A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 17. szám - Kereskedelmi s üzleti könyvek kivonatainak hitelesítése

66 A JCG resett bíróság bir hatáskörrel, az 1881: LX. t.-c. 154. §-a szerint az ily megkeresésnek tárgya csak az, hogy az a járásbíróság, melynek területén az árverés foganatositandó, az árverés foganatosítására bírósági végrehajtót küldjön ki. A miből következik és az 1881: LX. t.-c. 175. §-a is ekként rendelkezik, hogy a kiküldött as összes iratokat a telekkönyvi hatósághoz tartozik beterjeszteni és a most idézett szakasz utolsó bekezdése értelmében a telekkönyvi hatóság, mint az 1881. évi LX. t.-c. 136. §-a szerint a végrehajtást foganatosító bíróság állapítja meg az eljárási költséget; következéskép ennek megállapítására a vaskóhi kir. járásbíróság illetékes nem volt, mely okból végzésének vonatkozó része hatályon kivül lévén helyezendő', erre nézve a belényesi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, volt illetékesnek kimondandó. Az iratok a most nevezett kir. járásbírósághoz küldetnek. A polgári bíróságok nincsenek elzárva attól, hogy határozataik indokolására a büntető biroság által bűnügyi uton megállapított tényállást és a büntető bírósági határozatnak ily tényekre alapitott indokolását is felhasználhassák. IA m. kir. Curia 1900. decz. 19. I. G. 507. sz. a.) Az uj bizonyíték alapján ujitott pernek nem lehet tárgya az, hogy jogilag helyes alapra volt-e az alapperbeli ítélet fektetve, hanem az, hogy nyujtatott-e olyan bizonyíték, a mely az alapperbeli ítélet alapjául vett tényeken akként változtat, hogy ha az a bizonyíték az ujitott perben alkalmaztatik, az ezáltal megváltozott tényekkel szemben az alapperbeli ítélet többé meg nem állhat. Ehhez képest az, hogy az alapperben az ott alkalmazott bizonyítékok alapján a tényállás helyesen állapittatott-e meg, az ujitott pernek nem lehet tárgya, hanem az ujitott perben az anyagi jog alkalmazása szempontjából az az irányadó, hogy szemben az alapperben elfogadott tényállással az ujitott perben, az itt alkalmazott bizoyitékok mellett eltérő tényállás megállapítható, illetve megállapittatott-e ? és igy az ujitott perben nem azt, a ki ellen a per megujittatik, az alapperben elfogadott tényállás mellett, hanem azt, a ki a pert megújítja, az alapperben elfogadott tényállás ellen, terheli a bizonyítás kötelezettsége. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: 1901. márc. 7. G. 48 sz. a.) A felebbezési beadvány csak előkészítő irat, melynek tartalma a bíróság által csak akkor vétethetik figyelembe, ha az a S. E. 142. §-ához képest a tárgyaláson szóval előadatott, arra nézve pedig, hogy a tárgyaláson szóval mi adatott elő, egyedül a tárgyalási jegyzőkönyv, annak mellékletei és az ítélet tartalma szolgálnak bizonyítékul. Minthogy azonban sem a tárgyalási jegyzőkönyv, sem a felebbezési bíróság ítélete nem tartalmazza azt. hogy I. rendű alperes a panaszlott irányában szóval kérelmet terjesztett volna elő, annálfogva a felebbzési bíróság nem követett el szabálytalanságot azzal, hogy ítélete indokaiban a felülvizsgálati kérelemben felhozott körülményekre ki nem terjeszkedett. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: 1901. febr. 19. G. 7/1901. sz. a.) A mennyiben a felebbezési bíróság Ítélete a felülvizsgálati bíróság által a S. E. 204. §-a alapján feloldatik, az ujabb eljárásban csak a felebbezési bíróság köteles a felülvizsgálati biróság által elfoglalt jogi állásponthoz alkalmazkodni, a felek azonban a kereseti jog és követelés megállapítása vagy megdöntése céljából ujabb jogi érveket és tényeket felhozhatnak. (A m. kir. Curia felülv. tanácsa: 1901. febr. 20. I. G. 11/1901. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. A K. t. I5I. §-ának a részvények névértékének io°/0-a lefizetésére vonatkozó intézkedése a részvénytársaság alapítása alkalmából kibocsátott eredeti részvények aláírására vonatkozik. Nem alkalmazható az tehát oly esetben, midőn a kötelező nyilatkozat a részvénytársaság fennállása alatt az alaptöke tervezett felemelése céljából kibocsátani szándékolt ujabb részvények jegyzésére vonatkozik. A budapesti kir, kersk. és váltótörvényszék mint keresk. biróság (1K99 febr. 1-én 130,042 sz. a.) Könyves Kálmán magyar irodalmi és könyvkereskedési részvénytársaság, utóbb ennek engedményese R. Miklós felperesnek, B. Győző alperes elleni 875 frt s jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: Alperes köteleztetik, hogy felperesnek a «Könyves Kálmán magyar írod. és könyvkereskedési részv. társaság által kibocsátott 100 db egyenkint 200 korona névértékű elsőbbségi részvénynek felperes által leendő átadása ellenében, 875 frtot stbit fizessen. Indokok: Felperes a kereset szerint a 875 frtot azon az alapon követeli alperestől, hogy alperes a felperes részv. társaság által kibocsátott 700 db egyenként J00 korona névértékű elsőbbségi részvényből 20 dbot jegyzett. Minthogy pedig felperes a részvényjegyzés igazolásául becsatolt B •/. alatti kötelező nyilatkozat jogi természetére vonatkozó fejtegetései által a kereset jogalapját meg nem változtatta; Minthogy továbbá a kereseti követelésnek az emiitett részvénytársaság által a per folyamán R. M-ra történt engedményezése folytán a felperes személyében beállott változás keresetváltoztatást nem képez: annál fogva az alperesnek a keresetváltoztatás miatt tett kifogást figyelmen kivül kellett hagyni. De nem lehetett figyelembe venni alperesnek az engedményes kereshetőségi joga ellen tett kifogását sem. Mert alperes az engedményezésnek a részvénytársaságot kötelező hatálylyal megtörténtét kétségbe nem vonta. Továbbá mert a kereseti követelés engedményezése sem az általános jogelvekbe, sem különös törvényes intézkedésbe nem ütközik, s nem gátolja alperest azon jogok érvényesítésében, melyek őt az engedményező részv. társaság ellen megilletik. Az ügy érdemében: Alperes nem tagadta a B 7. alattinak megfelelő azon kötelező nyilatkozat aláírását, mely szerint a felperes részvénytársaság által kibocsátani szándékolt elsőbbségi részvényekből 3,000 frt értékű részvény átvételére és a részvénytársaság által megállapítandó módon való kifizetésére kötelezte magát. Minthogy pedig a kir. törvényszéknél vezetett cégjegyzékben foglalt bejegyzésekből és cégjegyzéki iratokból kitűnik, hogy a részvénytársaság az egyenkint 200 kor. névértékű 700 db elsőbbségi részvényt kibocsátotta, a mennyiben a társaság alaptőkéjeként a 91,703/98. sz. végzés szerint az elsőbirósági részvények által képezett befizetett 140,000 koiónával együtt 591,800 koronát tevő összeg jegyeztetett be, minthogy továbbá alperes nem tagadta, hogy a társaság az elsőbbségi részvények értékének a keresetben előadott részletekben való befizetését elhatározta, s erre a kötelezetteket szabályszerűen felhívta : alperest a 10 db elsőbbségi részvény értékére eső 1,000 írtból hátralékos 875 frtnak s az egyes részletek esedékessége napjától járó kamatnak a részvények átadása ellenében leendő fizetésére kötelezni kellett. Nem lehetett figyelembe venni alperesnek a keresk. törvény 151. §-ára alapitott azt a védekezését, hogy aB| alatti szerint eszközölt részvényaláirásnál a részvények névériékének 10°/0-a be nem fizettetvén, a részvény aláirás semmisnek tekintendő, mert a keresk. törv. említett §-ának a 10°/0 befizetésére vonatkozó intézkedése a részvénytársaság alapitá-a alkalmából kibocsátott eredeti részvények aláírására vonatkozik. Nem alkalmazható az tehát a fenforgó esetben, midőn a B /. alatti kötelező nyilatkozat a részvénytársaság fennállása alatt, az alaptőke tervezett felemelése céljából kibocsátani szándékolt ujabb részvények jegyzésére vonatkozik. El kellett vetni alperesnek a B 7. alatti nyilatkozatra alapitott azon kifogását is, hogy miután az elsőbbségi részvények kibocsátása nem a legközelebbi közgyűlésen határoztatott el, a részvényaláirás a nyilatkozat értelmében hatályát vesztette. Mert alperes ezt a kifogását, illetőleg azt a körülményt, hogy az elsőbbségi részvények kibocsátását nem a B 7. alatti kiállítását követő legközelebbi közgyűlés, hanem valamely későbben tartott más közgyűlés határozta el, bizonyítani meg sem kísérelte. Alperesnek az a védekezése pedig, hogy a részvénytársaság az alperes által jegyzett 30 db részvény közül 20 dbnak R. M. és R. Ö. által való átvéi eléhez történt hozzájárulásával alperest a B. alatti nyilatkozat szerint átvenni kötelezett azon 10 db részvény átvétele iránti kötelezettsége alul is felmentette, melyeknek értéke a kereset tárgyát képezi, minden alapot nélkülöz. A budapesti kir. ítélőtábla (1900 szept. 4-én 1,802. sz. a.) a kir. trvszék Ítéletét megváltoztatja, felperest kereseti követelésével elutasítja stbi. Indokok: Alperesnek a kereset megváltoztatására alapitott, továbbá a felperesként perbe lépett engedményes kereshetőségi (fellépési) joga ellen tett kifogásai, az elsőbiróság által vonatkozólag felhozott helyes indokoknál fogva nem jöhetnek ugyan figyelembe, de mégis az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett felperest kereseti követelésével el kellett utasítani stb. Felperes ugyanis a kereseti 875 frtot azon az alapon követeli alperestől, hogy alperes a felperes részvénytársaság által, alaptőke felemelés céljából kibocsátott 700 db elsőbbségi részvényből 10 dbot jegyzett és alperes tagadása ellenében annak bizonyítására, hogy alperes 10 db részvényt jegyzett, a válaszhoz B. alatt egyszerű másolatban csatolt kötelező nyilatkozatra hivatkozott, melynek aláírását alperes nem tagadta és a mely szerint alperes a felperes részvénytársaság által kibocsátani szándékolt elsőbbségi részvényekből 3,000 frt névértékű részvény átvételére és a részv. társaság által megállapítandó módon levő kifizetésére kötelezte magát. A ker. törvény a részvénytársaságok által elhatározott alaptőke felemelés tekintetében külön intézkedést nem tartalmaz azokban a kérdésekben, melyek a felemelt alaptöke aláírására, befizetésére és bejegyzésére vonatkoznak és igy külön törvényes intézkedés hiányában a jogszerűség alapján a törvénynek amaz intézkedéseit kell megfelelően alkalmazni és irányadókul elfogadni, a melyek az eredeti alaptőke alkotására vonatkozólag a törvény által megállapittatnak. A K. T. 150. §-a szerint az alaptőke biztosítása az ugyanazon törvényszakaszban meghatározott tartalommal bíró és az alapítók által aláirt aláírási iveken, részvényaláirás által történik, tehát a törvény a részvényaláirást (jegyzést) meghatározott formához koti. A torvényszék eme rendelkezéséből folyólag, a fenforgó esetben a felemelt alaptőke megszerzése céljából kibocsátott elsőbbség, részvények jegyzésének is, az engedményező részvénytarsaságnak a ker. törv. 150. §-ában meghatározott tartalmú terV?f lCt ,?a? ,f0gla10 és ^ igazgatóság tagjai által sajátkezüleg aláirt aláírási íveken kellett történni