A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 19. szám - Törvénykezésünk és a fedezeti váltó

149 lános szabály értékét leszállítani. A nehézkes, kényelmes eljárás Uistit. Szokjunk gyorsabb mozgáshoz, mert különben lemaradunk a haladás szekeréről. A törvényjavaslatnak a kézbesítésre és tárgyalásra vonatke zó fejezeteiben részletesebb szabályozásra van szükség. Alaki jogot szabályozó törvény, általában véve, minden eshetőségre kiterjedő részletességet igényel. A kézbesítés körülményes szabályozása főkép azért szükséges, mert azok, a kikkel az állam a kézbesítést végezteti, többnyire a műveltség legalacsonyabb fokán állanak s ennélfogva tüzetes utasításra van szükségük. Ezek az utasítások rés/ben az ügyviteli szabályokba taitoznak. A tárgyalás részletes szabályozása s különösen az ugynevezhető tárgyalási illemszabályok megállapítása elejét veszi annak, hogy a tárgyalás méltóságának rovására különféle divatok keletkezzenek. A pipaszó mellett való tárgyalások idejüket multák, de még mindig előfordulnak. Csak törvénynyel lehetne a tnlságosan kedélyes állapotokat teljesen megszüntetni. Az uj büntető perrendtartás is sok kellemetlen félreértésnek véget vetett, például annak kimondása által, hogy a ki a bírósághoz szól, felállani tartozik. A törvényjavaslatnak általánosságban való megvitatását a fizetési meghagyásokra vonatkozó észrevételeinkkel fejezzük be. A fizetési meghagyások intézménye csak ugy lehet életrevaló, ha igénybevétele semmiben sem hátrányosabb, mint a közvetlen perlés. Teljesítési határidőnek 15 nap nagyon sok, főkép ha tekintetbe veszszük, hogy már lejárt tartozásról van szó. Az a körülmény, hogy a törvény az adósnak nemcsak egy, hanem több alkalmat is ad az ellentmondásra s mindannyiszor túlságosan hosszú határidő áll nyitva, a hitelezőt oly bizonytalanságnak teszi ki: hogy a fizetési meghagyáshoz nem folyamodhatik minden aggodalom nélkül. Az sem helyes, hogy a teljesen alaptalan ellentmondás büntetlenül marad s ezáltal eszközül szolgál olcsó fizetési halasztás kicsikarására. A rosszhiszemű ellentmondást, melynek megállapítása a biró belátására bizható. birsággal kellene sújtani. Törvénykezésünk és a fedezeti váltó. Irta: dr. VVEISZ IGNÁC, brassói ügyvéd. Ha végigtekintünk hazánknak a fedezeti váltók tekintetében követett törvénykezési gyakorlatán, nem zárkózhatunk el annak constatálásától. hogy a birói felfogás a fedezeti váltók természete felől többnyire téves és hogy az ily váltókkal szemben helyet fogható bizonyítékok alkalmazása tekintetében törvénykezésünk nagyon ingadozó. Legáltalánosabb az a felfogás, hogy a fedezeti és a más fizetés végett adott váltó között mi különbség sincsen és hogy a fedezeti váltóra nézve is a váltótörvény és eljárás rideg szabályai alkalmazandók. Ezen felfogás azonban szerény nézetem szerint alaptalan. A fedezeti váltó a kereskedelmi forgalomnak legújabb oly jelensége, melyre a régebben kelt váltótörvény és e járás szabályai már csak azért sem alkalmazhatók, mert a váltótörvény és eljárás megalkotása idejében ezek a fedezeti váltókra figyelemmel sem lehettek. Ezt eléggé igazolja az, hogy dr. P 1 ó s z n a k 1895-ben kiadott eMagyar váltójog kézikönyve» ott, a hol a váltó történetét adja elő. egy szóval sem emlékezik meg a fedezeti váltóról és igazolja az, hogy a fedezeti váltó természetéből folyólag érvényesitni kellhető kifogásokról sem a váltótörvény, sem az eljárás nem gondoskodtak ; mig ha azok megalkotóinak szeme előtt lebegett volna a fedezeti váltó, bizonyára szabályozták volna az ily váltó elleni kifogások sorsát is. Mert, hogy a fede/eti váltónak egészen más a keletkezése, természete, mint a tartozás igazolására vagy biztosítására adott váltónak, az kétségtelen, ha tekintetbe vesszük, hogy mely körülmények között adatik és vétetik a fedezeti váltó. Ha valaki árut rendel meg, mi rendesen utazó ügynököknél szokott megtörténni, — a megrendelés felvételekor már az ügynök a megrendelő által kitöltetlen váltót szokott elfogadtatni, — ez a forgalomban a legtöbbször előforduló eset. Ezen és más hasonló esetekben az elfogadó a kitöltetlen fedezeti váltót azon kijelentett vagy hallgatólagos feltétel és kikötés mellettadja. hogy őmint megrendelő a megrendelt árut a k i k ö tö 11 m i n ő s é g b en, mennyiségben, időben és helyen tényleg — kifogástalanul — megkapja, az pedig, a ki a váltót kapja, azt ugyanezen kijelentett vagy hallgatólagos feltétel mellett veszi át. Ezen kétségtelen tényállásból kifolyólag már most önként foly, hogy egyrészt a fedezeti váltó rendesen egy még csak jövőben teljesedésbe menendő ügy1 etbő 1 az elfogadóra nézve létesülendő kötelem, illetve tartozás biztosításául — esetleg könnyebb behajtása érdekében adatik és másrészt, hogy a váltóbirtokos a kitöltetlenül kapott f e d ezeti váltót csak azon esetben jogosult kitölteni — lejárattal ellátni és érvényesíteni, haő a váltó alapját képező ügylet által elvállalt kötelezettségének kifogástalanul eleget tett. Mert ha a váltó alapját képező ügylet meghiúsult, ha a fenti példa esetében az eladó a megrendelt árut nem küldte el a vevőnek, vagy ha nem a megrendelésnek megfelelő árut küldött és ez kifogásoltatott és rendelkezésére bocsáttatott, — az eladónak nem nyílt joga ahho^. hogy a váltót lejárattal lássa el és érvényesítse és ha ezt mégis tette, megállapodás ellenére járt el. Megtörténik, hogy valaki egy másikkal szemben arra vállalkozik, hogy őt egy bizonyos erdőség megvétele tekintében támogatni fogja, vagy hogy nem fog akadályokat gördíteni az erdő megvétele elé és ezéit, mondjuk, ötezer fonntot kap, a maga részéről pedig, annak biztosításául, hogy kötelezettségét betartani fogja — a másiknak egy ötezer forintról szóló kitöltetlen fedezeti váltót ad át. Ezen esetben is az, a ki a váltót adja, ezt azon nyílt vagy hallgatag feltétel alatt adja, hogy a váltó csak azon esetben lesz a másik által kitölthető és érvényesíthető, ha a váltót adó a maga részéről az erdővásárt meghiúsítaná és az, a ki a váltót kapta, ezt azon kifejezett vagy hallgatólagos feltétel alatt vette át, hogy ő a váltót csak azon esetben lesz jogosult kitölteni vagy érvényesíteni, ha a váltó elfogadója őt az erdővásárlásban akadályozná, vagy ha a váltóelfogadó lenne annak oka, hogy a másik az erdőt meg nem veheti. A fenti és minden más esetben tehát, melyekben fedezeti váltó adatik, kétségtelen, hogy a fedezeti váltó adásakor még az elfogadó mi tartozási, ad ós viszonyban sem áll azzal szemben, kinek a váltót adja; továbbá, hogy a fedezeti váltó elfogadójára nézve beállható tartozás még csak bizonyos feltételek bekövetkeztétől függ. más szóval, hogy az, a ki a váltót kapta, ezt csak akkor jogosult kitölteni és érvényesíteni, ha az őt erre feljogosító feltételek bekövetkeztek. Már ezen két eset is mutatja, hogy a fedezeti váltó annyira eltér természeténél, keletkezésénél és rendeltetésénél fogva azon rendes váltóktól melyek pénzkölcsön, áru vétele stb. tehát oly esetekben adatnak, mikor már a v á 11 ó e 1 f o g a d ó tartozása, adós volta evidens és minden kétségen felüli, hogy első tekintetre kénytelenek vagyunk constatalni, hogy a mi váltótörvényünk és eljárásunk csak az utóbbi váltókat tarthatták szem előtt, mikor ezen váltókra nézve minden oly kifogás megtételéttiltják, melyaváltó alapját képező ügyletre, az értékkapásra stb. vonatkoznak és másrészt kénytelenek vagyunk azt is constatálni, hogy a mi érvényben levő váltótörvényünk és eljárásunk a fedezeti váltókra alkalmazást nemnyerhet. Abból, hogy ezt törvénykezésünk figyelmen kívül hagyja, hogy a fedezeti váltókra nézve is a váltótörvényt és eljárást alkalma za, a legkellemetlenebb következmények, jogtalan elitélesek, károsodások keletkeznek, a melyeknek mielőbbi megszüntetése nemcsak az igazságszolgáltatásnak kötelessége, mert minden jogialan itélet a jogérzetet csökkenti, de a közgazdaságnak is fontos é deke, mert az államra, a közgazdaságra nem közönyös az. ha évenkint ezer meg ezer ember ily fedezeti váltók miatt a legjogtalanabbul fosztatik meg vagyonától, tétetik tönkre a törvény segélyével. Mert, hogy számtalan egyén tönkretétetik ily módon, legeclatánsabbul kitűnik abból, ha elgondoljuk, hogy a bíróságaink szerinti felfogás alapján hogyan alakul egy ilyen fedezeti váltó pere. Az általam kifejtett felfogás alapján, ha az, ki a fedezeti váltót kapta, azt az elfogadó ellen beperli, az elfogadónakjoga lenne a váltóval szemben bizony i-