A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 4. szám - Bányatársulatok által a bányarészek (kuxok) után fizetendő II. fok. illetékeiről

30 A JOG következik, hogy az a szerződés — mint jogügy­let — azon illeték alá esik. a melyet a társula­tokra az illetéki díjjegyzék előir. A társula­tokra, legyenek azok kereskedelmi, részvény vagy más természetű vállalatok, az azok szer­ződései után kirovandó illetéket pedig az ille­téki d ij j e g y z é k 89. t. I. pontja irja körül, amely­nek a kifogásolt kiszabás megfelel. Ennélfogva a panaszt annál is inkább el kellett utasítani, mert az illetéki dijj. 1 '2 tétele bányaügyekben megállapítván egyrészről a kivételes mentes­ségeket és másrészről különleges illetékkötelezettségeket, miután a bányatársulati szerződésre e pont alatt egyik irányban sem foglaltatik rendelkezés, a fentebbi általános szabályokat kellett alkalmazni, mert nem hozható fel elfogadható indok a mellett, hogy az a társasági szerződés, mely a bányatársulat — mint kétségtelenül iparszerü nyereségre alakult társaság alapját képezi — illetékmentességben részesittessék. Ezen elvi jelentőségű határozattal kimondatott tehát, hogy a bányarészek kibocsátása illeték alávonandó és itten alapul az alapszabályok vétettek, tekintve, hogy alapszabályok létesitésére csak részvénytársaságok vannakkötelezveésannak hiányában a bányatársulatokra a bányatörvény az irányadó. Az egyenlő megadóztatás elvénél fogva igaz­ságtalan megterheltetés lesz tehát az, hogy mig azon bányatársulatok, amelyek alapszabály vagy irott tár sasszerződésselbirnak,a bányarészek kibocsátása után, még ha nem is részvénytár­saságok, az illetéket megfizetnitartozandnak, addigazon bányatársulatok, melyek ezekkel nem rendelkeznek, — az illetéki dijj. 89. t. I. B. C. pontja reájuk alkalmazható nem lévén, — az illetékezés alul megmenekednek, de föltéve, hogyirásbelialapszabályaikvannaki s,d e a z o k csakis a társulat belső kezelésére vonatkoz­nak, te kint ve, hogy a bányarészekhez szüksé­ges tőkebefektetésekváltakozók, hogymily ala­pon állapittatik meg ily esetekben a bánya­részek értéke? és hogy azon bányatársulatok­ka 1, a kik ilyenekkel egyáltalán nem b i r n a k, egy ugyanazon elbánás alá tartoznak-e? mint­hogy erre nézveabélyeg-ésilletéktörvénynem rendelkezik, — továbbimagyarázatokraszorul. Igen célszerű és kívánatos volna azért, ha a most munkában lévő uj bányatörvény figyelme ezekre is kiterjeszkedne és vagy mondatnék ki ezek bélyeg- és illetékmentessége, vagy pediglen, ha mint hihetőleg minden bányatár­sulat alapszabályok szerkesztése és beadására lesz jövőben kötelezve, ugy köteleztessék minden egyes b á n y a t ár s u 1 a t, hogy az általuk beszolgáltatandó alapszabályok kiterjesz­kednének arra iiézve is. hogy a kibocsátott bányarészek (vagyonbetétek) azegye.s befektetett részértéket is tartalmazzák és ezáltal eleje vétessék az ennek hiányából származható zavarok és zaklatásoknak. Nyílt kérdések és feleletek. A telekkönyvitulajdon megszorítás kérdéséhez. (Kérdés.) A m—i 926. sz. ház a róm. kalh. hitközség tkvi tulajdona, mégis következő tkvi feljegyzéssel: «Egyúttal azon megszorítás, hogy ezen ingatlan csak iskolai célra használható és a mennyi­ben felekezeti iskolát a róm. kath. hitközség fenn nem tartana, arról Mohács polg. községe fog iskolai célokra rendelkezni —feljegyeztetik.» A róm. kath. hitközség a házat eladta. Bátor vagyok kérdezni a tisztelt jogászközönséget, vájjon az adásvevési szerződés joghatályához az egyházmegyei hatóság jóváhagyásán felül kell-e még a politikai hatóság jóváhagyása is vagy sem ? Dr. K. A. ügyvéd. A büntetőtörvény 266. §ához. (Kérdés.) A btk. hivatkozott szakasza szerint nincsen bűnvádi eljárás­nak helye, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozó­lag, tárgyalás alkalmával, szóval vagy az ügyiratokban állíttatik, illetőleg használtatik. Kérdés tárgyát képezi, vájjon a (elebbezésben vagy felül­vizsgálati kérvényben használt becsületsértő kilejezések illetőleg rágalmazást képező lények állítása miatt, feltéve, hogy azok az ügyre és ügyfelekre (ellenfelekre) vonatkoznak is, van-e helye a bűnvádi eljárásnak. „ Verus. A nyereségvágyból elkövetett büntetendő cselekmények fogalom­meghatározása. (Felelet.) I. Epen lapok mult számában felvetett fenti kérdésre követ­kczö 3 feleletem * Az 1886. évi XXXII. t.-c. 34. §-ának a) pontja szerint nem : vétethetik fel a virilista névjegyzékbe az, a ki nyereségvágyból f elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt. Nézetem szerint a nyereségvágyból elkövetett í bűntett vagy vétség alatt mindazon büntetendő ! cselekmény értendő, melynek elkövetésénél a j tettes szándéka oda ir ányul, hogy magának vagy ' másnak jogtalan hasznot szerezzen mások jog­ellenes megkárosítása által. Irányadó tehát a tettes szándéka, azonban a bizottság, mely a virilisták névjegyzékét összeállítja, nincs jogosítva az egyes esetekben a szándékot kutatni, hanem köteles a jogerős Ítéletből megállapítani, vájjon az illető, a ki a legtöbb adót fizetők sorába felvétetni kiván, olyan bűntett vagy vétség miatt lett-e elitélve, melynek minősítéséhez a törvény a nyereség­vágyat illetőleg a fent irt szándékot, mint a delictumnak egyik ismérvét, megkívánja. Ezek után «Aliquis» kérdésére, vájjon a vétkes bukás nyere­ségvágyból elkövetett vétségnek minősitendő-e, egyszerű lesz a válasz, minthogy a fent előadottak alapján természetes, hogy a btk. 416. §-ában tárgyalt vétkes bukás bármely esete nem tar­tozik a nyereségvágyból elkövetett delictumok sorába, mert a vétkes bukásnál a tettes szándéka sohasem irányul mások — azaz a hitelezők — megkárosítására. A hitelezők károsodása ezen vétségnél csak culposus lehet, mert épen a szándék különböz­teti meg ezen delictumot a btk. 414. §-ában tárgyalt csalárd bukástól, mely már a nyereségvágyból elkövetett delictumok közé sorozandó. Nézetem szerint tehát azon kereskedő, a ki a btk. 416. §-a alapján jogerősen el volt ítélve, azonban a csőd ellene meg lett szüntetve, a mennyiben egyéb akadály nem forog fenn, jogosan kérheti, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvétessék. Nagy Árpád, kir. jb. aljegyző Zsolnán II. A cim talán többet foglal magában, mint a mire a feltett kérdés vonatkozik és a nyereségvágyból elkövetett bűncselek­mény fogalma általános érvénynyel talán nem is állapitható meg egykönynyen. A felvetett kérdésre azonban én is csak nem-mel vála­szolhatok. Véleményem szerint a Btk. 416. § ának 4. pontja alapjáni elitéltetés a virilisták névjegyzékébe való felvételt meg nem aka­dályozhatja. És e tekintetben t. i. az 1886: XXII. t.-c. 34. §-ának a) pontjában használt értelemben a nyereségvágyból elkövetett vétségek közé a vétkes bukás vétsége tényleg nem sorolható. A községi törvény intentioja ugyanis, — de a ratio iuris is — ezen intézkedésében határozottan az úgynevezett aljas indulatú bűncselekmények ellen irányul. Az ily cselekmények pedig már fogalmilag is feltételezik a bűnös részéről a dolust. Hiszen a nyereségvágy épen abban áll, hogy valamely jogellenes nyereség egyenesen céloztassék. Ilynemű culposus cselekmény tehát nem is képzelhető. Tekintve már most, hogy a Btk. 416. §-ának 4. pontja csak azt mondja: «a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára egy vagy több hitelezője zálog- vagy megtartási jogot nyerjen* és igy, különösen szembeállítva a 414. §. alapkövetelményével: «ki azon célból, hogy hitelezőit megkárosítsa* határozottan csakcul­p o s u s cselekményre vonatkozik: ennélfogva oda kell conclu­dálnom, hogy a jelen esetben nincs ok az illetőnek a virilisták névjegyzékéből való kihagyására. A speciális esetben talán fel­hozható indokul az is, hogy az eljárt bíróság csak pénzbüntetést rótt ki, — ezt is csekély mértékben — és a politikai jogok elvesz­tésének mellékbüntetését kifejezetten mellőzte és igy úgyszólván csak rendbüntetést alkalmazott, ami pedig, — tekintetbe véve, hogy Btk. ünk a correctionalisatio elvén alapszik, habár ez vét­ség s kihágás között törvényszerinti értelemben nem is alkalmaz­ható — mindenesetre szintén figyelembe veendő. Dr. Pető Béla. Brassóban Irodalom. Magyar anyagi büntető jog. Irta: Németh Péter kir cur.a, biró. Pfeifer Nándor kiadása. E munkával szerző nagy szolgálatot tett a jogászközönségnek. Tartalmazza az érvényben levő 1900-.g hozott törvényekben foglalt anyagi büntetőjogi szabályok összeállítását az 1886-tól 1900-ig kifejlett judicatura fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom