A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 6. szám - A huszadik század első igazságügyi költségvetése. [6. r.]

44 A JOG 132,300 k.; (1899: 127,826 k.). jutalmak és segélyek cimén:/ 39,340 k. (1899: 33,340 k.) A dologi kiadások 2.220,336 koronát tesznek ki. (1899 : 2.159,788); ebből esik hivatalos utalásokra 108,000kor. (1899 : 94,000); épületek fentartására : 200,000 kor.; telekkönyvi átalányokra 197,228 kor. —Ez időszerint a következő lljbiróságnak tkvi ügyekben birói hatáskörrel való felruházása iránt vannak tárgyalások folyamatban : a) az alsó-járai. b) antalfalvi, c) buziási. d) maros illyei, e) mező-kászonyi, f) nagykaposi, g) sárkányt, h) szikszói, i) szobránci, k) szvidniki, 1) uj-egyházi kir. jbiróságoknál. Tényleg már ily hatósággal felruháztattak az 1899. év folyamán: a) a bács-almási, b) az igali, c) aszelistyei, d) az újpesti kir. járásbíróságok. Ennélfogva jelenleg 67 tszék közül 65-nél, 384 jbiróság közül 268-nál, tehát összesen 333 bíróságnál, 331 különböző székhelyen kezeltetnek telekkönyvek. Budapesten a tszéken kívül a pestvidéki tszék és az I—III. ker. kir. jbiróság is gyakorol telekkvi hatóságot. Hátra van még mindig 45 oly jbiróság, a mely dacára annak, hogy a tszék székhelyén kivül esik, telekkvi hatósággal nem bir, — mig a tszékek székhelyén levő és ez okból telekkvi hatósággal fel nem ruházott jbiróságok száma : 71. Törvénykezési épületek építési kölcsönének kamataira 68,748 (1899: 42.868) kor. Az átmeneti kiadások összege 172,000 kor. (1899: 140,000); ezek közt szerepel az erdélyi birtokrendezések gyorsítása céljából adható kölcsön előlegekre 100,000 kor (1899 : 60,000); felszerelések és bebútorozásra (ezen kiadás célja az esküdtbirósági termek és ezek mellékhelyiségeinek bebútorozása. E célra már 1899-ben 80,000 kor. volt előirányozva, mely összeg természetesen elégtelennek bizonyult és így az ujabb előirányzatot tette szükségessé. Érdekes az indokolásnak azon beösmerése. hogy az alsóbircságok legnagyobb része még a legszükségesebb butortárgyakat is gyakran nélkülözi s a meglevők is, melyeknek legnagyobb része még az e. f. bíróságok szervezése idejéből való, sőt — ezt meg mi mondjuk — már akkor is ócska bútor gyanánt szerepelt, — oly állapotban vannak, miként az illető biióság tekintélye érdekében szükséges, hogy azok a jó Ízlésnek megfelelő bútorokkal kicseréltessenek ! Szokatlan, de kellemes hang e helyről) — 72,000 kor. (1899: 80,000). A beruházások főösszege 1.76'f,000 (1899: 1.984,000) kor. Ebből esik 1) a törvénykezési építkezésekre engedélyevalósággal rendeltetésére fordittatik, sem számadásra nem szőri hatja a kormányt ? 1810-ben József fh. nádor az uralkodóhoz intézett emlékiratában szóba hozza Magyarország teljes állami önállóságát, saját ministeriummal. . . Az 1811-iki országgyűlésen, midőn a 7-ik ülésben a R. R. azt fejezték ki, hogy a törvények büntetést rendelvén azok ellen, kik a királynak törvénynyel és alkotmánynyal ellenkező tanácsot adnak : nem vehetik a külső tanácsosok is rosz néven, ha ilyenbe keveredvén, a közitéletet el nem kerülik. (Igen hatásosan merül föl a felelősség eszméje a most jelölt országgyűlés 13. 21. 60. 61. és 113-ik üléseiben). Az 1825/27. évi országgyűlés irományai és naplói közt számtalanszor fordul elő, hol végrehajtó hatalom, kormány s eféle helyett cancellária és dicastenumok említtetnek, de ezen említésekből hasonló princípium t. i. a fejedelem személyétől különvált kormány ideája fejlik ki. (1. p. o. 61. ülés, 99. ülés.) Az 1830-iki országgyűlés is mutat hasonló példákat arra, hogy a kormány (a napló fordításban régimen) a kir. felségtől teljesen megkülönböztetett dolgot teszen. Ugyanezen országgyűlés folyamán több követ (1. a szept. 18-iki ülést) a ministeri felelősséget a kir. hitlevélbe iktatni indítványozták. A nov. bS-iki ülésen Borsod megye követe az ismert II. Ulászló féle törvények szellemében beszélt. Az 1843/44. évi országgyűlésen már egy határozatban letették a magyar felelős kormány alapelveit. Igaza volt tehát Deák Ferencnek így irni : «vannak törvényeink közt olyanok, melyek nem elvben s lényegben, hanem inkább formákban ujak s csak tisztább határozottabb és rendszeresebb alkalmazását írják körül a régibb törvények ben is előforduló elveknek. Ilyen p. o. a ministeri felelősség. Mindazt, a mi az erről szóló 1848. évi törvényekben foglaltatik, ily alakban hiában keresnők, akár magyar, akár más országoknak régibb törvényeiben. De az elv maga nem volt uj Magyarország törvényhozása előtt, s már a XVI-ik században határozottan kimondja az 1507. VII. t.-c. Ki van ebben mondva nemcsak a felelősség elve, hanem az országgyűlésnek bíráskodni hatalma is.» zett 6 millió kor. kölcsönből ez év végéig felhasználandó összeg utáni 4% időközi kamat: 131, 832 kor. 2) Építkezés, költségekre és pedig a) a bajai jbirósági épületre b) a buziási dto. c) a dunaföldvári « 20,000 kor. 23.000 « 20.000 « 42.000 « 80,000 « 20,000 « 33,000 « 20,000 « 50,000 « 40,000 « 40,000 « 16,000 « 40,000 « 10,000 « d) az esztergomi « e) a h.-m.-vásárhelyi « f) a huszti « g) a jászapáti « h) a kis-ujszállási « i) a nagybányai « k) a segesvári « 1) a szamosujvári « m) a szilágy-csehi « n) a « somlyói* o) a topánfalvai « p) a nyíregyházi tszéki épület kibővítésére g) a veszprémi « « 3) Felszerelések, berendezések és tatarozásokra Ebből esik a) a nyíregyházi tszéki épületnél b) az újvidéki « « c) a abrudbányai jbirósági « d) a buziási « « e) a kisújszállási szilágy-csehi és topánfalvi jbirósági « f) a szilágy-somlyói « « A) tervezési, ellenőrzési és felülvizsgálati költség és dijak Jellemző, hogy ezen valószínűleg szükséges és hasznos kiadásokból az előirányzat 220,032 koronát megtakaríthatni remél. Miből jusson ean megtakarítás ? Nem volna-e célszerűbb az egész e cimeni elő i. nyzatot törlésbe hozni ? Akkor legalább még ennél nagyobb m< gtakaritás is volna elérhető. Hogyan lehessen egyáltalában 82 ,000 kor. előirányzat mellett, annak több mint negyed részét megtakarítani és a mellett jó és solid munkát biztosítani, — ez is a büreaucratikus, nagynehezen megfejthető problémák egyike. 5. A 0 milliós kölcsönből 1900. év folyamán felhasználandó 1.164,000 kor.-ból fedeztetnek: 42,000 « 100,000 « 36.000 kor. 2,000 « 24,000 « 3,000 « 2,000 « 2 000 « 3,000 « 56,200 « 1. az aradi tszéki épület költségei 20,000 k. 2. a dévai « « « 20,000 « 3. a gyulai « « « 20,000 « 4. a miskolci « « « 24.000 « 5. az újvidéki « « « 240,000 « 6. a brassói « « « 320.000 « 7. a kolozsvári « « « 520,000 « Sürgeti ez utóbbi építkezést a jelenlegi bírósági helyiségek és fogház tarthatatlan állapota. Habár egyedül a tszék helyiségeiért 10,700 k. évi bér fizettetik, mégis oly csekély számú és szűk helyiség áll rendelkezésre, hogy azokban az esküdtszék sem lesz elhelyezhető, hanem e célból a városi vigadó nagy termét és mellékhelyiségeit kellett külön kibérelni. A brassói építkezés szükségét élénken demonstrálja a jelenlegi hajmeresztő állapot. A várostól ingyen átengedett épületben elhelyezett fogházban «a zárkák nedvesek, sötétek. szükek». Az ugyanott elhelyezett büntető osztály és ügyészség tagjainál pedig a hivatalos teendők végzése «egészségük veszélyeztetésével is jár». Ez szóról szóra igy olvasható a ministeri indokolásban. — És ha mindezt tudják, miért kellett mégis évtizedeken át ezen helyiségeket hivatalos helyiségekül felhasználni ? Tartozik-e a biró vagy ügyész munkáján kivül még egészségét is feláldozni, — és lett e a börtönre itélt rab szabadságvesztésén kivül még egészségvesztésre is ítélve ? Valóban nagy testimonium paupertatis áll itt előttünk és teljes elismeréssel adózunk P1 ó s z-nak, hogy ezen visszásságokon nemcsak kormánybalépte után azonnal segít, de főleg azért is, hogy azokat oly nyíltan bevallja. Mindezen építkezéseken felül, mint a közel jövőben foganatosítandó sürgősebb természetűek, tárgyalás alatt állanak: Bethlenben, Fogarason és Temes-Kubinban a jbsági épületek kibővítése, Csáktornyán. Lippán, Nagy-Kátán, Versecen és Zsibón uj jbsági épületek emelése, végül Namesztón a jbsági épület megvétele. Csak természetes, hogy a kiadások nem csekély részét az esküdtszéki termek és mellékhelyiségeik épitési és berendezési költségei veszik igénybe . A fennérintett építkezések költségei a (i millió koronás épitési kölcsönt teljesen kimerítik és igy nemcsak a még szük-