A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 46. szám - A szomszéd jogok és kötelezettségekről. [2. r.]

336 A JOG A gondnoki kinevezésekre vonatkozólag Kelecsényi Ferenc bpesti ügyvéd a bpesti ügyédi kamarához következő tervezetet terjesztett elő: Azon eszméből indulok ki, hogy a gondnoki kinevezés nemcsak megtisztelés az ügyvédre, hanem egyidejűleg jutalom is; ennek alapján kamaránk tagjainak gondnoki kirendelésük rendszerének megállapítása végett, következő indítványt terjesztek elő: Az ügyvédi kamara választmánya által a kamara tagjainak névsorából az ügyvédi törzskönyv adatai és esetleg bekivántató nyilatkozatok alapján, egy ^kiváltságos névsor» állítandó össze, melyből kizárandó: I. ki bűntett vagy vétség miatt fenyíttetett meg, vagy a miatt áll vizsgálat alatt, vagy ha már az ügyvédségtől bizonyos időre eltiltatott, — azon időre melyre a tilalom terjed; — kiesőd vagy gondnokság alatt áll, vagy fegyelmileg büntetve volt (1874. 34. t.-c. 70. §) és ha ezen ok vagy okok megszűnte óta, három év el nem mult; ki ellen a visszafelé számított utolsó három év alatt vagyoni végrehajtás elrendelve, vagy ki ellen az 1824. 35. t.-c. 44.-48. §§-ai alapján marasztaló itélet hozva lett. II. Ki az állam, valamely törvényhatóság, vagy község, — alapítvány, — közkereseti társaság, — egyesület, — bank, — pénztár társulat, uradalom, egyház, szerzet, iskola vagy magánfélnél mint ügyvéd évi általánnyal van alkalmazva, az országgyűlési képviselő és az ügyvédi kamara választmányának azon tisztviselői, kik (26 §.) fizetést húznak; továbbá ki valamely tömeggondnoki vagy egyéb gondnoki állást bir vagy birt, melyből legalább 800 korona jövedelmet huz, vagy húzott és azóta három év el nem mult. Ezek ellenében a «kiváltságos névsorba* az érdemek méltatásával és az ügyvéd életének, múltjának, az ügyvédi oklevelének hatálybaléte idejének mérlegésével következő sorrendben lesznek felveendők: a) kik több idő óta a jogirodalommal, vagy általában a magyar szépirodalommal foglalkoznak. b) az I. és II. pont alá nem eső ügyvédek az oklevelük hatályának sorrendjében, — ha azóta állandóan kamarai tag az illető, — lesznek összeirandók; mely névjegyzékben, levonva a kitogás alá eső 200—300 ügyvédet, marad abba circa 700—800 tag, kikre, tekintve, hogy a csődesetek száma évenkint átlag 80, egyéb gondnoki kirendelések száma éyenkinti átlaga 20, összesen 100 ügyvéd nyerne évenként gondnoki minőséget; mely kirendelések számát az ügyvédi létszámhoz viszonyítva kitűnik, hogy minden egyes budapesti ügyvédre 8 évenként egy gondnokság jut. Az ezek szerint kiállitandott (.kiváltságos névsor.* a budapesti kereskedelmi és váltó törvényszék, a budapesti kir törvényszék, a fővárosi árvaszék, a fővárosi főkapitányság, a t'ivárosi polgármesteri hivatalnak, megfigyelés végett meg-küldendő. Önmagától értetődvén, hogy a felmerülendő változások szigorúan ellenőrizendők, és azok a jegyzékben esetről-esetre nyomban és pontosan bejegyzendők. Nem hiszem, hogy Magyarországon volna egy bíróság, vagy hatóság, ki az ügyvédi kamarának ezen határozata ellen tenne. Nem szándékozom ezen indítványom politikai célját szóba is hozni,mert az magában hordja azon erőt, melyet az ügyvéd életére és nemes törekvésére gyakorolni fog. Végre: ha ezen indítványomat a tisztelt ügyvédi kamara magáévá tenné, — az a magas igazságügyi kormányhoz felterjesztendő volna — hogy a kilátásba helyezett ügyvédi rendtartás revíziójával ezen elvet törvénybe iktassa. A szegedi kir. Ítélőtábla judicaturájából. A cégvezető kérvényt nyújtott be a törvényszékhez, a melyben az általa képviselt cég ellen a csőd elrendelését kérte. Az elsőbiróság ezen kérelem folytán a csődt. 82. §-a értelmében elrendelte a csődöt. Ezen határozat ellen a cégtulajdonos felfolyamodással élt, a melyben kétségbe vonta a cégvezetőnek abbeli jogosultságát hogy főnöke nevében a csődöt megkérhesse. Ennek folytán a szegedi kir. Ítélőtábla következő végzést hozott : Az elsőbiróság végzése helybenhagyatik indokai alapján és a folyamodásban felhozottakra való tekintettel még azért, mert a keresk. törv. 38. §-a értelmében a cégvezetői minőség a cégvezetőt —* ingatlan javak elidegenítése és terhelése kivételével — kereskedelmi üzlet folytatásával járó, bíróság előtt s bíróságon kivüli minden ügyletre és jogcselekményre feljogosítja. A kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügylet és jogcselekmény alatt pedig itt nem csupán azok az ügyletek és jogcselekmények értendők, a melyek kereskedelmi üzlet folyamatban tartását célozzák, hanem egyáltalán mind az az ügylet és jogcselekmény, a mely a kereskedés iparszerű üzésével vele jár, vagyis, a melyet a kereskedő, mint ilyen és nem mint magánszemély végez. Már pedig a kereskedés iparszerü üzésével vele jár az is, hogy adott körülmények között a kereskedő a csödtörv. 244. §-a értelmében a csöd megnyitását kérje : következésképen a cégvezetői minőség erre a jogcselekményre is feljogosít és így a cég jegyzésével aláirt kérvény egy tekintet alá esik maga a cégtulajdonos által aláirottal. (1900. évi szeptember 25-én 4649/1900.) Járásbirósági székhely áthelyezése. A kir. igazságügyministernek 5,9379/1900. I. M. számú rendelete, a jelenleg Füleken székelő kir. járásbíróság székhelyének áthelyezéséről Salgó Tarján községbe. A m. kir. ministerium folyó évi június hó 18-ik napján tartott tanácsában az 1890. évi XXIX t -a2.§-a alapjária jeje^ Füleken székelő kir. járásbíróságot Salgo-Tarján községbe he yezte át. Ezen rendelet folyó évi november hó 1-so napján leP naiaiyDa. Szerkesztőségi üzenet. Turista Győr. A m. áptk. tervezetének 158. §-a csak addig tetszik nehezen érthetőnek, a míg a tervezet terminológiajavai nem vagyunk tisztában. . , ^ (.Szenvedő állomány- a 151. §. szerint a kozszerzeménynek a különvagyonnal és harmadik személyekkel szemben fennálló artozasat a «fedezet kivonása,, ezeknek a tartozást knak a cselekvő állományból való ledeztsét, a .(fedezeti érték» pedig a cselekvő állománynak számszerűen kifejezett értékét jelentvén, a 158. §. értelme a következő : A mennyiben a közszerzeménvnek cselekvő állomanya természetben meg nem osztható, pl. egy ház, a melynek értéke, mondjuk, J 0U0 kor. ugy tiszta közszerzeménynek ennek a háznak annyiadrésze tekintendő, a hányadrészét a fedezeti értéknek (1,000 kor.-nak) teszi ki az az összeg a melylye! a fedezeti érték (1,000 kor.) a fedezendő terheket (pl 100 kor.-át) meghaladja, — vagyis a sze n előtt tartott esetben a háznak 7,0 része lesz a közszerzemény, mert 1.000-ből 900-at levonva marad 100, 100 pedig az 1,000-nek tizedrésze. , Curiai és táblai értesítések. Balázsfalva. dr. B. J. Konrád - Ruszán (1,236/900. P. sz.) nov. 8. hh. — Detta, dr. M. L. Utture - Utture érk. 2,891/900. P. sz. a. előa. Illvés Károly, n. e. — Erzsébetváros, dr. J. Gy. Trucza — Petrik (22. I. B.) érk. 5,809/900. P. sz. a előa. Zsembery, n. e. — Fogaras, dr. M. A. Felső-Ucsa — Vernea (2,217/900. P. sz.) nov. 6. hh. — Szabadka, dr. V. S. Eisler - Weidinger érk. 3,065/900. P. sz. előa. Hűvös, nov. 13. hh. •I Most jelent meg birák, ügyvédek, közjegyzők és pénzügyigazgatóságok számára: a ..Teknikai módszere és eszközei a nagyobb szabású 'sorrendi tárgyalásoknak)) cimü szakmunka egymagára önálló egészet képező első kötete Irta : Kritsa Izidor, csíkszeredai törvényszéki telekkönyvvezető, a ..Telekkönyvi Számtan» szerzője. A hat nyomtatott iv- és öt vezértabellából álló s dr. Perjéssy Mihály, csíkszeredai törvényszéki elnöknek ajánlott könyv ára 2 korona. 5 példány után egy tiszteletpéldány jár. Megrendelhető a szerzőnél a pénz előleges beküldése avagy utánvét mellett. A vonatok indulása Budapest k. p. udvarról. Érvényes 1900. október hó 1-től. Délelőtt 6 20 Nagy-Kanizsa, 6 50 Gylehérv., N.-Szeben, Kolozsvár, M.-Sziget, 6.50 Bécs, Grác, 710 Kassa, Munkács, 7.15 Zágráb, Fiume, Róma, 7-30 Ruttka, Berlin, 7.35 Gödöllő, 7- 35 Belgrád, Brod, 7 50 Kassa, Csorba, 8.00 Zágráb, Fiume, Pécs, 8- 10 Arad, Brassó, 8 30 Kolozsvár, Brassó, 8 50 Bécs, Gráz, 8 50 Munkács, M.-Sziget, 915 M.-Sziget, Stanislau, 9 35 Ruttka, Berlin. Délután 1200 Kis-Körös, 12 25 Bicsse, N.-Kanizsa, 12.35 Hatvan, 145 Fehring, Gráz, 155 Kolozsvár, Arad, Szatmár-Németi, 2-20 Békés, Páris, London, 2 30 Bicske, 2 35 Kassa, Lemberg, 2 40 Konstantinápoly, 245 Hatvan. 2"55 Szolnok, 3-00 Zágráb, Fiume, Róma, 3 20 Adony-Szabolcs, Paks, 335 Szabadka, 3 45 Ruttka, Berlin, 4 30 Győr, 5 20 Ruttka, Berlin, 545 Kolozsvár, Brassó, 6 25 Hatvan, 7 05 M.-Siiget, Stanislau, 7 35 Nagy-Kanizsa, Triest, 8 00 Kassa, Csorba, 8"30 Zágráb, Fiume, Eszék, 8 55 Miskolc, L-mberg, 9 00 Bicske, 915 Kolozsvár, Bukarest, 9"35 Gyékényes, Brod, 9 55 Fehring Gráz, 10 00 Arad, Brassó, 10 20 Belgrád, Eszék, Brod, 10-15 Bécs, Sopron, 11 10 Ruttka, Miskolc. A vonatok érkezése Bpest. k. p. udvarra. Érvényes 1900. okt, hó 1-től. Délelőtt 5 00 Arad, 5'20 Ruttka, Berlin, 545 M.-Sziget. 6-10 Brassó, Arad, 615 Bicske, 6 35 Lemberg, Miskolc, 6 40 Bécs, Sopron, 7 05 Belgrád, Brod, 71() Brassó, Kolozsvár, 7 25 Grác! Fehring, 7"30 Hatvan, 7 50 Bukarest, Brassó, 745 Paks, AdonySzabolcs, 815 Kassa, Csorba, 8 20 Fiume, Zágiáb, Eszék, 8'40 Róma, Fiume, 8"45 Hatvan, 9-15 Szolnok, 9'20 Győr 1000 Szabadka, 10"05 Ruttka, Fülek, 1015 N.-Kanizsa, Triest. Délután 12 25 Hatvan, 12-50 Berlin, Ruttka, L05 Konstantinápoly, 1-25 Gyékényes, Pécs, F30 Lemberg, Kassa, 145 London, Páris, Bécs, lo0 Kolozsvár, Arad, Szatmár-Németi, 2 05 Gráz, Fehring 305 Gödöllő, 4 50 Bicske, N.-Kanizsa, 5-35 Hatvan, 605 Győr' 6-20 Brassó, Kolozsvár, 6 40 Belgrád, Eszék, 7 00 Berlin, Ruttka, Szerencs, 715 Bécs, Gráz, 7 20 Brassó, Arad, 8 00 Fiume, Zágráb, Pécs, 8-10 Stanislau, M.-Sziget, 8 30 Munkács, M.-Sziget, 8-35 Róma, Fiume, Zágráb, 8-45 Kis-Kőrös, 8 50 Csorba, Kassa, 9-15 Bécs, Gráz, 9-20 Berlin, Ruttka, 940 N.-Szeben, Gyfehérv. Kolozsvár, M.-Sziget, 9 50 Triest, N.-Kanizsa, 1000 Munkács Kassa Kir. közjegyzői irodában 6 éve működő, gyönyörű irásu, 23 éves, érettségizett intelligens segéd állomását változtatná. Perfect hagyaték és telekkönyvi gyakorlat. Cim Glück Béla, Munkács. .»«VÍH1 CAMAtAi *10MDÁ/A JDAPKTIh