A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 1. szám - Észrevételek A magyar általános polgári törvénykönyv tervezeté-hez

A JOG Észrevételek «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezeté»-hez. Irta : KELEMEN ERNŐ, kir. járásbiró Kisváidán. A magyar polgári anyagi jog codificálásához a szerkesztőbizottság által készített s a fenti cim alatt megjelent kötet közreadása alkalmából az igazságiigyminister megküldötte a bíróságoknak is a törvényjavaslat teivezetét VI. 1900. T. 16/9. sz. alatt azzal a felhívással, hogy az arra vonatkozó észrevételeiket a birák, akár a szakirodalomban, akár közvetlenül hozzá intézett felterjesztésben tegyék meg. Észrevételeimet az alábbiakban «A J o g» hasábjain teszem meg, hazafias kötelességet vélvén teljesíteni már azzal is, hogy bármily csekély részben hozzájárulhatok a nagyjelentőségű és terjedelmére is óriási mü létrehozásához. Az észrevételeket szakaszonként sorrendben teszem meg s az egész műre vonatkozó általánoss észrevételeket a szakaszonként való megjegyzések után leszek bátor előterjeszteni. Az előbbi észrevételek főleg a gyakorlati szempontokat, az utóbbiak az egész miinek könnyebb kezelhetését fogják főleg szem előtt tartani s mindkettő főleg a leendő törvény könnyebb megérthetésére szolgáló adatokat igyekszik feltüntetni. A szakaszonként való észrevételek a következők: ad: l. §. A §-t. igy szövegezném: «Az ember már létezésénél fogva születésétől kezdve jogképes.» A már létezésénél fogvakifejezés a 1.794. §-ra való tekintettel szerintem azéit szükséges, mert a mennyiben a méhmagzat élve születik, az 1.7 94. §. második bekezdése szerint már méhmagzat korában, vagyis a születés előtt jogképes. ad : 2. §. A kiskorúság meghosszabbítását a gyámhatóságra bíznám, miután a kiskorú személyi és vagyoni viszonyait ismernie kell s igy hivatottabb annak elbírálására, hogy a kiskorúság meghosszabbitandó-e. De meg az 5. §. szerint a gyámhatóságnak joga van ahhoz, hogy a kiskurut teljes korúvá nyilváníthassa s igy a kiskorúság meghosszabbítására is feljogosítható volna miután a törv. kimondja a meghatározott tartamot, a melyre a meghosszabbítás kiterjedhet. ad: 7. §. A gyámság alá helyezést is az árvaszékekre, mint gyámhatóságra bíznám, miután contradictorius eljárás után arra hivatottnak tartható az a hatóság, a mely mint gyámhatóság a felügyeletet a gyámoltak felett gyakorolja, s mert az 1. 3.) pont szerint ugy is a szakértők véleménye alapján, a 2. pont szerint az elöljáróságok illetve községi hatóságok s a hozzá tartozó s közeli tanuk vallomása alapján volna a gyámság alá helyezés kimondandó : erre kisebb jogi qualificatio is elég biztosíték az egyéni szabadság korlátozásának kérdéséhez, ad: 8. §. A fentiek alapján a «biróság» kifejezés helyett mindenütt «gyámhatóság» volna teendő. ad : 21. §. Az «Egyesületek» fogalom meghatározása hiányzik a törvényjavaslatból, a mi pedig a második bekezdésre, s a jav. 46. §-ára tekintettel, továbbá a 85.. 56. §-okra tekintettel annál is inkább szükséges, mert különben megint csak a gyakorlatra kell bizni annak a megállapítását, hogy melyek azok ZT> egyesületek, a melyek a jav. első rész második fejezetében emiitett «egyesületek» gyűjtő neve alá foglalhatók s a melyek a negyedik fejezet alá nem sorolhatók. Az egész javaslaton különben végig húzódik az a hiányhogy az egyes jogi fogalmak meghatározására vonatkozó intézkedés nincs benne, s igy a magánjog teljes codificatiójának nem tekinthető, s meglátszik rajta, hogy a szerkesztők már az általános magánjogi fogalmak ismeretét előlegezték a javaslat olvasóinak; már pedig a törvény nemcsak jogászemberek részére készül, hanem és főleg az állampolgárok ösz szesége magánjogi viszonyainak szabályozására. Tisztázandó tehát minden fejezetnek az élén egy uj szakaszszal, hogy mi az lényegileg, a miről a fejezet intézkedik, szóval a fogalom meghatározása (definitio) adandó minden olyan kifejezésnek, a melyet a fejezet tulajdonképpen tárgyal, a mint azt teszi például az ausztriai általános polgári törvénykönyv, a mely kezdi a törvény címének fogalom meghatározásával, vagyis «a polgári törvényekről általában» s ugyanott adja a civilis jog definitióját az első szakaszban. Nálunk tehát az «egyesületek)) fejezeténél adandó volna az «egyesület» definitiója, az «alapítvány »-nál ennek definitiója stb., nehogy a fogalommeghatározások, az elmélet embereinek divergens felfogásai alapján, a hány ember: annyi félekép magyaráztassanak. ad; 101. §. Ez a §. olyan intézkedést statuál, a mely két okból is felesleges : 1) mert olyan intézkedést enged meg, a mely végre nem hajtható, 2) mert ha a végrehajthatóság kimondatnék is, akkor sem lehetne tényleg a birói Ítéletet végrehajtani. Már pedig a birói tekintély rovására esnék, ha a bíróság hozott határozatát akár a törvény intézkedése folytán, akár a lehetőség hiányában végrehajtani nem tudná, s míg egyrészt a bíróságnak teméntelen és felesleges munkahalmazt adna, addig másrészt a szellemileg szegényebb, vagy kevésbbé gondolkodó embereknél épp az ellenkező célt érné el, mint a mit akar. mert a műveletlen tömeg azt mondaná: csak azért is teszem, vagy csak azért sem teszem, hisz a törvény ugy sem fog rajiam, ugy se lehet a kimondott igazságot végrehajtani. Demoralisáló hatása lenne tehát s igy szerintem egészben kihagyható a jav. 101. §-a, miután valakit megfelelő magatartásra kötelezni lehet ugyan, de annak érvényt szerezni talán poenálékkal sem lehetne. ad: 102. §. A második bekezdés első pontja után hozzáteendő volna : «a férjével szemben» különben a homályos szöveg kétes értelmezésre adhat okot. ad: 103. §. Ez a §. világosabb?n s a benne hivatkozott tj ok felhívása nélkül, vagy esetleg azok felhívásával, de olykép volna szövegezendő, hogy kételyt kizáróan kivehető legyen, mikép vonatkozzék a házastárs eltartási kötelezettsége a másik házastárssal szemben, — a kiskorút rokonaiv al szemben erhelő eltartási kötelezettségre, vagy mikép alkalmazandó egyik kötelezettség a másikkal szemben «megfelelően.)) Kerülendő volna különben a codexben az egyik §-ban a másiknak, — vagy pláne több §-nak olykép való felhívása, hogy azt. mikép értendő együtt a sok §., a törvénykönyvben jártas ember is csak hosszas tanulmány után legyen képes megállapítani. Ez a codex egyike lesz a legfontosabb törvényalkotásoknak s igy mindenkinek hozzáférhetővé kell tenni nemcsak olykép, hogy azt könnyen megszerezhesse, hanem azt megérthesse mindenki, a kinek arra szüksége van, ha nem az elméleti vagy gyakorlati jogászok közé tartozik is. A törvény-szerkesztés terén -különben mi magyarok arról vagyunk nevezetesek, hogy a §-okat össze-vissza citáljuk, s i sokszor már az első §-okban a 200—300-ik §-t citáljuk, a helyett, hogy talán valamivel hosszabban, de annál világosabban fejezzük ki szavakkal azt. a mit számokkal néha homályosan fejezhetünk ki. s igy a scrupulositásnak tág teret engedünk. Erről régen panaszkodnak a gyakorlati jogászok ; itt az ideje tehát, hogy a régi rossz szokástól eltérjünk, s a valószínűleg évszázadokra szóló munkánkban, kissé több fáradtsággal bár, a törvény alkalmazóinak világos s könnyen kezelhető §-okat nyújtsunk. ad : 104. §. A hátramaradt házastársnak expressis verbis megállapítanám az elhalt házastárs temetési költségeit az örökösökkel szemben; és pedig a vérszerinti örökösökkel szemben egygyel többed részben, mint a hányan vannak, az «illendő» temetés költségei erejéig korlátlanul, a végrendeleti örökösökkel szemben az öröklött vagyon erejéig — egy rész mindig az özvegy, illetve életben maradt házastársat terhelvén. Ennek indokául a vérség esetleg a végrendelet alapján nyert vagyoni előny állapitható meg, s igy a ki abban részesül, egyenlően járuljon a temetés terheihez a házastárssal, ha az is örököl vagy haszonélvezetet nyer az elhalt után, ad: 110. §. A §. szövege stylaris módosításra szorul Magyarország szempontjából s igy volna a második rész szövegezendő : «a mennyiben a házastársak egyike vagy másika a leszármazókat tartani köteles.» ad: 111. §. A szöveg igy volna helyes : «A férj és feleség közös birtokában található dolgok a férj tulajdonaiul vélelmezendők.» A i második pont maradna.