A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 8. szám - Birói meggyőződés és az 1868. L I V . t.-c. 108. §-a

64 A JOG vanitotta és kiemelte, hogy a jogellenes cselekmény nem annyira a munkásoknak az alvállalkozó által való szerződtetésében, mint azoknak ez uton való megröviditésében rejlik. A megrövidítés abban keresendő, hogy az alvállalkozó az általa alkalmazott egyének munkájából illetéktelen hasznot huz. A büntethetőséghez tehát három mozzanat igényeltetik: az objectiv tényálladék, a kárositási szándék és a munkásnak tényleg okozott kár. A berlini országos tör vény szék büntető ügyforgalma 1900-ban. Az ügyészségnél beérkezett 55,167 feljelentés; ezek legnagyobb része a népbirák (Schöffengericht) illetékességéhez tartozik. Panasz emeltetett 5,212; elővizsgálat csakis 652 esetben tétetett folyamatba. Esküdtszéki főtárgyalás volt 95, a törvényszéki szaktanácsok előtt 6,429; felebbviteli tárgyalás volt 4,605. A birói vizsgák eredménye az utolsó hat évben ; A birói vizsgálatok 1 éve > < Eua izbe keze n jelentitek cözül~~~ Pótvizsgái lentkezet » je <:k ül Az először isuiétíSk Alin engedélyivel máidszor ismétlök A birói vizsgálatok 1 éve > < TT n jelentitek cözül~~~ £ kö » je <:k ül | tözül közül A birói vizsgálatok 1 éve > < TT fi e-észben visszautasittatott pótvizsgára utasíttatott £ a pótvizsgát sikerrel letette a pótvizsgán megbukott | az elsíí ismétlő vizsgát sikerrel letette .2 *a > ÜJ) § E 1 s ~v n pótvizsgára utasíttatott a második ismétlő vizsgát sikerrel letette .t második ismétlő vizsgán megbukott 1895 L69 123 79 14 30 23 23 1 ! 6 4 1 2 2 L896 149 103| 56 22 2r 32 28 4 12 6 2 4 2 r-ngr-', _ 1897 178 L25 87 10 28 31 31 _ 20 12 4 4 2 2 _ L898 229 177 1271 23 27 37 36 1 11 9 _ 2 í 1 3 1899 202 162 131 12 19 L8 IS _ 22 19 2 1 1900 L39 L09 84 8 17 17 17 12 9 — 3 1 1 — Az ügyvédi vizsgák eredménye az utolsó hat évben: Év Ügyvédi vizsgára Ügyvédi vizsgára jelentkezett Év első izben jelentkezett ismétlőkként jelentk. Ügyvédi vizsgára jelentkezett Év | összesen ezek u <D a, t> J£ közül i > ji összesen ezek <u ü <ü >u közül ú <u > « ; > mindössze ezek V S V <x visszavette- g: tett i E 1895 197 179 18 23 22 1 220 201 19 1-96 198 182 16 10 9 1 208 191 17 1883 288 219 19 20 20 — 258 239 19 1898 246 226 19 27 27 — 272 253 19 1899 239 213 26 21 21 — 260 234 26 1900 242 216 26 20 20 — 262 236 26 Közjegyzői kamara és biróság közti illetékességi összeütközés. A m. kir Curia: A kir. közjegyzői kamarának felterjesztése, melyben a közte és az aradi kir. törvényszék közt a nem hivatalból, hanem az illető kir. közjegyző kérelmezésére történt helyettesítés esetében a hirlapilag való közzétételre nézve felmerült controvers kérdés megoldását kéri, •/• alatt azzal a megjegyzéssel küldetik vissza a kir. közjegyzői kamarához, hogy az 1881 : LIX. t.-c. 7. §-a értelmében a bíróságok közt felmerült illetőségű összeütközések elintézése tartozván a kir. Curia jogköréhez, a kir. Curia a kir. közjegyzői kamara és az aradi kir. törvényszék közt fenforgó ellentétes felfogáson alapuló kérdés megvizsgálásába nem bocsátkozik. (1900. október 17. 5,857/900. sz. a.) Perbeszédekben használt sértő kifejezések. A zalaegerszegi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága H. K. ügyvéd az 1887. évi 28. t.-c. 3. §, illetve 1874. évi 34. t.-c. 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkes és ezért az 1874. évi 34. t.-c. 70. §. 1. pontja alapján Írásbeli feddéssel fenyíttetik. Indokok stb. — Ám. kir. Curia: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az ügyvéd megbízója érdekében hivatva van ugyan arra, hoyg a felmerült vitás tény- és jogkérdésre nézve az ellenfél részéről — esetleg alaptalanul — felhozott állításokra vonatkozó mindazokat az adatokat és érveléseket részletesen elősorolja, melyek az ügy állásának felderítése céljából szükségesnek mutatkoznak, eme hivatásából azonban egyáltalán nem következik, hogy a bírósághoz benyújtott perbeszédben az ügyek nyugodt és tárgyilagos előterjesztése s a fenforgó jogviszonyok higgadt mérlegelése helyett, oly kifejezéseket is használhat, melyek az ellenfélnek nemcsak egyéniségét, hanem erkölcsi hitelét és az ügyvédi karnak tekintélyét is sértik a nélkül, hogy azokkal ügyfele érdeke lényegileg előmozdittatnék s így magában véve az a körülmény, hogy Sch. Ignác a kérdéses perben érvényesített követelésének túlnyomó részével elutasittatott, arra nézve indokul nem szolgálhatott, hogy vádlott felháborodása a perbeszédben használt sértő kifejezésekkel jeleztessék. Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítéletét tehát ezekből az okokból s az abban felhozott többi indokok alapján helybenhagyni kellett. (1900. évi okt. 27-én 266.) Az ismeretlen örökös. X. felperes 1899. november hóban váltókeresetet adott be néhai G. M. örökösei ellen, kiket névszerint felsorolt és miután a hagyaték még nem volt letárgyalva, az ismeretlen örökösök részére ügygondnokot kért kirendelni. A tárgyalás folyamán az egyik alperes azzal állt elo hogy a hagyatékra a kincstár is igényt tart, mire a törvényszék a hagyaték, iratokat betekintés végett átkérte. Nehogy a dolog ezáltal elhúzódjék, felperes hiteles bizonyítványt szerzett be a hagyatéki bíróságtól, mely azt igazolja, hogy a kir. kincstár igényét 1900. április 2-án, tehát nem csak ötödfél hónappal a kereset beadása után hanem már a pernek becsomózása után jelentette be. _ A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék azonban a kérvény mellé csatolt bizonyitványnyal beigazoltnak látta es tudomásul vette, hogy a kir. kincstár a hagyatékra, mint örokos, igényt jelentett be, a miért is annak perbevonását határozta el es felperest e«y ujabb kereset példány bemutatására és «a magy. kir. kincstárnak, mint ismert örökösnek marasztalására vonatkozó kérelmet tartalmazó* kérvény beadására utasította. így tehát ujabb tárgyalásra van kilátás. Felperes most azt kérdezi, hogy mi lesz a következő 10 évben igényével, ha az árverési hiénák jól szervezett testületének tagjai 6—6 hónapos időközökben az örökösi minőségben való jelentkezés himes és egyáltalán nem hazárd területére lépnének vele szemben ? A kelet és lejárat tekintetében kitöltetlen váltók _ utan eddig állandóan II. fokozatú bélyegilletéket követeltek^ és az ilyen váltókat, ha csak első fok szerint voltak bélyegezve, kérlelhetlenül megleletezték. A közigazgatási bíróságnak folyó év szeptember 18-án 8543. sz. alatt kelt ítélete forduló pontot jelez ekérdésben, kimondván, hogy az ilyen váltók csak első fokozat szerinti bélyegilleték alá esnek. Az ítélet elvi jelentőségű része szó szerint így hangzik : «De fel kellett menteni panaszlót már elvi indokokból is és pedig azért, mert az illetéki díjjegyzék 98. t. a. betűje szerint a váltók az I. fok szerinti bélyegilleték alá esnek, hacsak már magából a váltóból ki nem derül, hogy a fizetésnek, ha a váltó belföldön bocsáttatott ki, a kibocsátás napja után hat hónapnál későbben kell törtönnie. A kelet és lejáratra nézve ^kitöltetlen váltókból az a körülmény, mint a valóságnak megfelelő tény ki nem derül, hanem csak az derül ki, hogy a váltóból magából a izetési idő, tehát a II. fok szerinti illeték kötelezettséget megállapító az a körülmény, hogy a váltó hat hónapnál későbben fizetendő, meg nem állapitható. A kelet és lejáratra nézve ki nem töltött váltók alapján tehát a II. fok szerinti illetéket követelni nem lehet, mert a II. fok követelhetése nem attól függ, hogy magából a váltóból a fizetési idő meg nem állapítható, hanem ellenkezőleg attól, hogy a váltónak fizetési ideje s hat hónapon tuli lejárata magából a váltóból megállapítható.* Kárkövetelés a szolgálati szerződés be nem tartása esetén. Ha a kereskedelmi alkalmazott szolgálatából a szolgálaii szerződésben kikötött idő eltelte előtt, anélkül, hogy arra okot adott volna, elbocsáttatik, őt a kikötött szerződési időre megállapitott fizetésből csak annyi illetheti meg a mennyi máshol nyert, keresete és ezen fizetés közt különbözet gyanánt mutatkozik. Ezt az elvet mondta ki a kassai kir. ítélőtábla egy peres ügyre vonatkozó Ítéletében, melynek meghozatalára a következők szolgáltattak alkalmat : Egy ipari cég felperest 2000 frt évi fizetéssel hat évi időtartamra cégvezetőül alkalmazta s erről a felek közt írásbeli szerződés jött létre. Ezt a szerződést azonban alperes cég mindjárt felperes belépése után egyoldalulag felbontotta, minélfogva felperes a hatévre eső évenkinti 2000, összesen 12,000 frt megfizetésében kérte alperest elmarasztalni. A kassai kir. Ítélőtábla — felebbezés alapján — ezen követelésből egy-egy évre csak 600, összesen 3600 forintot itélt meg, mivel bebizonyult, hogy felperes elbocsáttatása után 1400 frt évifizetéssel más helyen nyert alkalmazást, a kárt képező különbözet tehát egy-egy évben 600 frt. A Curia 303/1900. sz. a. a másodbiróság ítéletét, annak indokai alapján, jóváhagyta. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést téve (lések kikerülése végett kérják mindi? kiadóhivatalunkhoz. , Békés Csaba F K. Wagner - Kovács (1238/900 V. sz.) febr. ^• T ^sákt°rnya- Z H Gróf Attems - Branilovics nem érk. - Dárda. Dr. K. E. Paskusz - Atyimov (1201/900 V. sz.) febr. 20 • ~ Derecske. Dr. L. I. Kalmár - Kiss (7014/900 P. sz.) febr. 13. hh. - Erzsébetváros. Dr. I. Gy. 387. I. B. nem érk - 219 XII érk. 1149/901 P. sz. a. előa. Stefanides. n. e. * Zsibó - Nagybányai' v. - Bornemisza (7540/900 P. sz.) febr. 19. hh. - Gyöngyös. Dr L. b. baum — Axmann nem érk. Mikor jöhetett ? Nagy-Károly Dr A A Sfp\7^ IahrCSinnevE érkV-^PéCS- Dr- M- J Réz - Covek ''6747/' 900 P. sz.) febr. 10. hh. - Gabnnyi - Volk érk. 934/901 P. sz. a. előa. Vermes, n. e. - Szatmár. Dr. F. A. Nagv K - Keiesk és inarhank 5387/900 P. sz, febr. 14 hh - Szeged. V. P. S^Léti b t'nem ,n » ,7 Schu*ler érk 59^/900 sz. a. előa. Kovách Antal. 1 1/ ^ ~ IChulie' ~ Merkl érk- 3061/900 P. sz. a. előa. u. a. fSifftJÍ P 7 f6,nt"?o °r- L- F Thorockay - gróf Kornis (4O31/900 P. sz. febr. 12 hh. Szepes-Szombat. Dr. L K. Petrulya Alzbetkm nem erk. - 6553. és 6971. n. e. - 4292 febr 21 hh Temesvár Dr. B. Zs. Almazsán b. ü. ötödszoí érk 612/901 B sz. a nyilvános főtárgyalás márc. 12. - 5885/900 P. sz n. e. ' TemesVasziliev.rí' £ " ~ «Be,reS^na>, érk. 7094/900 P. sz. előa. Nm1senekSe,inté^Z°!aiZalaSg SzéÍ' £* T'VVt 1(401/900 P. sz. febr. 4. hh tgerszee- Dr J M- Patak! - Padár