A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 1. szám

Huszadik évfolyam. 1. szám. Budapest, 1901. január hó 6. Szerkesztőség: \ .. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: \ ., Rudolf-rakpart 3. sz Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) LAP 1216016Ü6Y ÉRDEKEINEK KÉPTISELF.TÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI. ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakfórfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS Dr. STILLER MOR Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « .„ 6 « Egész « ._ 12 ügyvédek. ciklus szerkesztő : Dr. STILLER MÓR, Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhívás. - Értesítés, — A bűnvádi eljárás életbeléptetésének évfordulóján. Irta : E i s e r t h István, lőcsei kir. ügyész. — A bprts. 557. §-a és a kir. Curia gyakorlata. Irta : Po Igár Józst szabadkai trvszéki elnök. — Harmadik személy javára kötött szerződések tantételének jogállása az elöbbeni és az uj polgári tervezetben Irta: Farkas Lajos, komáromi trvszéki biró. — Észrevételek «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezeté»-hez. Irta: Kelemen Ernő. kir. járásbiró Kisvárdán. — A közjegyzők országos congressusához. It.a : Spectator. — Belföld (A Magyar Jogászegylet ülése. — Az uj polgári perrendtartás.) — Irodalom (A visszaesés. Irta : 0 b e r s c h a 11 Pál. — Dá r d a y Sándor (Igaz ságügyi Törvénytára). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek ;áii. — Felsöhirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a sBudapesti közlöny»-ből. — Hirdetések. Előfizetési felhivás! 1901. év január hó elsejével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük 1900. év december hó 31-én lejárt, kérjük, szíveskedjenek előfizetésüket mielőbb megújítani, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához, Budapest, V , Rudolf-rakpart 3. szám alá küldendők. Ertesités. Szerencsénk van értesíteni tisztelt előfizetőinket, hogy az 1901. évi országgyűlési törvényekre, betűrendes és az 1900 1901. évi törvények által helyettesített, kiegészített, pótoltatott előbbi törvények tárgymutatóira, az igazságügyi és igazságügyre vonatkozó rendeletekre a Curia. kir. Táblák, közigazgatási döntvényekre ezentúl is R á t h Mórnál, Bpest fűzve 6, kötve 8 korona kedvezmény áron, bérmentes kü'dés mellett előfizethetnek. Az 1900. évi folyam törvényeinek utolsó füzete és a rendeleteknek, döntvényeknek teljes évfolyama néhány nap múlva ezentúl a legnagyobb pontossággal küldetik szét. A «J o g» t. előfizetői ezen évfolyamot fűzve 6 koronáért, kötve 8 koronáért utólagosan szinte megrendelhetik. í Bolti ára fűzve 9 korona, kötve 11 korona.) Ezen évfolyam a számos fontos szoci ál-politikai törvények mellett több igen életbevágó törvénycikket is tartalmaz, minők az értékpapírok forgalmi adóiáról, vízrendészeti társulatok jogviszonyairól, az öntöző csatornákról, a községi közigazgatási tanfolyamról, a képviselő-választási t. pótlásáról, a megrendelések gyűjtésére vonatkozó rendelkezésekről, a birtokos és gazdatiszt közötti jogviszony szabályozásáról, az állatorvosok államosításáról hozott törvények, a törvénykezési szünidő ujabb szabályozására, a bűnvádi perrendtartásra vonatkozó ujabb rendeletek stb. A «J o g» előfizetői a törvények, rendeletek és döntvények minden előbbi évfolyamát utólagosan is beszerezhetik fűzve 6, kötve 8 korona áron, részletfizetésekre is. Ezek bolti ára rendesen 8—12 korona. Szinte beszerezhetik 6 korona bolti ár helyett 4 k o r o n a kedvezmény áron az 1865 —1900. évi országgyűlési törvénycikkek betüsoros tárgymutatóját a dr. Imling Konrád által szerkesztett 1865—1899. évi országgyűlési törvénycikkekre vonatkozólag történt hatályon kivül helyezések, változtatások, helyettesítések, módosítások és kiegészítések betüsoros Lapunk mai száma tárgymutatóját és az 1865—1900. évi törvények c h r onologicus tartalo m-j egyzéket, nagybetűs vagy zsebkiadásban Erre vonatkozó posta-utalvány mai számunkhoz van mellékelve. A bűnvádi eljárás életbeléptének évfordulóján. Irta: EISERTH ISTVÁN, lőcsei kir. ügyész. Nem volt még codex, mely képes lett volna kimeríteni az életviszonyok szabályozását s a tudomány tantételeit s találóan mondja B i n d i n g : hogy a legtökéletesebb codexek mellett is egész tömeget képeznek az élő jog ama szabályai, a melyek nem írott jogba vannak foglalva. Gazdasági és társadalmi viszonyaink mai rohamos változása mellett ez máskép nem is lehet. Alig lépett életbe például bűnvádi perrendtartásunk a melylyel nemzetünk ismét uj és erős positiót hódított magának a cultura terén — a törvény egyes szakaszainak az interpretálása körül élénk discussió támadt. I. Igen érdekes például azon vita, mely a koronaügyész hatásköre miatt keletkezett. Ezt a thernát a szaklapokban és a jogászegyletben, pro et contra bővebben megvitatták. Én azokhoz tartozom, a kik T a r n a i János urnák bőven megokolt azon nézetét vallják, «hogy ha a koronaügyész maga nem emelhet vádat miként a főügyész, vádemelésre nem utasíthat, miként a minister és főügyész, hogyan vehetné igénybe a váddal való negatív rendelkezési jogot ? A koronaügyésznek a vád emelése és elejtése tekintetében, a szervezeti törvény absolute rendelkezési jogot nem ad, ő nem dominus litis s ennélfogva nem is lehet joga az ügyet végső elintézésétől a kir. curiánál elvonni. II. ) Azon kérdésre, vájjon a bünv. prdtás. 110. §-a esetében ki rendeli el a vizsgálatot, háromféle véleményt olvastunk, és pedig : az egyik szerint a vádtanács, a másik szerint a kir. törvényszéki vizsgálóbíró, a harmadik szerint pedig a vizsgálat teljesítésével megbízott járásbíróság vizsgálóbirája. Mi még a m. év február havában megjelent cikkünkben indokolt állást foglaltunk azon nézet mellett, hogy a bünv. prdtás 110. § a esetében — noha erre sem a törvény, sem annak indokolása direct feleletet nem ad — a vizsgálatot az annak foganatosításával megbízott járásbíróság vizsgálóbirája rendeli el. A mint tapasztaltuk, ezen nézetünket, melynek a szaklapokban mi adtunk először kifejezést, a többség osztja; a kivánt egyöntetűség azonban még nincsen meg. III. A rendőrség által teljesített nyomozások. Ezen themárSl e lapnak 1896. évi 45. és 1899. évi 21-ik számában bővebben foglalkoztunk; akkor erősen vitattuk álláspontunk helyességét s íme a lelolyt egy év ezt be is bizonyította. A kir. ügyészségnek a gyakorlati élet küzdelmeiben kicsiszolt jogérzete, tapintata s azon számos garantiák, a melyeket tőle elvitatni senki sem képes, nem nyomtak az ellentábor serpenyőjében annyit, mint a milyen súllyal birt azon ellenszenv, a mely az ügyészi nyomozás ellen volt észlelhető. Mi már akkor sokkal nagyobb biztosítékot láttunk az ügyészi nyomozásban, mintsem hogy azt a rendőri nyomozással pótolhatónak találtuk volna. Nem szorul az bővebb bizonyításra, igazolja ezt az eddigi gyakorlat. Ma is hangsúlyozom, hogy sine ira et odio említem meg e kérdést s hogy nem azért lépek ezen még mindig 12 oldalra terjed.