A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 1. szám - Észrevételek A magyar általános polgári törvénykönyv tervezeté-hez

A JOG ad: 113. §. Miután törvényes képviselő csak a kiskorúak, vagy gyámság és gondnokság alatt álló nők helyett járhat el, a §-ban kifejezendő az is, hogy a kiskorú nő nevében, vagy a gyámság alatt álló nő nevében adhat vagy ígérhet hozományt a törvényes képviselő a gyámhatóság jóváhagyásával; s miután az apa is^ törvényesen képviseli a kiskorú leányát, ez alól a gyámhatósági jóváhagyás alól az apa kiveendő volna, vagy csak arra az esetre volna korlátozandó a gyámhatósági jóváhagyás, ha a hozományt a kiskorú vagy gyámság alatt levő teljes koiu nők (l. I. és 456. §) vagyonából adnák, mert a vagyonjog korlátozása s a vagyonnal való szabad rendelkezés joga csorbul, ha az apa a maga vagyonából nem adhat leánya nevében vagy helyett hozományt, már pedig a törvény jav. liberális szellemével ez a korlátozás ellenkeznék. ad : 115. §. Ez a §. a hozomány (allatura uxorea) fogalmát nemcsak kifordítja, de teljesen ellentétes állást foglal el az eddig a rripartitum alapján vett fogalom meghatározással, de magával a név nyelvtani jelentőségével szemben is. A hozomány fogalma ugyanis megköveteli, hogy azt a nő vigye férje házához illetve háztartásába, s eltekintve a hozomány természetével biró jegyajándékoktól, a férj által, különösen már a házasság tartama alatt átruházott vagyon, hozománynak nem tekinthető az eddigi magyar szokások figyelembevételével, ugyanazért a §. vége ugy volna módosítandó. «hogy az átruházott vagyontárgy hozomány természetű legyen,» a mely esetben a hozomány régi definitiója megmarad, a §. intentiójának mégis elég lesz téve. ad: 116. §. A §. harmadik bekezdésében a korlátozásnak a végre hajtás esetére való statuálása világosabban volna kifejezendő, miután a «fentebb megállapítottw kifejezés különféle értelmezésre adhat okot annál is inkább, miután az sincs kimondva, hogy a férj vagy a nő ellen vezetendő vagy vezetett végrehajtásról van e szó.1 ad: 117. §. Ez a §. az előbbihez képest volna módosítandó, ad: 118. §. Az első bekezdés szövegezése, a melyre különben a második és harmadik is hivatkozik, nehezen érthető, de bár elég hosszú §., a könnyebb megérthetés végett inkább hosszabban, de világosabban volna szerkesztendő, a mai alakjában nagyon emlékeztet a kereskedői stylusra. ad : 119. §. A biztosítás mikéntje itt volna meghatározandó, s ha már ki nem kerülhető a másik §-ra való hivatkozás, a későbbi §-ban kellene az előzőre hivatkozni, vagyis a 168. §-ban kellene azt mondani, hogy a közszerzeményi illetőség a 119 ij-ban jelzett módon biztosítandó, különben filius ante patrem lesz. ad : 120. §. «A kivel szemben a férj ebben a fejezetben gondosságra van kötelezve, a 105. §-ban megjelölt gondossággal tartozik.)) Sokkal rövidebben így szerkeszteném ezt a §-t, s általában a házassági vagyonjog körmönfont szerkezetű szakaszait világosabb, könnyebben érthető szövegezéssel láttatnám el, miután sok esetben rebusszerü szöveg alá van rejtve a különben igen egyszerű és közönséges jogtétel; már pedig a codex nem arra való, hogy azon az olvasó a fejét törje, hogy mit akar jelenteni az egyik-másik §., hanem éppen útbaigazításul kell szolgálnia a gyengébbek tészére is. ad: 121. §. Ebben a §-ban fölösleges «a törvényből folyó jutalmul)) kifejezés, miután a közszerzeményi intézmény, még ha jutalomnak vétetnék is, a 123. § szerint a törvényen alapszik, de másrészt meg a «szerzemény» fogalma ellentétes is a «jutalom» fogalmával; azonkívül a « hason felerész» megjelölés is pleonasmus, miután valaminek a fele csak a másik feléhez hasonló lehet mennyiségileg, s a magyar ember nem mondja a vagyonának a felére, hogy «hason felerész» ; s így a «hason» szó kihagyandó. ad : 126., 129. §. A 126. §• 1. pontja ellentétben látszik lenni a 129. §-a (a mennyiben a 126 §. 1. pontja megérthető) s maga a 126 1. szövege összhangba hozandó lenne a 129. §-al. vagy a 126. §. 1. legalább világosabban szövegezendő. ad: 135. §. A 135 § utolsó hosszú bekezdését nem értem, s annak megértésére valószínűleg csak erdélyi származású ember lesz képes. Ha tisztábban szövegez.k, talán megtudjuk, m. az a «mintsem forditva». .... , . . Hasonlókép vagyok a «javára terheli.) kifeiezessel is. a mely nemcsak hogy nonsens a magyarban, de a ket fogalom ellentétességénél fogva még idegenben >s al.g állhat meg, s így valószínűleg rossz fordítása lesz valamely idegenből vett hasonszerü. de nem ilyen jelentőségű s abban a nyelvben elfogadott jogi terminus technicusnak, a milyen különben a házassági vagyonjogi részében a tervezetnek nem éppen kevés található. — Ezek a megjegyzések a 138-143. §-ok «terhére» és nem javára esnek. A 143. §. átalakított szövegét mintának ide iktatom, a melyhez hasonló szöveggel a többit is át kellene alakítani : «A külön vagyonból a közszerzemény javára esik azoknak a (közszerzeményes) közösen szerzett javaknak az értéke, a melyeket a házastárs elajándékozott, eljátszott. (133. §. 3., 4. )». (Folytatása következik.) A közjegyzők országos congressusához. Magyarországnak kir. közjegyzői, ez intézmény fennállásának huszonötödik évfordulóját múlt hó 8-án és 9-én országos congressussal ünnepelték meg. Kétségtelen, hogy a művelt eutópai államokban már régebben fennálló közjegyzői intézmény nálunk is bevált és az igazságszolgáltatás egyik fontos közegévé lett. A mint az élő lényeknél az egész organizmus érdekében szükséges, hogy az egyes szervek fejlesztessenek és erősödjenek, épp ugy áll ez az állami intézményeknél is, mert ezek az állam életében annak szerveit képezik, azért csak helyeselhetjük, ha a közjegyzői int zmény fejlesztése céljából Magyarország kir. közjegyzői, tapasztalataikat összegyűjtve, ezeket az igazságszolgáltatás feladatai iránt érdeklődőkkel megismertetni kívánják. Az élőlények organizmusa azonban csak akkor lesz ép és egészséges, ha az összes szervek lehetőleg egyenlően fej1 mek és fejlesztetnek s egyik szerv sem erősbül a másiknak rovására, ha nem a szerv kedvéért, hanem az egész test érdekében történik a fejlesztés ; ehhez hasonlóan egyik állami intézménynek sem szabad a másik rovására fejlődnie, mert az állam összes intézményeire és azok rendes működésére rászorul. Igen, nagyobbodjék a közjegyzői hatáskör és igy fejlesztessék a közjegyzői intézmény az által, hogy a közjegyzők egyik-másik terhet átvegyenek a bíróságok vállairól, mert ezek oly teendőkkel is terhelve vannak, melyek szorosan véve a törvénykezés keretébe nem tartoznak, fejlesztessék az által, hogy a mennyiben a jogbiztonság és különösen a kiskorúak érdeke megkívánja, a közjegyzői kényszer még bizonyos okiratokra kiterjesztessék ; fejlesztessék továbbá az intézmény az által, hogy a közérdek előnyére és felesleges perek kikerülése céljából, csak is szakképzett emberek, közjegyzők, ügyvédek készíthessenek oly szerződéseket és beadványokat, melyek jogi szakismeretet igényelnek. Igen helyes tehát, ha a közjegyzői intézmény a közérdek céljából fejlesztetik. de nem szabad az intézményt az int zmény szolgálatában álló személyekkel fe cserélni. I z ugyan, hogy valamely intézmény fejlesztése, az azt szeméi „sitő egyének szellemi képzettségével és anyagi jólétével is szoros összefüggésben áll, de a közjegyzői intézmény fejlesztésénél nem szabad a kir. közjegyzők anyagi jólétének fokozására is törekedni. Ennek oka pedig az, meit a kir. közjegyzők már amúgy is oly anyagi jólétnek és jövedelmeknek örvendenek, mint a milyenre az igazságszolgáltatás többi közegei még aránylag sem tesznek szert. Pedig a bírónak — ki épp oly hiteles személy mint a közjegyző — a kir. ügyésznek úgyszintén az ügyvédnek anyagi hely/ete. ámbár legalább is épp oly, sőt bizonyos tekintetben nagyobb és több oldalú szakképzettséggel kell birniok, mint a kir. közjegyzőknek, még csak nem is hasonlítható a kir. közjegyzők anyagi helyzetéhez. Kevés oly vidéki ^közjegyző van, talán néhány újonnan rendszeresített közjegyzői állás kivételével, kinek évi tiszta jövedelme nem haladná tul az 5-6,000 frtot, kevés oly nagyobb vagy székvárosi közjegyző, ki évi 10—15 000 frtnyi jövedelemre szert ne tehetne. Kérdem már most, arányban áll-e ily jövedelem, még tekintettel a köz)egyzői különös qualificatióra is, a közjegyzők