A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 8. szám - Birói meggyőződés és az 1868. L I V . t.-c. 108. §-a

32 A JOG vádtanács megbízása adja meg, a megbízás pedig csak a telje-, sitésre vonatkozván, nem szenvedhet kétséget, hogy a megbízott járásbirót a megbízás időpontjától kezdve mindama fentebb emiitett jogok megilletik ugyan, a melyek a vizsgálóbírót a vizsgálat teljesítése körében szintén megilletik, ez azonban nem foglalja magában azon jogot, hogy a nyomozat felett a vizsgálat elrendelése kérdésében határozhasson. Hogy pedig ez a törvénynek nem lehetett célzata, kitűnik abból, hogv a vizsgálat elrendelésére jogosított hatóságokat kifejezetten megjelöli s igy, ha a vizsgálat elrendelésére a székhelyen kivüli járásbíróságot is feljogosítani kívánta volna, ez irányban is kifejezetten intézkedést tartalmazna, mit azonban nem tesz. A határozatban nyilvánuló felfogás helyességét még a célszerűségi tekintetek is támogatják, mert a kir. ügyész a vizsgálat elrendelése kérdésében gyorsabban és közvetlenül is érintkezhetik a központban levő vizsgáló biróval s mert az anyagi igazság érvényesülése és a személyes szabadság biztosítása is megkövetelik a törvény ama rendelkezésének szigorú fentartását, mely a vizsgálat elrendelését kizárólag a vizsgáló biró, a vádtanács és az kélő bíróság hatáskörébe utalta. Végül az sem szenvedhet kétséget, hogy az 1891. évi XVII. t.-c. rendelkezése alapján az igazságügyminister által kirendelt vizsgáló bírákban a törvény célzatának megfelelően fokozottabb mértékben kell, hogy feltételeztessenek a vizsgálat elrendelésével rendszerint kapcsolatos fontos tekintetek megóvása céljából szükséges tapasztalatok, mint a kir. járásbíróságoknál a bűnvádi ügyeket rendszerint kezelő kevesebb gyakorlattal biró albiráknál. Kelt 1901. január ltí-án, 1901. évi 394. eln. sz Hitelesittettett 1901. február 6-án. A férjnek nincs házi fegyelmi joga neje felett. A kir. Curia : A vádlottnak és védőjének az ítélet ellen bejelentett semmiségi panasza folytán : A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A kir. törvényszék mint másodfokú bíróság Ítélete ellen a vádlott ésvédője az utóbbi által kifejtettek szerint semmiségi panaszt a B. P. 385. §. 1 pontjának a) alpontja alapján azért jelentettek be, mely a férj házi fegyelem gyakorlására jogosítva lévén, azt a jogot vádlott a házastársa ellen elkövetett könnyű testi sértés által nem lépte tul s igy a vád alapjául szolgáló tette bűncselekmény tényálladékát nem állapítja meg. Minthogy azonban a kir. törvényszék nem alkalmazta tévesen a BTK. megfelelő rendelkezéseit a vádlott ellen, mert nincs érvényben levő tételes törvény, mely a férj házi fegyelmi jogát a vele egyenjogú házastársára is kiterjesztené a BTK. 313. §-a értelmében, mert e szerint tehát sem a bűncselekmény, sem pedig a beszámithatóság megállapításával az anyagi törvény rendelkezései nem sértettek meg, ugyanazért a semmiségi panasz mint nyilván alaptalan a B. P. -437. §. negyedik bekezdése értelmében elutasítandó volt. (1901. január 30-án 572. sz.) A BP. 369 §-ának 4-ik bekezdése szerint az esküdtek szavazatának arányát a vádlottra kedvező határozatoknál az esküdtek főnökének, az esküdtek határozata kihirdetése alkalmával megjelölni nem szabad ugyan ; mindazonáltal tekintve, hogy e tilalom megszegését a BP. fennebb idézett rendelkezése semmiségi okul meg nem jelöli : ez a szabálytalanság a Bp. 384. £-ának 5 pontja alá nem vonható. A m. kir. Curia: 1900. nov. 28. 10,339. sz a) Az e-küdtek a hozzájuk intézett arra a kérdésre, vájjon vádlott ölési szándéka erős felindulásban keletkezett-e, nemmel feleltek, vagyis ennek a körülménynek fennforgását valónak el nem fogadták, ezzel szemben tehát az esküdtbíróság a büntetés kimérésénél sem veheti a bántalmazásból eredő elkeseredettséget enyhítő körülménynek. A m. kir. Curia: 1000 dec. 6. li',464 sz. a.) Az esküdtbirósági ítélet kihirdetése alkalmával a tárgyalási jegyzőkönyv adatai szerint vádlott védője a BP. 385. S-ának 1 o pontját idézve jelentett be semmiségi panaszt, de Írásban azt ki nem fejtette. A BP 385. § ának 1. c) pontja értelmében anyagi semmiségi okok azok, ha a bíróság a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését nem alkalmazta vagy tévesen alkalmazta ama kérdésekben, hogy a beszámithatóságot vagy a bűnvádi eljáiás megindítását, vagy a büntethetőséget kizáró ok és melyik forog fenn ? Minthogy pedig a vádlott védője nem jelölte meg azt, hogy védence javára az emiitett semmiségi okok közül melyik forogna fenn. a bejelentett semmiségi panasz mellőzi a BP 430. S-ának negyedik bekezdése értelmében mulhatlanul szükséges azt a kelléket, hogy abban a felülvizsgálat körét meghatározó semmiségi ok megjelölve legyen. (A m. kir. Curia 1900. dec. 14. 9,643/1900. sz a) Az Ítélethirdetést eszközlő elsőfokú bíróság cs ;k a BP. 330. S aban körülirt felvilágosítást tartozik adni a védővel nem rendelkező vádlottnak és csak a bejelentett perorvoslat el- vagy el nem fogadása felett hozhat határozatot, de a bejelentett perorvoslatot nem minősítheti. Azok az esetek, a melyekben a kir. it. tábla által megtartandó főtárgyaláson a vádlott jelenléte kötelező, a BP. 413. §-ának 1. és 2. bekezdésében, a 414. i}-ban, továbbá a 423. §. 4. és ezzel kapcsolatos 5. bekezdésében, nemkülönben az 1897. évi XXXIV t.-c. 23. §-ában határoztatnak meg, a kir. it. tábla tehát az által, hogy a felebbviteli főtárgyalást az elsőfokú bíróság által elitélt vádlott jelenléte nélkül tartotta meg, a BP 384. § ának 9. pontjába ütköző mulasztást annál kevésbbé követte el. mivel a bizonyítási eljárásba tényleg nem is bocsátkozott, s igy az a közbenszóló végzés, melylyel vádlottnak személyes jelenlétét mellőzte, sem a törvénybe nem ütközött, sem pedig az ügy érdemleges kimenetelére befolyással nem lehetett. 1A m. kir. Curia 1900. dec. 4. 859/900. sz. a.) Tekintve, hogy a kártalanítást igénylő a gyilkosság gyanúja alapján ellene teljesített eljárás alkalmával a nyomozó csendőrség előtt beismerte a később valótlannak állított azt a tényt, hogy másnak részéről 5o frt igértetett neki, ha a gyilkosságot elköveti, kártalanítást nem igényelhet. (A m. kir. Curia 1900. nov. 2. 7,935 sz a.) A Btk. 336. §-ának 7. pontjában és más helyen is, ez a kifejezés ^szolgálatában áll», használtatik, kétségtelen tehát, hogy ez által a gazda é; cseléd között az 1876: XIII. t.-c. által szabályozott viszonynál tágabb fogalom szándékoltatott a büntető törvényben kifejezésre juttatni : megállapított évi, havi, esetleg heti bérfizetés mellett tartósan alkalmazott egyének az illető szolgálatadó szolgálatában állóknak tekintendők. lÁ m. kir. Curia 1900. dec. 11. 5,570/900. sz. a.) A tanító az iskolai rendet és fegyelmet zavaró tanítványaival szemben fegyelmi hatáskörrel bír és neki a fegyelmijog gyakorlása körében elkövetett könnyű testi sértés be nem számitható. (A m. kir. Curia 1900. dec. 5. 10.451/900. sz. a.) A kir. ítélőtáblánál tartott felebbviteli főtárgyalás alkalmával vádlottnak jelen volt védője a BP. 431. §-ának 2. bek. értelmében tartozik semmiségi panaszát azonnal bejelenteni; a kir. ítélőtábla Ítéletének a kir törvényszék által foganatosított kihirdetése alkalmával a védőnek utólagosan bejelentett semmiségi panasza tehát elkésett. — Elfogadtatott a védőnek a BP. 385. §. 1. pontjának a) alpontja alapján szóval bejelentett semmiségi panasza, mert a védő semmiségi panaszának Írásbeli indokolásában azt a BP. 385 íj-ának 3. pontjára is kiterjesztette, erre pedig jogosítva volt, mert a BP 3go. §-ának 2. bekezdése szerint a semmiségi ok a semmiségi panasz indokolásában is megjelölhető. (A m. kir. Curia 1900. január 26. 282/900. sz. a.) A BP. 385. §. 1. pontja alapján való megsemmisítés csakis akkor foghat helyet, ha a bíróság a büntető törvények megfelelő rendelkezését az ezen szakasz a) b) és c) pontjaiban meghatározott kérdésekben nem alkalrrazta, vagy tévesen alkalmazta ; ezek között azonban a kártérítés kérdésében hozott határozat nem fordul elő. ÍA m. kir. Curia 1901 jan. 24. 459/901. sz. a.) A közvédő a BP. 385. §. 1. ci pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt anélkül, hogy közelebbről megjelölte volna az idézett pontban felsorolt semmiségi okok valamelyikét; a kir. itélö táblai főtárgyaláson tett előterjesztéseiből azonban a kir. Curia arra következtet, hogy vádlottnak a beszámítást kizáró részegségét vitatja. (Btk. 76. §.) A közvédö ilyképp bejelentett semmiségi panasza nem utasíttatott vissza. (A m. kir. Curia 1901. jan. 10. 3.716/900. sz. a.; Kivcmat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Littner Siegfrid e., Fiume, u. o. trvszék. bej. máj. 9., félsz. máj. 13 . cs. Keömley Pál, tmgg. dr Fijiatner Aurél. — Schwarczenthál Izidorné e., Tisza-Luc, s.-a.-újhelyi trvszék, bej. ápr. 1.. félsz, ápr. 26., csb. dr. Károlyi Aladár tmgg. Szilva Béla — Hanusz Béla e.. Bpest, keresk. és váltótrvszék, bej. márc. 16., félsz. ápr. 16., csb. dr. Alcsulhy Ágost, tmgg. dr. Glaszner Samu. — Hofbauer Hermán e., Belovár, u. o. trvszék, bej febr. 14., félsz. febr. 28., csb. dr. Margetics Lukács, tmgg. Schwab József. - Fuchs Ferenc e., Kőszeg, szombathelyi trvszék, bej. ápr. 15.. félsz. ápr. 25. csb. dr. Prugberger Vince, tmgg. dr. Hegedűs János. — Trász Jakab e., Hodi, pozsonyi trvszék, bej. ápr. 10., félsz. máj. 2., csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr Gallay Emil Steinhercz Farkas e.. Gyula-Fehérvár, bej. ápr. 10., félsz. ápr. 25., csb. dr. Szőcs Ákos, tmgg. dr. Gál Béla. Engel Károly e.. Kaál. egri trvszék, bej. márc. 15., lelsz. ápr. 17., csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. dr. Schwarc Sándor. — Krausz Ida e., Bpest keresk. és váltótrvszék, hej. márc. 16., félsz. ápr. 16., csb Szabó Árpád tmgg. dr. Garay Sándor. Pályázatok : A szeghalmi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 2. - A szabadkai trvszéknél a 1 b i r ó i áll. márc. 3. — A zombori trvszéknél a 1 j e g y z ő i áll. márc. 3.- Az aradi trvszéknél aljegyzői áll. márc. 5. — Az aranyos-marotbi jbiróságnál a 1 j e g y z ő i áll. márc. 7. — A kisvárdai jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 8. — A borosjenői jbiróságnál albirói áll. márc. 8. — A székely-udvarhelyi trvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. márc. 8. — A varannói jbirósá gnál b írói áll. márc. 8. Ügyvédjelölt azonnal alkalmazást nyerhet Nagy József ügyvéd irodájában, Halmiban. 3 x Egy a közjegyzői összes teendőkben jártas segéd, — a ki 10 év óta egy helyen van alkalmazva, — f. é. április hó 1-ére állást keres. Cim a kiadóhivatalban. 3 1 Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V„ Rudolf-rakpart 3.