A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 15. szám - A Bűnvádi perrendtartás 532. §-a

58 A JOG lessék, és miután magában véve az a körülmény, hogy felperes szakította meg a házastársi együttélést, nem nyújt kellő alapot a kereset elutasítására, — mert ha felperesnek arra jogos indoka volt, akkor az alperes tekintendő az életközösség megbontójának: ezeknél fogva s az elsőbiróság által felhozott indokoknál fogva a másodbiróság ité':etének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete helybenhagyandó. A S. E. i52 §-ából folyólag a felebbezési bíróság előtti eljárásban a fél nincs elzárva olyan uj ténykörülményeknek az érvényesítésétől, melyek az elsőbiróság Ítéletének meghozatala után rr erűitek fel, ha azok a keresettel érvényesített jogalap megváltoztatása nélkül felhívott törvény 31. §-a szerint csupán annak megállapítását célozzák. (A m. Curia felülvizsgálati tanácsa . 1901. rrárc. 1. I. G. 13/1901. sz a.) Jogszabály ugyan, hogy a fírj nejét a házasság tartama alatt rendszerint eltartani köteles, de az is jogszabály, hogy a férj nejének eltartására, vagyis annak részére tartásdíj fizetésére csak akkor, ha a külön élő nő oly tényeket bizonyít, melyekből levonható az a jogi következtetés, hogy a különélésre a férj tűrhetetlen magaviselete szolgáltatott okot. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa : 1901. márc. 1. I. G. 24/1901 sz a.) Az anyagi jog szabályai szerint ajándékozás csak akkor forog fenn, ha valaki saját vagyona rovására, másnak vagyona gyarapítására kötelezettség nélkül ingyenes vagyoni előnyt juttat, s a másik azt «mint ingyenest" felfogadja. A megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében fennállott tartozásaiért az ajándék erejéig szavatol. (A m. kir Curia felülvizsgálati tanácsa : 1901. márc. 1. I. G, 221/901. sz. a.) A S E igo. §. szerint a felülvizsgálati kérelemnek kell magában foglalnia annak a kijelentését is, hogy a fél az ítéletet mely alapon támadja meg; következésképpen felperes részéről már csak a felülvizsgálati tárgyaláson felhozott uj panaszpontok tekintetbe nem vehetők. Akár szóbeli tárgyalás mellett, akár nyilvános előadás utján intéztetik el a felebbezés, a felebbezési bíróság a S. E. i52. és 175. §§. értelmében a tényállás önallo megállapítására van hivatva, következésképpen ujabb bizonyíték felvétele nélkül is az elsőbiróság ténymegállapítását elfogadhatja, de attól eltérő tényállást is állapithat meg. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: 1901. febr. 22. I. G. 41/901 sz a.) vényen alapuló biztosítási szerződés hatályát vesztette ugyan, de újból érvénybe lépett, illetőleg megujittatott. Mert a felek között nem volt vitás, hogy alperes utólag a kérdéses díjrészletnek a kedvezményezett által aláirt váltóval A házasság tartama alatt született gyermek mindaddig, törvényesnek vélelmeztetik, a míg annak utján a gyermek törvénytelen származásúnak jogerősen ki nem mondatik. (A m kir Curia felülvizsgálati tanácsa: 1901. febr. 22. I. G. 21/1901. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyek. A biztosított közjegyzői okiratban uj kedvezményezettet jelölt ; mielőtt azonban ezt a biztosító társaság még tudomásul vette és az uj kedvezményezettet, még a biztosítási kötvényre vezette volna, biztosított meghalt. Ily körülmények közt az eredeti kedvezményezett felperesség hiányából el nem utasítható, hanem alperes a biztosított összegnek esetleg birói kézhez leendő fizetésére marasztalható. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. (1899. május 8. 41,375. sz. a.) R. Emília felperesnek, a bácsi élet és járadékbiztosító intézet cég alperes ellen, 5,000 ftt tőke és jár. iránti perében következő Ítéletet hozta: Alperes köteles 5,000 frt tőkét stb. felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Felperes keresetét arra az 1897. febr. 23-án kelt biztosítási kötvényre alapította, melynek értelmében neki kedvezményezettnek, 1898. január 10-én elhalt férje R. Dusán halála esetére kifizetendő 5,000 forintot biztosított. E kötvény feltételeinek 9. §-a szerint a kijelölt kedvezményezett személyére vonatkozó változtatás csak ugy érvényes ha a biztosító a történt változtatáshoz hozzájárul és hozzájárulását a kötvényre vezetendő függelékben ki is jelenti. Ez a szerződéses rendelkezés a K. T. intézkedéseivel nem ellenkezvén, a K. T. 472. §-áboz képest a felek jogviszonyának szabályául szolgál. Minthogy nem volt vitás, de a 4 /. alatt csatolt eredeti kötvény megtekintéséből is kitűnik, hogy a 2-/. alatt csatolt közjegyzői okirattal a kötvényben kijelölt kedvezményezett személyében célzott változtatás a kötvényre reá nem vezettetett: nyilvánvaló hogy a kedvezményezett személyének a 2 /. alatti okirattal célzott megváltoztatása még akkor sem volna hatályosnak tekinthető ha alperes bizonyította volna, hogy ehhez a változtatáshoz hozzájárult; és nyilvánvaló, hogy a célzott változtatás a kötvényre reá nem vezettetvén, érvényre sem jutott és felperest, mint a kötvényben kijelölt kedvezményezettet a kötvényen alapuló jogok a 2 /. alatti okirar dacára változatlanul illetik. De másfelől kétségtelen az is, hogy a kérdéses kötvényre vonatkozó és 1897. aug. 23-án lejárt második díjrészlet az esedékesség napjától számított 30 nap alatt le nem fizettetvén, a köttehát a résnek ki is szolgáltatta. Alperes azt vitatta ugyan, hogy a biztosítás, szerződés megújításába, illetőleg a dijnyugta kiszolgáltatásába csak oly feltétellel egyezett bele, ha a biztosított fél egészséges; és azt vitatta, hogy a szerződés megujitottnak azért nem tekinthető, mert a biztosított fél a kérdéses időben, habár őt felperes a valósaggal ellenkezőleg egészségesnek mondotta, a 37. alatt csatolt orvosi bizonyítvány tanúsítása szerint beteg volt. Azonban minthogy alperes a felperesnek kínait es ez által elfogadott esküvel csakis azt kívánta bizonyítani, hogy ez a biztosított fél egészségére vonatkozólag kedvező választ adott, ellenben azt a döntő körülményt, hogy a biztosítási szerződés megújítása, illetőleg a dijnyugta kiadása feltételesen történt, felperes tagadásával szemben bizonyítani meg sem kísérletté, — azt a védelmét, hogy a dijnyugtát csak feltételesen szolgáltatta ki, figyelembe venni nem lehetett és valónak kellett elfogadni, hogy a dijnyugta minden feltétel nélkül adatott ki és a biztosítási szerződés feltétlenül megujittatott. A kifeitettek alapján és minthogy a szerződésnek a joghatályos megújításából, valamint a biztosított félnek e megújítás után a biztosítási szerződés tartama alatt történt elhalálozásából következik, hogy felperes mint kedvezményezett, a biztosított fél halála esetére, részére biztosított összeget igényelheti: alperest a kereseti összegnek stb. megfizetésében marasztalni kellett, stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1900. május 30. 1,839. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Az életbiztosítási szerződésből kifolyólag, a kedvezményezett csak is a szerződésben meghatározott időpontban, avagy a biztosítottnak halála esetére szerezhetvén jogokat, kétségtelen a biztosítást vevő félként szereplő biztosítottnak az a joga, mit egyébiránt a 4. sz. a. eredetben csatolt kötvény hátlapjára vezetett általános feltételek rendelkezése szerint a biztosított maga részére fenn is tartott, hogy a biztosítási szerződés fennállása alatt a kedvezményezettnek személyére nézve intézkedhetik, az eredeti kijelölést megváltoztathatja, a már kijelölt kedvezményezett helyett ilyenül n ást nevezhet meg. A 2. sz. a. csatolt közjegyzői okirattal tanúsítva van, hogy a 4. sz. a. biztosítási kötvény szerint szerzendő biztosítottként jelentkező s ily minőségében a szerződés reactiválása után is megmaradt R. Dusán a kedvezményezett kijelölésére vonatkozó eredeti rendelkezését módosítva, illetve visszavonva, az egész 5,000 frt biztosítási összegre nézve felperes helyett kedvezményezettül édes anyját özv. R. Máriát jelölte meg. Miután lelperes nem is állította, hogy a biztosított a 2. sz. alattiban foglalt intézkedést utóbb az ő javára joghatályos módon újból megváltoztatta vagy visszavonta volna, s igy a biztosítottnak bekövetkezett elhalálozása folytán a biztosítási összeg kifizetésére a 2. sz. a. okiratban kedvezményezettül ujabban kijelölt özv. R. Mária és nem pedig a felperes nyert jogot: alperes, ki a kedvezményezett személyében történt erről a változtatásról a birtokába jutott 2. sz. a. közjegyzői okirat tartalmából tudomást szerzett, joggal vitatja azt, hogy felperes a szóban forgó biztosítási összeget illetőleg irányában keresőleg fel nem léphet s e részben mi sulylyal sem birhat felperesnek az az ellenvetése, hogy alpeies a kedvezményezett személyében történt változtatás tudomásul vételéről a kötvény feltételek 9. §-ában említett függeléket ki nem állítván, biztosítottnak a kedvezményezett személyében való változtatásra vonatkozó intézkedése érvénytelen; mert míg egyfelől nincs a kereskedelmi törvénynek olyan rendelkezése, melynél fogva a biztosítottnak a kedvezményezett személyének kijelölésére vonatkozó intézkedésének jogi hatálya a biztosító beleegyezésétől vagy ahhoz való hozzájárulásától tételeztetnék fel, másfelől az általános biztosítási feltételek 9. §-ának a változás tudomásul vételére és a függelék kiállítására vonatkozó rendelkezése tulajdonkép nem is a kedvezményezett személyében való változtatásra, mely a biztosító társaság érdekeit egyáltalán nem illeti, hanem csak a szerződő személyében a szerződés tartama a alt szándékolt változtatásra vonatkozhatik; és mert mindezektől el is tekintve, az általános biztosítási feltételeknek a felperes által felhívott es nyilvánvalóan a biztosító javára kikötött ebből a rendelkezéséből különben is csak az alperes meríthetne maga részére esetleg kifogást de felperes, mint eredetileg kijelölt kedvezményezett, a k._ a biztosított ellenkező rendelkezésének pillanatában minden reménybeli igényét is elveszítette, erre sikerrel egyáltalán nem hivatkozhatik'. &J Ezek szerint az elsőbiróság felperesnek perelhetőségi jogát az alperes ,de vonatkozó kifogásának elvetésével tévesen állapitlétévé™3/ e!sobl:osag ^életét megváltoztatni és felperest keresetevei mar a perlési jogosultság hiányában elutasítani kellett, stb. birósáait^t ' ? 19°°- évi március 22' 1,133. sz. a.) a másodbaeln ?, 2etmegvaltoztaUatil<. felperes kereshetőségi jog hiányában elutas.thatonak nem találtatik és e részben az elsőbiróságnak