényleg közösült volna is, ezeknél fogva elsőrendű vádlottat csupán az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletében találta bűnösnek kimondhatónak. De 2. r. vádlottat sem lehetett a rablásban mint tettes társat bűnösnek kimondani, nemcsak azért, mert ezen bűntényt a kir. tszék tárgyilag fenforogni nem látta, hanem azért sem, mert még az esetben is, ha 1 r. vádlottal szemben az megállapítható lett volna, még akkor sem lett volna 2. r. vádlott tagadásával szemben megállapítható, hogy ő tudomással birt volna 1. r. vádlott rablási szándékáról ; azon egyszerű ténye pedig, hogy károsnak a kukoricavetés szélére elhelyezett kosarát a benne lévő tárgyakkal elvitte, csupán az egyszerű lopás tényálladékát alkotja. — Enyhitőkül vétetett : a büntetlen előélet, s az hogy az 1. r. vádlott által alkalmazott erőszak igen enyhe volt s ittasságával történt védekezése sem nyert megcáíolást. stbi. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1900. szept. 12. 1,656. sz. a.) P. P. vádlottat a btk. 344. §-a alá eső és özv. V. Gy.-né sértett kárára elkövetett rablás bűntettében mint tettest, — B. A. vádlottat ugyané b ntettben mint a btk. 69. §-ának 2. p. szerinti bűnrészest mondja ki bűnösnek s ezért 1. r. vádlottat a btk 348. és 354. §§-ai alapján a 92. §. alkalmazásával 2. évi fegyházbüntetésre, 3 évi hivatalvesztésre, — B. A. 2. r. vádlottat pedig a btk. 348. 354, 72. és 66. §§-ai alapján 7 havi börtönre, 3 évi hiv. vesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére itéli. Indokok: Az 1897 XXXIV. t.-c. 4 §-ának 2-ik bekezdése értelmében ez ügyben az 1900 jan. 1-ső napját megelőző időben érvényben volt szabályok alkalmaztattak. Sértettnek esküvel megerősített vallomása szerint a sértett 1899. aug. 20-án este 7 óra tájban vádlottakkal N. V.-ról Cs.-re indulván, a bihari hágón tul a sértett előre ment, a vádlottak tőle elmaradtak; de P. P. csakhamar a sértettnek utá. na sietett és öklével ennek a fejére ütött mire a sértett futni kezdett és segélyért kiáltott, futás közben egy tengerivel bevetett földnél P. P. a tengeri közül a sértett elé ugrott s a sértett kosarából egy blúzt kirántott, sértettet a tengeribe húzta, és torkát szorongatni kezdte, sértett a kosarát a tengeri szélén letévén P. P-val dulakodott s egyszersmind segélyért kiabált, mig azonban sértett P. P-val dulakodott, B. A. oda érkezvén, a sértett kosarát felkapta s azt a benne volt 12 frt. 25 kr. értékű ruhanemükkel, kenyérrel és 4 frt készpénzzel elvitte. P. P. pedig észrevevén, hogy a sértett segítségére emberek jönnek, futásnak eredt, ugy hogy a sértett őt kabátjánál fogva melyet róla lerántott, — visszatartani nem tudta s elmenekült. Sértettnek ezt az előadását Sz. K. és P. F. tanuknak, kik D. A.val együtt a sértett segélyére siettek, — esküvel megerősített az a vallomása, hogy ők a sértett kiabálását és lármát hallva a hang irányába mentek s látták, hogy P. P., amint őket észrevette, szaladni kezdett s elfutott, s hogy sértett az esetet nekik a íentebbi előadással megegyezöleg nyomban elmondotta, valamint a vádlottak részbeni beismerése is támogatván, miután az a körülmény, hogy P. P. vádlott a sértettel dulakodott és hogy a sértett kiabált s az ennek segélyére érkezett emberek elől a most nevezett vádlott futással menekült, kizárja a vádlottak védekezésének azon valódiságát, hogy a sértett közösülés végett ment P. P.-vel a tengeri vetés közé, s miután B. A. a vizsgálóbíró előtt beismerte, hogy a sértett kosarát az abba volt tárgyakkal együtt a P. P. biztatása folytán vitte el és e beismerésének a végtárgyaláson történt visszavonását elfogadhatóan indokolni nem tudta s a sértett hivatolt előadása szerint az is megállapítható, hogy B. A. látta a P. P. és sértett közt folyó dulakodást és a sértettnek e szorongatott helyzetét használta fel arra, hogy a sértett ingóit elvitte ; és miután a sértettnek a B. A. által elvitt kosarát a benne volt tárgyakkal együtt a készpénz kivételével — a vádlottnál e rejtve találták meg: annál fogva bizonyítottnak volt veendő, hogy a vádlottak a sértett jelzett ingóit ettől erőszakkal azért vették el, hogy azokat jogtalanul eltulajdoníthassák, következésképen vádlottaknak a vádbeli cselekménye a btk. 344. §-a alá eső rablás bűntettének tényálladékát állapítja meg. Ily körülmények között tekintve, hogy a sértettel szemben az erőszakot csak P. P. alkalmazta, tekintve, hogy a sértett kosarat annak tartalmával együtt B. A. az erőszak alkalmazása közben, de csak a P. P. biztatására vitte el, s tekintve hogy a vádlottak tagadása ellenében nem bizonyittatott, hogy ők a vádbeli cselekmény elkövetésére előzetesen összebeszéltek volna, miután B. A. tevékenységével a sértett ingóinak P. P. által szándékolt eltulajdonítását csak elősegítette : az első bíróság Ítélete a rendelkező rész szerint volt megváltoztatandó és a vádlottak a fenti büntetéssel voltak sujtandók. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül szolgált a vádlottak büntetlen előélete, az okozott kár csekély értéke s hogy ez is nagy részben megtérült és az erőszak kisebb mérve, mely nyomatékos enyhítő körülmények, P. Pásk vádlott irányában a btk. 92 §-ának alkalmazását és a büntetéseknek a rendelkező rész szerinti leszállítást indokolják. A m. kir. Curia (1901. márc. 14. 251. sz. a.) által a kir. ítélőtábla Ítélete részben megváltoztattatik és Sz. G-né szül B. A. vádlott a btk. 344. §-ba ütköző rablás bűntettében mint a btk. 70. ij. szerinti tettestárs mondatik ki bűnösnek, szabadságvesztés büntetése a btk. 348. §. alapján a btk. 92. §. alkalmazásával egy évi börtönben állapittatik meg, a P. P. vádlott fegyházbüntetésének tartama pedig 3 évre felemeltetik. Egyebekben a kir. it. tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok : Az eljárás adatai alapján nem forog fenn kétség arra nézve, hogy P. P. vádlott a sértett személye ellen a bántalmazást és erőszakot abból a célból követte el, hogy a birtokában volt dolgokat elvegye és jogtalanul eltulajdonítsa. Tekintve, hogy vádlottak a sértettel való találkozás pillanatától kezdve magukat házastársaknak tüntették fel, nyilván az/ai a szándékkal, hogy a sértett bizalmát maguk iránt felköltsék, utjokat a Hágó korcsmáig együtt folytatták és a korcsmában való pálinkázás után, a mikor a sértett a Bihar felé haladó kocsira felült, P. P. vádlott a szekérre szintén felugrott, Sz. G-né szül. B. Anna vádlott pedig annak dacára, hogy a sértett vizsgálati vallomása szerint annak színlelésével,hogy a kügyi pusztára szándékozik menni tőlük elvált, mégis őket nyomon követte és a cselekmény színhelyére is akkor érkezett meg a mikor P. P. vádlott a sértettel a kukoricavetés szélén dulakodott; ezek a mozzanatok pedig kétségtelenné teszik, hogy B. A. vádlottá sértett birtokában volt dolgok elvitelére és jogtalan eltulajdonítására P. P. vádlottal egyetértett minthogy pedig B. A. vád ott a sértett szerint, a kosarat az abban elhelyezve volt dolgokkal akkor vette el a mikor P. P. vádlott a sértett személye ellen használt erőszakát még folytatta és ekként a kosár elvitelével P. P. vádlott részéről célba veit cselekményt nem csupán megkönnyítette, hanem tettes cselekedetet is követett el : ezeknél fogva a kir. it. tábla Ítéletének részbeni megváltoztatásával B. A. vádlottat a rablás bűntettében a btk. 70. §. alapján mint tettestársat bűnösnek kimondani és ez alapon szabadságvesztés büntetését az enyhítő körülmények figyelembe vételével a fenti nemben és mértékben a btk. 92. §-ának alkalmazásával kellett megállapítani. Tekintettel továbbá arra, hogy P. P. vádlott cselekménye, a javára fenforgó enyhítő körülmények mellett is szigorúbb megtorlás alá esik, mivel a sértett személye ellen kitejtett erőszak alkalmazásánál szivós kitartást tanúsított, ennélfogva, fegyházbüntetésének tartama felemelendő volt. A semmiségi ok megjelölésének hiánya miatt utasíttatott vissza a közvádlónak amiatt emelt semmi-égi panasza, mert a kir. törvényszéknek, mint esküdtbiróságnak a tárgyalást vezető elnöke a megállapított kérdések elleni észrevételek előterjesztését a vád és védöbeszédek keretébe utalta; továbbá ugyanannak a BP 314. !s-ának felhívásával amiatt emelt senimiségi panasza, mert a vád- és védőbeszédek előterjesztése után a tárgyalást vezető elnök a végszót a védőnek engedte s aközvadló által szándékolt negyedizbeni felszólalást meg nem engedte; nemkülönben ugyanannak amiatti semmiségi panasza, mert a tárgyalási elnök az esküdteknek a pótkérdes tárgyában tett észrevételeire a BP. 366. §-ának utolsó bekezdése ellenére a felek meghallgatásának helyt nem adott. — A BP. 385. §-a szerinti semmiségi okok érvényesítése csak a jogkérdéseket tárgyazó birói megállapítások tekintetében foghat helyt, ellenben az esküdteknek a ténykérdéseket tárgyazó megállapításaival szemben a BP. 385. §-ának alkalmazását a törvény kizárja. (Curia 1901. március 20. B. 1,620/901. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny^-böl. Csődök : Foriskovics Bránko e., Ilok e., mitrovicai trvszék, bej. máj. 11., félsz. máj. 20., csb. Riel József, tmgg. dr. Kolerdeics Miklós. — Fleischer Ignác e., Vukovár, u. o. jbiróság. bej. máj. 28., félsz, jun., 25., csb. dr. Jopasics Jeromin, tmggg. dr. Kraskovics Lajos. Spiegl József e., Pozsony, u. o. trvszék, bej. máj. 30., félsz. jun. 10., csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Stern Mór. - Steiner Henrik e., Vác, bpesti keresk. és váltótrvszék, bej. jun. 11., félsz. jul. 11.. csb. dr, Schmidt Gusztáv, tmgg. Udvardy Kálmán. — Fischer és Haber e., Szombathely, u. o. trvszék. bej. jul. 15., félsz. jul. 25.. csb. dr. Prugberger Vince, tmgg. dr. Székely József. — Bulhack Klára e., Nagyszeben, u. o. trvszék, bej. jun, 22., félsz. jul. 10.. csb. bán Ferenc, tmgg, dr. Henrich Dániel. - Schwartz Béla e., Bpest. keresk. és váltótrvszék, bej. jun. 1.. félsz. jul. 11., csb. dr. Alcsuthy Ágost, tmgg. dr. Vince Mór. — Raits Milán e., Ó-Szivác, zombon trvszék, b ej. jun. 15., félsz jun., 22., csb. Grün József, tmgg. dr. Mayer Nándor. Kürschner Sándor e., Gyula-Jovánca, szegszárdi trvszék, bej. jun. 13.. félsz. jul. 5 , csb. dr. Soenenvend Frigyes, tmgg. dr. Leopold Cornél — Váradi Gyula e., Losonc, balassa-gyarmati trvszék, bej. jun. 12., félsz, jun., 25., csb. Köröm László tmgg., Basthy Béla. — Tauszig Gyula e. Békés-Csaba Gyulai trvszék, bej. jun. 18., félsz. jul. 2., csb. dr. Nyisztor Adorján, tmgg. dr. Urzsinyi János. Pályázatok : A győri trvszéknél jegyzői esetleg alj e g yz ő i áll. máj. 25. — A magyar-láposi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. máj. 25. — A lugosi trvszéknél jegvzői, esetleg aljegyzői áll. május 2ö. — Az erdődi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. máj. 25. — A ceglédi jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 26. — A székely-udvarhelvi trvszéknél j e g vz ó'i esetleg a Íj egyz ői áll. máj 26. — Az újvidéki jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 26. — A gyula-fehérvár: kir. ügyészségnél ügyészi áll. máj. 26. — A szegedi ítélőtáblánál birói áll. máj. 26. — A homonnai jbiróságnál a 1 birói áll. május 26. — A kolozsvári trvszéknél a 1 b i r ó i áll. máj. 28. — A győri Ítélőtáblánál birói áll. máj. 28. — A kassai jbiróságnál al birói áll. máj. 20. — Az ipolysági trvszéknél aljegyzői áll. máj. 30. Fővárosi ügyvédeknek alkalmas nyaraló M.-Besnyőn (Gödöllőj 18 perc az állomástól, nagy verandákkal, 5 szoba 1750 • öl kertben, jó kut, pincze stb. 5,000 frtért eladó, esetleg 300 írtért kiadó. Értekezhetni : Scher és Varsa építészek irodájában, Budapesten, VII., Dohány-utca 86. sz.