A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 4. szám - Bányatársulatok által a bányarészek (kuxok) után fizetendő II. fok. illetékeiről

A J zetes állásfoglalása folytán jegecedett ki ily gyorsan a joggyakorlat. (L. az 0. L. 1899. IS. számában közölt Ítéleteket).* Az eljárási codexbe a judicatura ezen ujabb megállapításait nézetem szerint szintén fel kell venni. 5. A 77. §. b) pontja alapján hirdetmény akkor bocsátható ki. ha a távollevő fél ismeretlen helyen lakik. Knorr szerint (id. mü 80. 1.) az ismeretlen helyen való tartózkodással azonos az az eset, ha a házastárs oly hozzáférhetetlen helyen lakik, hová a birói felhívás nem kézbesíthető. ő A 77. §. b) pontja alapján kibocsátott hirdetmény háromszor teendő közzé a hivatalos lapban s a tárgyalásra alperest szintén hirdetmény utján kell megidézni, de ez már csak kifüggesztendő. Ez ma már megállapodott gyakorlat. Házassági jogi iróink eleinte az 1868 : LIV. t.-c. 269. §-át vették irányadóul s ennek alapján mondták ki, hogy a hirdetmény csak egyszer teendő közzé. Az eljárási tervezet 14. §-a pedig azt contemplálja. hogy a hirdetmény kétszer közlendő a hivatalos lapban. Csak épen hogy a megsemmisítések számát ne növelje, tett kivételt 1899. évi 13. és 1,252. sz. ítéleteiben a Curia s felbontotta a 77. §. b) pontja alapján a házasságot, jóllehet a hivatalos lapban csak kétszer jelent meg. Ezt a hiányt pótoknak vette legfelsőbb bíróságunk azzal, hogy az ismeretlen helyen levő alperest a kereset tárgyalására háromszor közzétett hirdetménynyel idézték meg. 7. Ma már minden vitán felül áll. hogy a felhívott fél a bíróilag kitűzött záros határidő alatt köteles a házas életközösséget visszaállítani és felperes a házasélet folytatására még az esetben sem kötelezhető, ha erre utóbb alperes késznek is nyilatkozik. Felperes tehát kijelentheti keresetében, a békéltetésen vagy a tárgyaláson, hogy alperest nem fogadja többé vissza s ha alperes a különélés jogos voltát nem igazolja, vagy nem bizonyítja, hogy a kitűzött idő alatt vissza akart térni, de felperes nem fogadta vissza: a keresetnek helyet kell adni. Helyesen emelte ki ennélfogva a Curia (1,703 ''899.), hogy felperesnek a keresetben és a békéltetés alkalmával tett azon kijelentései, hogy ő alperest soh'se szerette, hogy a peres felek egymás iránt kölcsönös ellenszenvvel viseltettek s felperes ezen okok miatt alperessel a házassági együttélést lehetetlennek tartja, a per eldöntésére többé befolyással nem birnak és pedig annál kevésbbé, mert azokból nem lehet következtetni, hogy felperes nem fogadta volna vissza alperest, ha ez a birói felhívásnak megfelel. Ez ma már állandó gyakorlat s nincs vele ellentétben az 1899. évi 297. és 1,783. sz. Ítéletének amaz indokolása, 1 ogy felperes elutasítandó volt, mert a békéltetésen is kijelentette, hogy házastársával együtt élni nem akar. Ezekben a perekben ugyanis szabálytalanul, a tárgyalás során, vagyis a békéltetés megtartása után kérte felperes a birói felhívás kibocsátását, minélfogva annak igazolásául, hogy nincs és nem is volt szándéka a házaséletet folytatni, helyesen történt hivatkozás a megelőzőleg tartott békéltetésen felperes által tett kijelentésekre. Bányatársulatok által a bányarészek (kuxok) után fizetendő II. fok. illetékeiről. Irta : ZADOR MÓR pénzügyi segédtitkár Rimaszombaton. Kérdés tárgyát képezte már több alkalommal az, hogy azon bányatársulatok, a melyek mint nem részvénytársulatok nyilvános számadásra kötelezve nincsenek, tartoznak-e a szolgálatukban álló hivatalnokoknak és szolgáknak illetményei, továbbá a bánya osztalék és a kikötött vagyon betétek vagyis a kibocsátott bányarészjegyek (kuxok) után a II. fokozati illetéket fizetni vagy nem 5 Mert ezekre nézve az eljárás nem mindenütt egyöntetű. Altalánosságban a bányarészek (kuxok) kibocsájtása után, ha csak a bányatársulatok cégjegyezve nem lettek, dacára, hogy azok létezéséről a pénzügyi hatóságok tudomással birtak, ha egyébből nem, ugy a bányakapitányságok által javasolt egyes bányatársulatokra kivetendő bányaadókból. Legközelebb azonban megtörtént, hogy egy bányatársulat, mely a törvényszéknél cégjegyezve nem lett, azonban irott alapszabállyal birt, a kibocsátott bányarészjegyei, valamint az évi osztalék és a tisztviselők és szolgák illetményei után a II. fokozatos bélyegilletékkel lett megróva, a mely kivetés a közigazgatási bíróság előtt befejezést nyert, még pedig oly érteA kérdés első megvitatására nézve 1. szerző: "Házassági perrendtartásának 30. és köv. 1., továbbá az ujabb ludicaturára nézve Liget ku ti Iván, Virág Gyula, Sztehlo Kornél és szerző cikkeit Ü. L. 1899. 19, 20. és 22.) OG 29 lemben, a mi egy és más tekintetben mint elvi jelentőségű határozat, fontosságánál fogva közérdekű, nem tartom mellőzendőnek az ügynek részletes közlését annyival is inkább, mert ezt, mint precedens esetet szem előtt tartva, most már az összes magyarországi bányatársulatokkal szemben alkalmazni kellend. a mi temérdek zavar és felfolyamodásra fog alkalmat szolgáltatni. És pedig : H . . . A . . . megyei lakos mint vasbánya társulat képviselője, felebbezést adott be a ... . kir. pénzügyigazgatósághoz, a melyben kéri. hogy a bányatársulat terhére 1897—1898. évre a szolgálatukban álló hivatalnokok és szolgáknak illetményei, továbbá a bányarészek osztaléka és a kikötött vagyonbetétek vagyis a kibocsátott tányarészvényjegyek (kuxok) után kiszabott 189b' frt és járulékai, valamint a bányatársulat ingatlan vagyona után kiszabott illetékpénzérték törültessék, mert mint nem nyilvános számadásra kötelezett társulat ezeket fizetni nem tartozik. De sőt az egész országban más társulatok sem fizetnek. Különben is a nyugta bélyegilletékek tárgyában a Concordia bányatársulat ügyében a pénzügyministerium 1895. év május 31-én kelt 34.413. számú rendeletével már kimondatott, hogy hason társulatok annak fizetésére kötelezve nincsenek. A bányarészek osztalékai szelvényekkel nem birnak és mint ilyenek Ausztriában sincsenek illeték alá vonva. Tehát itten sem illetékezhetők meg. A bányarészek kibocsátása után kiszabandó illetéket, valamint az ingatlan után kiszabott illetéket szintén törölni kéri. mert a bányatársulat nem képezett soha sem keres kedelmi. sem részvénytársaságot, hanem csak egyszerű bányatársulatot, a milyen Gömör megyében sok van, az ingatlanok pedig csak bányatelekkönyvileg vannak nyilvántartva és nem telekkönyvileg és így illeték tárgyát ez sem képezheti. Ezen felebbezésre a . . . . pénzügyigazgatóság i899. évi. . . . számú határozatával: a tisztviselők és szolgák illetményei után, valamintaz osztal ékok után kiszabott illetékeket törültette, illetve visszafizetni rendelte, mert mint nyilvános számadásra nem kötelezett bányatársulat nem tartozik az illetéki dijj. 89. t. VIII p. a 1 a t t meghatározott illetékeket készpénzben fizetni, ellenben a kikötött vagyonbetétek, vagyis a kibocsátott bányarészjegyek (kuxok) után, az illetékdijj. 89. t. I. B. b. pontja értelmében a II fok. illetékne k,valamint a bányatársulatok tulajdonát képező azon ingatlanok után. melyek föld és házadóval vannak megróva, az illetékdijj. 95. t. D. 26. p. értelmében az illetékegyenérték fizetésére kötelezte. Ezen határozat ellen az érdekelt társulat a fölhozott indo kok alapján felebbezéssel élt, mert a hivatkozott díjtétel a társasági szerződés megilletékezésére vonatkozik, nem pedig a bányatársulat megalakulására s mert a bányatársulat megalakulására közzétett és illetékezés alá vont bejegyzés csak a bánya társulat könyvében leendő följegyzés végett lett a kir. törvényszék mint bányabiróság által hozva és pedig a bányatörvények által előirt feltételek és alapszabályok mellett, a mely esetben pedig a bányarészek bejegyzései az illeték dijj. 12. t. ((Bejegyzések)) pontja értelmében föltétlenül illetékmentesek. Ezen másodfokú panasz tárgyában a k ö z i g a z g a t á s i b i r ó s á g m. évi nov, 10-i k napján 15,001/899. számú elvijelentőségü hatá ro zatáva 1 panaszost kérelmével elutasította, mert panaszló bányatársulat azért kéri magát a kifogásolt illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmentetni, mert ez a társulat nem képezett sohasem kereskedelmi, sem részv. társaságot, hanem csak egyszerű bányatársulatot, a milyen Gömör megyében sok van. Az illetéki dijj. 89. t. I. B. 6. pontja társasági szerződések megilletékezésére vonatkozik, nem pedig bányatársulat alakítására. Bányatársulatokra az illetéki díjjegyzék 12. tétele vonatkozik, melynek «bejegyzések» pontja értelmében a bányarészek bejegyzései a bányatársulat könyvébe feltétlenül illetékmentesek. Ennek az érvelésnek azonban törvényes alapja nincs, mert az illetéktörvények és szabályok 1. §-a szerint bélyeg- és illeték alá esik minden jogügylet, a mely a polgári törvények szerint jogokat állapit, átruház, erősbit, megváltoztat, vagy megszüntet, mely illeték mérvét és tárgyát a 2. §. szerint az illetéki díjjegyzék határozza meg. Az nem szenvedhet kétséget, hogy a ... bányatársulat a szerződésen alapszik, a melynek tartalma az alapját képező alapszabályokban van kifejezve, a mely szerződés jogokat alapit. Ebből